Rzeszówban, közvetlenül a Jog és Igazságosság Podkarpacie régióbeli tagjainak és támogatóinak vasárnapi (január 29.) ostyagyűlése után tartott sajtótájékoztatón a képviselők számos területen bírálták a kormány politikájának hatásait.

{gallery}konferprasrzeszow{/gallery}

Marek Kuchciński, a Szejm alelnöke, Azzal vádolta a kormányt, hogy a legerősebb vajdaságokat részesíti előnyben azzal, hogy Lengyelország fejlődését a nagyvárosi központokra összpontosítja, a kevésbé fejlett délkeleti és keleti vajdaságok kárára. Egy másik vádpont az önkormányzatok arra kényszerítése volt, hogy - az állami költségvetésből való alulfinanszírozásuk révén - iskolákat zárjanak be. Országos szinten ez körülbelül ezer iskolát fenyeget, Podkarpacie-ban pedig néhány százat. Hasonló hatások érvényesülnek az egészségügyben is, mivel a kormány gyakorlatilag arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy privatizálják a nekik alárendelt kórházakat. Ennek eredményeként "Podkarpacie fejlődése lelassul, és mi ebbe nem tudunk belenyugodni. Podkarpacie-t a nagy központokkal egyenlő elbánásban kell részesíteni. Mindent meg fogunk tenni az ország fenntartható fejlődésének visszaállítása érdekében". - mondta Kuchciński marsall.

{gallery}konferprasrzesz2{/gallery}

Tag Stanisław Ożóg Az Európai Parlament elfogadta a Podkarpatszkaját érintő 12 módosítást tartalmazó listát, amelyet a költségvetési vita során a régióból származó jogi és igazságügyi képviselők javasoltak. A Jog és Igazságosság parlamenti képviselői számos úgynevezett rendszerszintű módosító indítványt is benyújtottak, köztük egyet, amely a podkarpatszka helyi hatóságok oktatási támogatásának 500 millió zlotyval történő növelésére irányul. Ez a módosítás, ahogyan Ożóg képviselő úr mondta: "a Polgári Platform és a PSL szavazataival szenvtelenül elutasították".

 

Hasonló sorsra jutott az állami költségvetésben az összes egyenruhás szolgálat béremelésére szolgáló tartalékalapok (153 millió PLN) módosításának módosítása is, mivel - mint Ożóg úr mondta -: "Nem fogadjuk el, hogy a rendőrség és a hadsereg jobb bánásmódban részesül a többi egyenruhás szolgálathoz képest".

 

Ożóg úr kommentálta a nemrégiben közzétett optimista információt is, miszerint a bruttó hazai termék tavaly 4,3 százalékkal nőtt. Mint a képviselő megjegyezte, a kormány, miközben ezzel a magas számmal dicsekedett, elmulasztotta hozzátenni, hogy ez a növekedés elsősorban az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalkozások beruházásainak köszönhető. Jelenleg azonban, amikor a kormány pénzügyi szájkosarat szab a helyi önkormányzatokra, azok már nem lesznek képesek elnyelni azokat a pénzeszközöket, amelyek még mindig ebben a pénzügyi tervben vannak. Ożog úr szerint: "Ennek a kormánynak nincs mivel dicsekednie, hiszen a gazdasági stagnálás, sőt a recesszió felé vezeti az országot.

{gallery}brudkonferprasrzesz{/gallery}

 

Az újságírói kérdések között volt egy Joachim Brudziński európai parlamenti képviselőhöz intézett kérdés is: , "Azt mondta, hogy a fiatalok, különösen a diákok, most nyitják fel a szemüket. Nem féltek az új pártok fenyegetésétől?"

 

J. Brudziński: Nem félünk, mert ha félnénk mindattól, amit a létezésünk óta megjósoltak nekünk, akkor nem foglalkoznánk politikával. Már több hónapja megfigyelhetjük, hogy a Jog és Igazságosság nemcsak Podkarpacie-ban, hanem országszerte is erősödik. És olyan tendenciát figyelhetünk meg, hogy amit a hatalom idején hatékonyan próbáltak ránk ragasztani, amikor "gusztustalan" pártnak próbáltak beállítani minket, ma már "gusztustalan" bevallani, hogy valaki a Polgári Platformra szavazott. Ma már nehéz lenne olyan fiatalt, diákot találni, aki bevallaná, hogy a Polgári Platformra szavazott, mert becsapta a fiatalokat, és nem csak a fiatalokat, hanem mindenkit. Emlékeztetném Önöket Donald Tusk egyetlen kijelentésére, amelyet a kormányzásunk idején tett. Megfenyegette, hogy ha a Jog és Igazságosság továbbra is kormányoz, a benzin 5 zlotyba fog kerülni. Nos, mennyibe kerül most a benzin, amikor a Polgári Platform van hatalmon?"

{gallery}hrynkonferprasrzesz{/gallery}

 

Jozefina Hrynkiewicz, a Bizottság tagja Azzal vádolta a pénzügyminisztert, hogy a Munkaügyi Alapot, amelyet 93 százalékban a munkaadók hozzájárulásaiból finanszíroznak, és amelyet elsősorban a munkanélküliek aktív foglalkoztatási formáinak támogatására kellene felhasználni, a saját rendelkezésére bocsátja. Ahogy Hrynkiewicz professzor mondta: "Azzal, hogy a pénzügyminiszter elveszi ezt a pénzt, csak saját maga által ismert célokra használja fel. Ezt úgy hívják, hogy "letétbe helyezni", ahonnan soha nem fogja visszaadni. Itt törvényt sért, mert a törvény szerint a Munkaügyi Alap elsősorban a munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ráadásul ezzel gazdasági kivándorlásra ítéli a fiatalokat. Ez nagyon szomorú, mert Lengyelország az Európai Unió és a Nyugat magasan fejlett országai számára az olcsó munkaerő tárházává válik. Érdemes megjegyezni, hogy Lengyelországból már több mint egymillió-száznegyvenezer ember vándorolt ki végleg. Sajnos a Podkarpacie régió egyike azoknak, ahonnan a legtöbb fiatal elmegy munkát és jobb életet keresve. Ezért lépéseket fogunk tenni ebben a kérdésben. Arra fogjuk kérni mind a munkaadókat, mind a munkavállalói szakszervezeteket, hogy duplázzák meg a Munkaügyi Alapot, hogy azt a munkanélküliek, és mindenekelőtt a fiatalok támogatásának különböző formáira fordítsák."

{gallery}porkonferprasrzesz{/gallery}

 

Tomasz Poręba, európai parlamenti képviselő (PiS), beszédében utalt az Európai Unió Tanácsának nemrégiben befejeződött lengyel elnökségére. Arról is beszélt, hogy a kormánykoalíció elszalasztotta a Podkarpacie fejlesztésének lehetőségeit. A képviselő azzal vádolta a külügyminisztereket, valamint Donald Tusk miniszterelnököt, hogy elutasították a Jog és Igazságosság párt azon javaslatát, hogy a Kárpát-medencei stratégia kérdését a lengyel elnökség egyik prioritásává tegyék. Lengyelország hat hónapos elnöksége alatt meggyőzhette volna az uniós országokat, hogy fogadják el a Kárpátok makrorégió fejlesztési programját, amely országunk déli és délkeleti területeit (beleértve Podkarpacie-t) is magában foglalja.

 

Ez a mulasztás annál is inkább sajnálatos, mivel egy sokkal kisebb országnak, mint Magyarország, sikerült az elnöksége alatt végrehajtania a Duna-stratégiát (a Duna-menti országok fejlesztési programját). Ezt megelőzően Svédország a balti stratégiát, Franciaország pedig a mediterrán stratégiát valósította meg. Ez a veszteség annál is nagyobb, mivel a Kárpátok makrorégiója egy meglehetősen sűrűn lakott terület, amely ugyanakkor nem rendelkezik a fejlesztését finanszírozó egyedi uniós operatív programmal.

 

Poręba azzal is vádolta a lengyel kormányt, hogy a lengyel elnökség keretében nem tett erőfeszítéseket az EU-ban a lengyel gazdáknak nyújtott támogatások hatalmas egyenlőtlenségeinek megszüntetésére. Ez egy másik PiS-javaslat volt, amelyet Donald Tusk miniszterelnök elutasított. Tomasz Poręba meg van győződve arról, hogy a lengyel érdekek szempontjából fontos ügyek ilyen elutasítása a Polgári Platform logikájának része. Ez a logika azt jelenti, hogy az Európai Unió fórumán nem vetünk fel nehéz kérdéseket, még akkor sem, ha azok fontosak Lengyelország számára.

 

A Podkarpacie régió helyi ügye, amelyet Tomasz Poręba is kiemelt, az volt, hogy a szejm koalíciós többsége elutasította a Jog és Igazságosság párt által benyújtott költségvetési módosító indítványt, amely a Debica-Ocice vasútvonal korszerűsítésének finanszírozására vonatkozott. Ez a vonal két gazdasági övezetet (Tarnobrzeg és Mielec), a mieleci repülőteret és a nagyvárosokat (Tarnobrzeg, Debica, Mielec) köti össze. Helyi források felhasználásával már elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. E tanulmány alapján Poręba képviselő azt állította, hogy amennyiben ez a módosítás beépül, a vonal korszerűsítése minden bizonnyal fellendítené a Podkarpatszkaja vajdaság északi részének fejlődését. "Sajnos, a Polgári Platform európai parlamenti képviselői hivalkodóan elutasították ezt a módosítást. Különösen sajnálatosnak tartom, hogy a mieleci Skowrońska asszony, a Polgári Platform fontos tagja, szintén a módosítás ellen szavazott. A Polgári Platform ismét bebizonyította, hogy egyáltalán nem polgári gondolkodású, hanem politikai céljai szerint cselekszik, amelyek nem veszik figyelembe ezeket a létfontosságú helyi ügyeket" - mondta Poręba.

 

Újságírói kérdés Poręba EP-képviselőhöz: , "Ha a lengyelországi parlamenti többség támogatja a kormány által aláírt ACTA-megállapodást, van-e esély arra, hogy az Európai Parlament elutasítja azt?"

 

T. Poręba: Ez egy nagyon fontos kérdés, de mielőtt válaszolnék rá, szeretnék egy helyesbítést tenni. Kezdetben a lengyel kormány megpróbálta az Európai Parlamentre, köztük a jogi és igazságügyi képviselőkre hárítani az ACTA aláírásának vagy megszavazásának felelősségét. Ez szélsőséges manipuláció és valótlan, mivel az Európai Parlament csak idén februártól foglalkozik az ACTA-val. Az Európai Parlament három bizottsága fog dolgozni rajta, majd - talán még az ünnepek előtt, vagy talán csak az ünnepek után - szavazásra kerül sor az ACTA-ról. Röviden, az Európai Parlament még nem hozott kötelező erejű döntést az ACTA-ról, sem mellette, sem ellene. Csak egy állásfoglalásról szavaztak 2010 novemberében, amely csak megemlítette a megállapodás tárgyalási területeit, leírta azokat, de nem volt a Parlament álláspontja. Az Európai Parlament álláspontja tehát még várat magára. A Jog és Igazságügy EP-képviselői az ACTA ellen fognak szavazni. Úgy gondoljuk, hogy a megállapodás az internet felügyeletével és cenzúrájával határos. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek teljes mértékben sértik a szólásszabadságot az interneten. A Jog és Igazságosság párt mindig ellenezni fogja az ilyen típusú megoldásokat. (...) Lengyelországnak nem kellett volna aláírnia ezt a megállapodást. Az ACTA-megállapodás 36. pontja szerint 2013. március 31-ig kellett aláírnunk. Ezt az időt fordíthattuk volna nyilvános konzultációkra, a közvélemény tájékoztatására, a megállapodás rendelkezéseinek pontról pontra történő elemzésére. A kormány ezt nem tette meg. (...) Lengyelországon kívül csak néhány európai ország írta alá ezt a megállapodást, néhány egyáltalán nem írta alá, néhány pedig 2013-ig vár a megállapodás alapos elemzésével. A Polgári Platform kormánya ismét előretört, ismét elsietett, ismét semmibe vette a lengyel közvéleményt, ismét semmibe vette a lengyeleket.