A szejm elfogadta a nemzeti gazdaságélénkítési tervet, amelyből Lengyelország mintegy 58 milliárd eurót kap. A fent említett rendelet 4. cikkével összhangban a nemzeti indikatív program végrehajtása a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítását szolgálja az ellenálló képesség, a válságra való felkészültség, az alkalmazkodóképesség és a növekedési potenciál növelésével, a válság társadalmi és gazdasági hatásainak - különösen a nőkre gyakorolt - enyhítését (ezáltal teljesítve a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit), a zöld átalakulás támogatását, az uniós éghajlati célok eléréséhez való hozzájárulást és a digitális átalakulást. Ily módon a nemzeti indikatív program keretében végrehajtott beavatkozások támogatják az EU azon célkitűzéseit, amelyek a társadalmi-gazdasági konvergencia fokozására, a fenntartható gazdasági növekedés helyreállítására és előmozdítására, az uniós gazdaságok integrációjára, valamint a minőségi munkahelyek és az Unió stratégiai autonómiájának megteremtésére, illetve az európai hozzáadott értéket előállító nyitott gazdaságra irányulnak.
A KPO konzultáció február 26-tól április 2-ig tartott. 35 nap, 3 napos találkozó, több mint 10 000 online résztvevővel, 5 meghallgatás, 5500 vélemény a honlapon található űrlapon keresztül. Március 22-én megkezdődtek a program ötnapos meghallgatásai is, május 4-én pedig a Közszámviteli Bizottság és a Külügyi Bizottság együttes ülésén megtartották a tervezet első olvasatát. A nyilvános konzultációk és a nyilvános meghallgatások jelentősen befolyásolták a dokumentum végső formáját. A rendelet 3. cikkével összhangban a nemzeti indikatív program a válságkezelés és az ellenálló képesség kiépítésének hat európai pillérére összpontosítja tevékenységét: 1) zöld átalakulás, 2) digitális átalakulás, 3) intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, 4) társadalmi és területi kohézió, 5) egészségügyi ellátás, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi rugalmasság, 6) a következő generációra vonatkozó politikák, például az oktatás és a készségek. A NIP beavatkozásai kiegészítik és kiterjesztik a lengyel kormány és a helyi önkormányzatok által az ágazatok és vállalkozók javára eddig hozott ad hoc és recesszióellenes intézkedéseket. 2020 eleje óta Lengyelországban - más országokhoz hasonlóan - gyors, ad hoc megoldásokat vezettek be, hogy megvédjék a polgárokat, a gazdaságot és az egész közéletet a COVID-19 világjárvány hatásaitól. A kormány által kezdeményezett pénzügyi intervenciós csomagok (a válságellenes pajzs egymást követő ismétlődései, a Lengyel Fejlesztési Alap pénzügyi pajzsa, az ipari pajzs, valamint a Bank Gospodarstwa Krajowego és az Ipari Fejlesztési Ügynökség által nyújtott támogatás), amelyek tervezett összértéke meghaladja a 312 milliárd PLN-t, valamint a jogalkotási intézkedések az állam gyors és közvetlen válaszlépésének, valamint az érintett vállalkozók és ágazatok (köztük különösen az egészségügyi ágazat) támogatásának eszközeivé váltak a járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása érdekében, elsősorban a bevezetett zárlatok miatt.
Az Európai Unió is hozzájárult ezekhez a tevékenységekhez - a kohéziós politika 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programjai keretében eddig (2021.02.26-i adatok) mintegy 15 milliárd zlotyt különítettek el a világjárvány hatásainak felszámolását célzó tevékenységekre (a nemzeti operatív programokból 8,5 milliárd zlotyt, a ROP-ból mintegy 6,5 milliárd zlotyt) - ez az úgynevezett Alap vírusellenes csomagja, amely kiegészíti a kormány által készített válságellenes pajzsot.
Forrás: KPRM
fotó, szöveg MO
