A mai napon Poznańban tartották meg a Nemzetgyűlés első alkalommal megrendezett, Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulója és a lengyel államiság kezdeteinek megünneplése alkalmából tartott kihelyezett ülését. Andrzej Duda köztársasági elnök ünnepi beszédet mondott a parlament egyesített üléstermében, valamint számos lengyel és külföldi vendég előtt. - 966-ban Lengyelország és a lengyelek történelmének egyik legfontosabb történelmi eseményére került sor. I. Mieszko, Poznań és Gniezno fejedelme úgy döntött, hogy elfogadja a keresztséget" - mondta Marek Kuchciński, a szejm elnöke, megnyitva a Poznańi Nemzetközi Vásár földszinti csarnokában tartott beszédet. Az ünnepség a nemzeti himnusszal kezdődött.
Beszédében a szejm elnöke hangsúlyozta, hogy I. Mieszko döntése évszázadokra megváltoztatta az erkölcsi rendet, a mindennapi és közéletet, valamint a társadalmi kapcsolatokat hazánkban. - A lengyel állam és népe ekkor végleg összekapcsolódott a keresztény Európával és Rómával, a pápaság fővárosával és az európai civilizáció központjával. Lengyelország és a lengyelek sorsa összefonódott az egyetemes egyház történetével. - Marek Kuchciński emlékeztetett. Mint hozzátette, az egyház olyan intézmény lett, amelyre az állam és a nemzet felépítése épült. - A szabad és független lengyel köztársaságért harcoló lengyelek egyszerre védték hitüket és az egyházat is (...) - mondta Kuchciński marsall. Rámutatott a lengyel történelmi emlékezet kereszténységben gyökerező szimbólumaira, amelyek között megemlítette az 1683-as bécsi csatát és az 1920-as varsói csatát.
Marek Kuchciński beszélt a római katolikus hit jelenlegi jelentőségéről is, amely nemcsak nemzeti szinten, hanem a határokon túl is identitást ad a lengyeleknek, a lengyel közösségnek és családoknak. Mint mondta, "a független Lengyel Köztársaság hatóságai, amelyek a Szolidaritás hagyományából erednek, ma a kereszténységhez elválaszthatatlanul kapcsolódó államiságunk alapjaihoz nyúlnak". - Ami minket, mai lengyeleket összeköt, az az a meggyőződés, hogy mind a 966-os keresztelő, mind az 1966-ban ünnepelt millennium mérföldkövek történelmünkben, a történelmi bölcsesség, a siker és az állam és népe iránti felelősség kifejeződései. - mutatott rá.
Az Országgyűlés történelmi ülésén Stanisław Karczewski, a szenátus elnöke ünnepélyesen felolvasta a Lengyelország megkeresztelkedésének 1050. évfordulója alkalmából a szejm és a szenátus által korábban elfogadott határozatok szövegét.... a dokumentum teljes szövege.
Andrzej Duda elnök beszédében a keresztség és a keresztény örökség nagy jelentőségéről beszélt Lengyelország és a lengyelek sorsának alakításában. - I. Mieszko herceg megkeresztelése a lengyel állam és nemzet egész történetének legfontosabb eseménye (...). Első, történelmi uralkodónk döntése eldöntötte országunk egész, későbbi jövőjét. - hangsúlyozta. Az elnök megjegyezte, hogy 966-ban Lengyelországban új keresztény élet kezdődött. - A világ számára született, a történelem előtti korszakból kiemelkedve az európai történelem színterére lépett. Nekünk és önmagáért született, mint nemzeti és politikai közösség. - Andrzej Duda azt mondta.
Az elnök szerint a latin rítusú keresztség elfogadása meghatározta a lengyel identitást. - Igent mondtunk a szabadságra és az önrendelkezésre. Azt mondtuk, hogy készek vagyunk egy olyan nemzetet és államot építeni, amely törődik a jólétével, megteremteni, megvédeni, és ha kell, meghalni érte. - mondta Andrzej Duda. Mint az elnök hozzátette, a közösséget "a hit alapjára lehetett építeni, amely azóta identitásunk állandó részévé vált, és gyakran a szabadság és a szolidaritás legfontosabb és utolsó pajzsává vált a történelem folyamatában".
Andrzej Duda szerint a keresztség őseink általi elfogadása volt az a mag, amely körül a nagy lengyel nemzet kialakult. Az elnök a 966-os évet "történelmünk legfontosabb cezúrájának" nevezte, a most zajló jubileumi ünnepségeket pedig "nemzetünk és hazánk 1050. születésnapjának ünnepléseként". - Ez a lengyelség nagy ünnepe, amely büszkeségünk és örömünk forrása. És ezt a következő hónapokban is folytatjuk az egész országban. A rendezvény csúcspontja a Szentatya, Ferenc pápa első lengyelországi látogatása és az Ifjúsági Világnap lesz. - mondta az elnök.
– Hatalmas erő lakozik bennünk, amelynek forrása a közös nemzeti és keresztény identitásunk. Ez egy olyan erő, amely az elmúlt évszázadokban többször is megnyilvánult történelmünkben. Az erő, amely segített túlélni a legrosszabb élményeket, a polgári szabadságjogok és a független állam elvesztését, a nemzetietlenítési és keresztényellenes törekvéseket. Az erő, amelynek köszönhetően, amikor ellenséggel, megszállókkal és megszállókkal kerültünk szembe, képesek voltunk győzni, és még erősebben és egységesebben kijutni ezekből a tapasztalatokból. - Andrzej Duda hangsúlyozta. A lengyelek mindig is büszkék voltak, vannak és lesznek is erre a fékezhetetlen nemzeti szellemre, és továbbra is ebből a gazdagságból akarnak meríteni.
Az elnök beszédében felidézte II. Szent János Pál szavait, amelyeket Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt mondott: "Európának szüksége van Lengyelországra és Lengyelországnak szüksége van Európára". - Ezért, tisztelegve 1050 évvel ezelőtti, előrelátó elődeink előtt, szeretném határozottan kifejezni meggyőződésemet, hogy nagy honfitársunk útmutatását követve Lengyelország hűséges a keresztény örökségéhez, és az is marad, mert ebben van egy kipróbált és erős alapunk a jövőhöz" - jegyezte meg Andrzej Duda.
Duda elnök szerint a latin rítusú keresztény civilizáció körébe való belépés igazi áttörést jelentett. - E civilizáció három pillére a lengyel identitás és kultúra pilléreivé is vált. - mondta. Andrzej Duda e pillérek között említette a görög filozófiát, a bölcsesség szeretetét, az objektív igazság elsőbbségét és a valóság megismerésének és elemzésének pontos eszközeit. Az elnök szerint a második alap a római jogi és politikai gondolkodás, a jogállamiság eszméje, a köztársaság fogalma és a polgári ethosz. Az Andrzej Duda által említett harmadik pillér az Ó- és Újszövetség, a Dekalógus és az Evangélium.
– Nem vagyunk itt örökké, de nagy kötelességünk megőrizni hagyományaink és kultúránk alapjait. Kötelességünk, hogy erős államot építsünk, többek között népünk nagy közösségeként, arra alapozva, amin felnőttünk, amin nevelkedtünk. (...) - Andrzej Duda kifejtette. Felidézte, hogy "abban a hagyományban nevelkedtünk, hogy erős Lengyelországot kell építeni, nemcsak magunk és szeretteink, hanem mindenekelőtt a jövő nemzedékek számára. - Szilárdan hiszem, hogy megfeleljünk a feladatnak. - hangsúlyozta az elnök.
Az Országgyűlés mai ülésén az államfő és a parlamenti képviselők mellett többek között az államfő is részt vett: A Beata Szydło miniszterelnök által vezetett Minisztertanács, a Stanisław Gądecki érsek - poznańi metropolita által vezetett Lengyel Püspöki Konferencia tagjai, Pietro Parolin bíboros - a Szentszék államtitkára és pápai legátus, valamint a legfontosabb lengyel állami intézmények, az európai parlamentek, a diplomáciai testület és a Polonia képviselői.
Az ünnepi ülést követően a résztvevők meghallgatták a Poznańi Filharmonikusok által előadott "Oratorium966.pl" című, kifejezetten erre az alkalomra komponált művet. A Poznańi Nemzetközi Vásár területén a nemzetgyűlés egyedülálló tanácskozásainak emlékére emléktáblát is avattak - az ünnepségen részt vett többek között a Lengyel Köztársaság elnöke, a Szejm és a Szenátus elnöke.
Lengyelország megkeresztelésének 1050. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek részeként a legmagasabb állami szervek képviselői, köztük Marek Kuchciński szejm marsall, még részt vesznek a poznańi székesegyházban tartott ünnepi szentmisén.
