Elgondolkodhatunk azon, hogy mit értünk "lengyel műemlékek" alatt, és különböző kritériumok alapján osztályozhatjuk őket. Érdemes azonban - amikor ezeket nézegetjük - tudatosítani, hogy milyen fontos szerepet játszanak a budapesti tájképben.

A magyar főváros látképébe ágyazva mesélnek egy történetet, és kiemelik annak szereplőit és epizódjait, amelyeket a hatóságok szerint ki kell emelni. A helyi lakosok és a turisták számára egyfajta történelemleckét jelentenek, a történelmi politika esetében pedig gyönyörködtetik a szemünket, és emlékeztetnek a nemzetek közötti kapcsolatokra, amelyek akkor is számíthattak a kölcsönös segítségre, amikor a legkülönösebb körülmények miatt ellentétes politikai táborokba kerültünk. 

DADT

Hol is kezdhetnénk, ha nem Jozef Bem tábornok szobrával, akit a legmelegebben "Bem apó" (magyarul: Bem Apó) néven ábrázolnak. Az 1848-1849-es magyar felkelés vezetőjének egész alakja (Huszár Adolf szobrászművész alkotásában) erőt és határozottságot fejez ki. Arra a pillanatra utal, amikor Bem tábornok a piskai csatában (magyarul. Csat csikorog) a következő szavakkal fordult beosztottjaihoz: "Visszaveszem a hidat, vagy meghalok. Előre magyarok! Nincs híd, nincs haza".

Az 1934-ben a Duna partján, a magyar parlament épületével szemben felavatott emlékműnek története van. Innen szerveződött 1956. október 23-án - szolidaritást vállalva a poznani júniussal - a tüntetők egy csoportja, amely a későbbi események nyomán elindította a kommunizmus és a Szovjetunió elleni magyar felkelést. A lengyelek viszont humanitárius segítségnyújtással válaszoltak, mintegy 44 tonna gyógyszert és mindenekelőtt a nagyszámú sebesült számára szükséges vérátömlesztéshez szükséges vért küldtek.

KIRÁLYI HÁZASSÁG

2013. október 30-án avatták fel a Várhegyen, a Bécsi kapu közelében (magyarul. Bécsi Kapú) Budán. A megnyitót szándékosan úgy időzítették, hogy az egybeessen a Közép-európai Kezdeményezés találkozójával és Litvánia, Lengyelország és Magyarország részvételével. Az ülő uralkodókat ábrázolja. A férfi litván volt, a nő magyar, és mindketten lengyel királyok voltak (Jadwiga korábban, 1384-ben, Jagiełło pedig 1386-ban). Nekik köszönhetjük a nagyszabású dinasztikus politika kezdetét, amely az egymást követő Jagellók végrehajtásában a Litván Nagyfejedelemség mellett a Litván Nagyhercegségen kívül a Ruthén Királysággal és a Lengyel Királyság koronájával együtt a Cseh Királyságot és Szent István koronáját, valamint átmenetileg még más országokat is magába foglalt.

Dalia Matulaite neves litván szobrászművészt kritika érte az uralkodók megjelenésének ábrázolásához választott konvenció miatt, mivel az ókori Kelet statikus szobraira utalt. A kritikusok a fáraók és a sumér uralkodók szobraihoz hasonlították a figurákat. Nekünk, lengyeleknek azonban örülnünk kell annak, hogy Władysław Jagiełło (magyarul. Jagelló, továbbá II. Ulászló), akitől a litvánok korábban elhatárolódtak, olyan személyiségként ismerték fel, aki inkább egyesít, mint elválaszt bennünket északi szomszédunkkal.

MAGYARORSZÁG A LENGYEL TRÓNON

A róla elnevezett parkban (Báthory István park) található, és 1933-ban kellett volna felavatni, de az ünnepségeket tíz évvel elhalasztották. Aztán a második világháború miatt nem is került rá sor. És persze lehetne azon vitatkozni, hogy inkább magyar vagy lengyel uralkodó volt-e, de milyen mesterkélt lenne... Annyi közös volt benne, hogy még az államközi és nemzetközi barátságunk szimbóluma is. Mindkét szerepben bizonyított, és megérdemli a legrészletesebb kutatást és népszerűsítést, hogy megismerjük azokat a módszereket, amelyekkel sikereket ért el. A szerző Jan Matejko "Batory Pszkovban" című festményéről merte megformálni Batory alakját, és ezt a koncepciót teljes szívvel meg kell dicsérni. Először is, tiszteletben tartotta jeles történelmi festőnket, és nem erőltette magát ellenjavaslatokba (ami önmagában is bátor dolog), másodszor pedig megelőzte a 3D-s számítógépes feldolgozás korát.

A SZABADSÁGODÉRT

Az emlékmű az 1914-1918-as Pilsudski-légiósok és az 1848-1849-es Wysocki-légiósok emlékműve, akik Magyarország függetlenségéért harcoltak. 1934-ben mutatták be, és gyönyörű tartalommal bír. Egy talapzaton álló lengyel légiós kivont szablyával védi Szent István ölelt koronáját. A katonát egy lengyel sas szárnyával is megvédi. A lengyelek részvétele a magyar felkelésben a népek tavaszán, és a közös harc előbb az osztrákok, majd a Habsburgokat segítő oroszok ellen még szorosabban összekötötte népeinket. Az első világháború légiósai és egész nemzetünk, amely 1920-ban Európát védte, döntő segítséget kapott a magyaroktól fegyver és lőszer formájában, amikor a brátaiakon kívül senkire sem számíthattunk. 

A LEGJOBB BÍRÓK

A Boldogasszony-templom előtt két külön oszlopon két magyar királylány (Szent Jadwiga és Szent Kinga) szobra áll, akik uralkodóinkat a lehető legjobban összeházasították történelmünk során. Wojciech Abramowicz remekül összefoglalta őket: "Az egyik sót adott nekünk, a másik pedig egyetemet". A Szent Kinga-szobor a budapesti Lengyel Személyes Plébánia aktivistáinak erőfeszítései révén jött létre, élükön a 2022. február 13-án elhunyt Andrzej Wesołowski neves lengyel aktivistával. Ezek a - még mindig fiatal - lányok, akiket apáik a politikai megállapodások eredményeként Krakkóba küldtek, a legmagasabb pontszámmal teljesítették a kormányzás próbáját. Mind az ő idejükben, mind általában véve nehéz olyan uralkodókat találni, akik felérnek az ő bölcsességükkel. Békés és virágzó időszakot biztosítottak az alattvalóiknak az uralmuk alatt.

AZ OPERA ALKOTÓJA

A Magyar Nemzeti Opera épületében (magyarul. Magyar Állami Operaház) a magyar főváros főutcáján, az Andrássy úton), a korlátot a világ legjelentősebb operaszerzőinek tizenhat alakja díszítette. Stanislaw Moniuszko a büszkeségünk és legkedveltebb zeneszerzőnk, akinek a lengyelek nemcsak a zenében, hanem a nemzeti identitásban is sokat köszönhetnek. A nyugati zenei világban azonban nem értékelik őt olyan mértékben, mint a magyarokat, amire számíthatunk.

IGAZAK A VILÁG NÉPEI KÖZÖTT

A hősök, Henryk Slawik és Antall József (senior) emlékművét 2017. június 26-án avatták fel a Goldmann György téren. A budapesti emlékmű a varsói emlékmű másolata, amelyet korábban, 2016. november 8-án állítottak fel a Swiss Valley szabadidő- és szórakoztató kertben. Władysław Dudek szobrászművész készítette.

Henryk Slawik sziléziai felkelő, szociális és önkormányzati aktivista. A második világháború alatt, mintegy 120 000 lengyel egyikeként, Lengyelország német és szovjet megszállása után Magyarországon talált menedéket. Ott a magyarországi lengyel menekültek gondozásával foglalkozó polgári bizottság elnökeként (1939-1944) a száműzetésben lévő lengyel kormány munkaügyi miniszterének meghatalmazottja lett. Tevékenysége összekötötte őt a Magyar Királyság kormányának háborús menekültekért felelős megbízottjával, Antall Józseffel. A nagyszámú bevándorló között sok lengyelországi zsidó is volt, köztük gyerekek, különösen árvák. Ezekről a legnagyobb gondot fordították, és a szokásos menekültsegélyek mellett árvaházat szerveztek a legfiatalabbak és a leghátrányosabb helyzetűek számára Vác városában (Észak-Magyarország). Volt egy óvoda és egy iskola is, lengyel tantervvel és papi lelkipásztori ellátással. Annak érdekében, hogy a zsidó gyermekek jelenlétét elrejtsék, katolikus miséken vettek részt, majd ezt követően judaista istentiszteleteken vehettek részt, Tórát olvastak és héberül tanultak. Miután 1944-ben a fasiszták átvették a hatalmat Magyarországon, megkezdődött a zsidóüldözés, és a Gestapo Henryk Slawik nyomába eredt. A mauthauseni megsemmisítő táborban bebörtönözték, kihallgatták és kegyetlenül megkínozták. A kínzások következtében 1944. augusztus 23-án halt meg. Antall József munkatársát azonban nem adta át. Ez utóbbi 1976-ig fennmaradt. A Yad Vashem Intézet megállapította, hogy Henryk Sławik és Antall József együttesen mintegy 5000 zsidót mentettek meg. Mindketten megkapták a Nemzetek Igaza címet.

Katowicében, a Nemzetközi Kongresszusi Központ előtti téren is áll egy emlékmű a két hősnek. Ez egy térbeli kompozíció, amelynek magját két acéllal borított fal alkotja, amelyeken a két zsidó embermentő áll egymással szemben, lengyel és magyar nyelvű leírásokkal. Az emlékművet 2015. március 21-én avatták fel a Lengyel-Magyar Napok keretében, a két ország elnökének részvételével.

LENGYEL VERDUN

A Margit híd jobb parti támpillérénél (magyarul. Margit híd), a Duna-part végén a Jozef Bem tábornokról elnevezett Przemysl emlékmű. Európa egyik legfontosabb erődítményének az oroszok elleni védelmére emlékezik. Verdun és Krakkó erődítménye (de az utóbbit nem ostromolták) ehhez hasonlítható. Itt van a Kárpát-alföld, és így az átmenet a kelet-európai alföldről a magyar alföldre (magyarul. Alföld). Így a przemyśli csata döntötte el, hogy az oroszok megszállják-e Magyarországot és a Balkánt. Sok lengyel és magyar (és a Habsburg-monarchia más lakói) vett részt. Az erőd parancsnoka, Hermann Kusmanek tábornok 130 000 katonával rendelkezett. Az első ostrom (1914. IX-X.) rövid és eredménytelen volt, de a második (1914. XI. - 1915. III.) elviselhetetlennek bizonyult. A kapituláció után az összes védőt oroszországi hadifogolytáborokba küldték. Ausztria-Magyarország Németországgal együtt ellentámadásba lendült a vereség után, és 1915. június 3-án visszafoglalta Przemyślt. Ausztria számára ez volt az utolsó jelentős katonai siker, Magyarország számára pedig az 1914-1918-as Nagy Háborúban az orosz megszállás veszélyének komoly elhárítása.  

EMLÉKMŰ A KATYŃI MÁRTÍROK EMLÉKÉRE

Az azonos nevű téren (magyarul. Katinyi mártírok parkja), a római amfiteátrum romjai mellett Katyn-emlékművet emeltek. A kezdeményezés Tarlós István budapesti főpolgármester, korábbi fideszes párttanácsos kezdeményezésére született, aki fiatalon megírta az első magyar könyvet a katyni mészárlásról. Az emlékmű alkotói két magyar művész, egy pályázat nyertesei: Szeri-Varga Géza és Szeri-Varga Zoltán. Úgy volt, hogy 2010 áprilisában Lech Kaczyński lengyel elnök mutatja be, de erre a szmolenszki katasztrófa nyilvánvaló okai miatt nem került sor. Az ünnepséget ezért 2011. április 8-ra halasztották. Az emlékmű egy gránitkocka, fákat és fényhatásokat imitáló vaselemekkel. Mellette két tölgyfa áll, amelyek szimbolikája kétféleképpen értelmezhető: Lengyelország és Magyarország, vagy a lengyel hadseregben szolgáló két magyar származású tiszt, akik a sztálini katyni népirtás áldozatai lettek: Korompay Aladár Emánuel és Kühnel Oskar Rudolf. Az előbbi a klasszikus nyelvek tanára, majd a varsói egyetem magyar szakos tanára volt (1930-tól). Az első világháborúban Przemyśl kitüntetett és előléptetett védője volt. Egy lengyel nőt vett feleségül, akitől három lánya született. Przemyślben telepedtek le, mert az ő szülővárosa Csehszlovákiában volt. Anyagokat állított össze a lengyelek számára a magyar nyelv elsajátításához, mindenekelőtt az első szilárd lengyel-magyar és magyar-lengyel szótárat. 1939 augusztusában Magyarországon tartózkodott diákjaival, de visszatért Lengyelországba, amikor megtudta, hogy a politikai helyzet kiéleződött. Szeptemberben Złoczówban a szovjetek kezére került, és a sztarobielszki fogság után az NKVD meggyilkolta. Oskar Rudolf Kühnel tüzértiszt volt a bolsevikok elleni háborúban. Feleségül vett egy lengyel nőt, és együtt éltek különböző lengyel városokban - a katonai fejadagjuknak megfelelően. A szeptemberi hadjáratban a szovjetek fogságába esett, és Kozielskben meggyilkolták.

SZENT LASZLO

A magyarországi Ladislaus király-templom előtt emlékeztek meg a templom védőszentjéről, Szent Lászlóról, aki Krakkóban született és nevelkedett Kázmér herceg unokaöccseként a restaurátor Kázmér udvarában. A magyarok tipikus lengyelnek látták, de beilleszkedett a magyar valóságba. Megőrizte érzelmeit lengyel rokonai iránt, és kedvesen fogadta Szczodry Boleszlávot, aki Szent Sztaniszló meggyilkolása után elmenekült Lengyelországból. Még a hála hiányát is elszenvedte Boleszlávtól. Majdnem egy évszázaddal halála után, 1192-ben szentté avatták.

JAN PAWEŁ II EMLÉKMŰVE

János Pál születésének századik évfordulója (2020. május 18.) alkalmából szobrot avattak róla a Szent István-bazilikában. Ide járt Karol Wojtyla bíboros, mint krakkói metropolita, és ide zarándokolt el II János Pál is. Az emlékművet magyar művészek, a Kotorman László és Norbert testvérek tervezték, és a pontifikátusért tartott hálaadó szentmise után Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tisztelgett a nagypólus előtt.

Piotr Boroñ

NYARALÁS FELCZAKKAL: Lengyel műemlékek Budapesten | Felczak Intézet Intézet (kurier.plus)