A Lengyel Köztársaság elnökének védnöksége alatt, a szejm és a szenátus elnökének részvételével konferenciát tartottak XVI. Benedek pápa születésének 90. évfordulója alkalmából.
A konferencia többek között a keresztény értékekről, az egyház és az állam kapcsolatáról, valamint az egyház szerepéről szólt, amelyet Európa újjászületése felé vezető úton fog betölteni.
A konferencia résztvevői felhívták a figyelmet a német pápa lengyel pápa utódlásának történelmi jelentőségére. Dr. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke sorsszerűnek nevezte ezt az eseményt.
Joseph Ratzinger II. János Pál egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Természetesnek tűnik, hogy ez a nagy teológus és értelmiségi a lengyel pápa után ült Péter trónjára.
Marek Kuchciński, a Szejm elnöke a társadalmak politikai tevékenységéről beszélt, mint XVI. Benedek érdeklődésének egyik témájáról. Ratzinger bíboros tanítása arra a kérdésre hívja fel a figyelmet, hogy "hogyan lehet a politikai döntések meghozatalakor és a törvényhozás során hűségesnek lenni a kinyilatkoztatott és a természeti törvényhez, ugyanakkor hivatkozni az értelemre, amely minden közéleti tevékenység alapja, és ugyanakkor hogyan lehet hatékony politikus, hatékony formáció, amelynek választásokat kell nyernie, hogy programjait megvalósíthassa...". A házelnök szerint a politikus államfelfogása, valamint a Szentatya és Ratzinger bíboros műveiből származó tanítások jó támpontot és erős támpontot jelentenek. "Tisztában vagyok vele, hogy ez hatalmas feladat - nemcsak a mai lengyelországi munkánk a közjóért, nemcsak a nemzetközi szervezetben, hanem az egész politikában, globálisan. Szembe kell néznünk ezzel a hatalmas feladattal, és tovább kell dolgoznunk a közjóért" - hangsúlyozta. Marek Kuchciński, a Szejm elnöke beszéde
A sajtónak adott nyilatkozata során a házelnök két dátumra is felhívta a figyelmet: Benedek 90. születésnapja és a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulója. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy vissza kell térni az európai gyökerekhez, azokhoz az értékekhez, amelyek az Európai Unió alapító atyáit vezérelték, akik háborúmentes és keresztény alapú Európát akartak.
Stanisław Karczewski, a szenátus marsallja: Az ember az istenfeledtségből az emberfeledtségbe jut.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke rámutatott: a kereszténység jelenlétéért folytatott harc az alapvető értékekért folytatott harc... Erős emberi identitás nélkül nincs létérzés az egész nemzet és állam számára. Kövér szerint a veszélyt a relativizmus diktátuma jelenti, amelyet a totalitarizmus új formájának tekint.
Małgorzata Sadurska, az elnöki kancellária vezetője felolvasta az elnök levelét, amelyben többek között megjegyezte, hogy XVI. Benedek Szentatya folytatta nagy honfitársunk, II. János Pál pápaságának két alapvető irányzatát. Az első a keresztény és katolikus identitás egyértelmű megerősítése volt, annak mély, tiszta forrásainak újrafelfedezése. A második az egyháznak a modern világgal folytatott párbeszéde volt, amely civilizációs szempontból jelentős változásokon megy keresztül.
Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke a következőket mondta: "Megszoktuk, hogy az alapvető kritérium itt a többség elve: az a törvény, amelyet a társadalom többsége vagy annak képviselői törvényként ismernek el. XVI. Benedek azonban megjegyzi, hogy ez a kritérium nem elegendő az emberi méltóságot és az emberséget érintő jog esetében.
Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa: Az Egyház az emberi méltóság legjobb szószólója.
Benedek szóvivője, Fr. XVI. Federico Lombardi SJ: Isten elfelejtése és a vallás háttérbe szorulása a közéletben veszélyezteti a társadalmi életet és az emberi méltóságot.
A konferencia résztvevőinek címzett levelében XVI. Benedek többek között ezt írta: A választott téma az állami és egyházi hatóságokat párbeszédre készteti kontinensünk jövője szempontjából kulcsfontosságú problémáról. A radikálisan ateista állam és a muszlim mozgalmak radikálisan vallásos államának felemelkedése közötti ellentét robbanásveszélyes helyzetbe sodorja korunkat, amelynek következményeit nap mint nap tapasztaljuk. Ezek a radikalizmusok sürgősen megkövetelik, hogy meggyőző államfelfogást dolgozzunk ki, amely képes szembenézni ezekkel a kihívásokkal és túllépni azokon.
fotó: P. Kula
