Az elmúlt hónapokban újraéledtek az Északi Áramlat-2 projektről szóló viták Svédországban, Finnországban és Dániában, amelyek kizárólagos gazdasági övezetén és/vagy felségvizein keresztül vezetne a tervezett gázvezeték - írja a Centre for Eastern Studies. 

Az orosz-ukrán háború és a balti-tengeri térségben romló biztonsági helyzet miatt az orosz gazdasági projektektől egyre inkább eltávolodtak ezekben az országokban. A stockholmi, helsinki és koppenhágai kormányok nehéz helyzetbe kerültek, mivel a projekt ellen kellett állást foglalniuk. Egyrészt nem akarják a nemzeti jogot és a tengerjogot felhasználni a Németország által támogatott Északi Áramlat 2 blokkolására. Másrészt egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk az USA, a közép- és kelet-európai országok és a saját országukban lévő ellenzék részéről, hogy állítsák le.

Svédország, Finnország és Dánia valószínűleg nem fogja lassítani az adminisztratív eljárásokat, illetve nem fogja blokkolni a gázvezeték építéséhez szükséges nemzeti jóváhagyásokat. Ezek az országok azonban elvárják, hogy az Európai Bizottság értékelje az Északi Áramlat 2 megépítésének a harmadik energiacsomaggal való összeegyeztethetőségét. Stockholm és Koppenhága továbbá közös uniós politikai álláspont kialakítására szólít fel, amely annak értékelésén alapul, hogy a projekt összeegyeztethető-e az EU energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseivel és az EU biztonságpolitikai érdekeivel.

A lengyel kormány hónapok óta ellenzi a beruházást. Piotr Naimski miniszter kifejtette, hogy gazdasági és kereskedelmi szempontból az NS2 megerősítené a Gazprom domináns pozícióját a régióban, ami nem áll Lengyelország érdekében.

Marek Kuchciński, a Szejm elnöke többször hangsúlyozta, hogy a tervezet aláássa az európai értékeket. Az uniós parlamentek elnökeinek pozsonyi találkozóján úgy érvelt, hogy a projekt a hamis szolidaritás példája, amely Lengyelországot és más balti államokat sújt.

infografika: gazpromexport.ru