Marek Kuchciński, a Szejm elnöke megnyitó beszéde

Szolidaritás és szuverenitás: az államok parlamenti találkozója

Közép- és Kelet-Európa

Varsó, 2016. augusztus 31.

Az Európai Unió, és vele együtt egész Európa, fennállása óta a legsúlyosabb válságát éli, ami gyorsan növekvő nemzetközi feszültséget okoz.

Valójában válságok halmozódásáról van szó:

• Eurozóna (gazdasági), például a tagállamok növekvő eladósodottsága és a nagyon gyenge gazdasági növekedés,
• biztonság - Mindenekelőtt az EU tehetetlensége a terrorizmussal és Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben,
• Schengeni térség (szociális), amelyet a "zöld határon" át Európába áramló több millió bevándorló okoz,
• A Brexithez kapcsolódó következmények (az EU strukturális és funkcionális válsága), amelyet többek között az uniós intézmények hatáskörének jogon kívüli kiterjesztése okozott.

Az EU nem tud megbirkózni ezekkel a válságokkal. Az európai intézményekkel szembeni bizalmatlanság növekszik, az EP-választásokon való részvétel csökken, és sok országban nő az integrációellenes hangulat.

Mindezek a tényezők megterhelik az európai szolidaritást, amelynek alapjai eddig voltak: 1) az európai államok önkéntes egyesülésének lehetősége

2) garancia arra, hogy minden európai polgár békében és biztonságban élhessen; 3) szolidaritás és szubszidiaritás, amely a szegénység felszámolásához vezet.

Ezért Együtt kell gondolkodnunk Európa és az EU jövőjéről. Hogyan lehet megerősíteni az EU-t és egész Európa? Úgy vélem, hogy szükség van a közép- és kelet-európai országok közös álláspontjára ebben a kérdésben. Mert Európa tágabb fogalom, mint az Európai Unió, és az Európai Unió Európa része. Ezt az összefüggést figyelembe kell vennünk, amikor a következő dolgokat keressük a válságok kezelésére, valamint az EU megerősítésére és fenntarthatóbbá tételére irányuló törekvésekben. Célunk, hogy az EU-t megújulásával megerősítsük.

Az Európai Unió, kontinensünk legnagyobb nemzetközi szervezetének alapelveit napjainkban többszörösen megsértik, és a szolidaritás és a szubszidiaritás sok esetben megkérdőjeleződött. A korábban is meglévő nézetkülönbségek elmélyültek. A nézetkülönbségek elmélyültek, nem utolsósorban az Unió formáját és az új tagállamokra való nyitottságát illetően. A két csoportra való felosztás kezdett előtérbe kerülni:

- erős nyugat-európai államok, amelyek az EU bezárását, azaz a föderalizáció irányába történő szorosabb integrációt követelik,

- a közép- és kelet-európai új tagállamok számos "túl sok" kifogást emeltek az uniós intézmények működésével szemben, és

- az EU-n kívüli országok, amelyeknek nem volt semmilyen befolyásuk e szervezet alakítására.

Megerősödött az a tendencia is, hogy az EU legfontosabb problémáiról az államok különböző csoportjai döntenek, ami néha a 200 évvel ezelőtti hírhedt hatalmi koncertre emlékeztet.

Lengyelország és a lengyel nép, annak ellenére, hogy nagymértékben támogatja az európai integráció gondolatát, nem teszi egyenlővé az EU-t egész Európával. A szejm parlamenti többsége, akárcsak honfitársaim többsége... az egész országban, úgy véli Európa visszaszorítása az EU-ra, mint káros. Véleményünk szerint Nincs biztonság az EU számára Európa egészének biztonsága nélkül. Ez a hozzáállás a közelmúlt történelmében, a "hidegháború" és a "vasfüggöny" idején is meghonosodott, amikor a legtöbb tágan értelmezve Közép- és Kelet-Európa egyszerűen kiszorult Európa más részeinek, az úgynevezett Nyugatnak a lakói tudatából. egyáltalán. Számukra megszűntünk Európa lenni, és az ellenséges kommunista birodalom részévé váltunk.

Mi lengyelek 12 éve vagyunk az EU-ban és 17 éve a NATO-ban, de keleti szomszédaink nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Lengyelország azonban az EU és a NATO keleti és délkeleti határvidékeit ezekkel a szervezetekkel nagyon szoros együttműködésben kívánja fejleszteni. És ha más országok is kifejezik ezt a vágyukat, támogatni fogjuk tagsági törekvéseiket. Nem akarunk olyan falakat építeni, amelyek újra megosztják Közép- és Kelet-Európát.

Ez év tavaszán a lengyel parlament nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben A szolidáris államok Európája, amelyet valamennyi európai ország nemzeti parlamentjének elnökéhez eljuttattam. Ez a dokumentum a következő szavakkal zárul: "felismerve, hogy a "nagyobb, mélyebb integráció" követelése helyett Európa jövőjéről kell vitát folytatni, azt javasoljuk, hogy fontoljuk meg a szolidaritáson alapuló, az EU-n belüli kapcsolataikat az elv alapján szervező államok Európájának koncepcióját: "szabad a szabaddal, egyenlő az egyenlővel"".. Ez a mai helyzetünk, és ez lesz a helyzetünk az elkövetkező években is. És ezt az álláspontot egész Európára ki akarjuk terjeszteni.

Európa erőssége mindig is a sokszínűségében rejlett, a történelmi tapasztalatokból való tanulás képessége és a változás, a jó változás képessége.

Ezért pAzt javaslom, hogy a szolidáris államok Európája, alapvető modellé vált a megbeszéléseink és cselekvéseink számára.  - abban a meggyőződésben, hogy felelősek egész Európai Unió és egész Európa.

A szolidáris Európa projektje három feltételezésen alapul politikai:

• Európa és az EU jövőjéről az összes tagállam közötti, az egyenlőség alapján szervezett vitának kell döntenie;
• Az EU nem lehet olyan nemzetközi szervezet, amely elzárkózik a többi európai országtól, mert ők is Európa identitását és lehetőségeit jelentik;
• Nem lehet az EU biztonságát kontinentális szintű biztonság nélkül biztosítani, azaz a ma Varsóban képviselt valamennyi állam biztonsága nélkül, az Észak-atlanti Szövetséggel az élen.

Ma két fő témát szeretnénk megvitatni.

• 1/ Az Európai Unió megújítása és a regionális együttműködés Közép- és Kelet-Európában, azaz hogyan kell alakítani az EU-n belüli és az EU-val szembeni politikákat államaink szuverenitásának megerősítése érdekében.
• 2/ Nemzeti parlamentek a multilaterális együttműködésért a mi Európánkban: a közös értékektől a közös érdekekig

Véleményünk szerint az államok között tágan értelmezve Közép- és Kelet-Európában minden országnak, függetlenül az EU- vagy NATO-tagságtól, meg kell tennie fórumot hoz létre a parlamentközi megbeszélésekhez a kontinens jövőjéről. Fórum a lehet Közép- és kelet-európai parlamenti csúcstalálkozó. Ezen a fórum a vitákat parlamentjeink képviselői (elnökök, elnökségek), azaz a szuverén nép által választott állami intézmények vezetnék.

Fórum átfogó elvek vezérelnék szolidaritás és szuverenitás.

A jövőbeli konzultációk hatékonyságának biztosítása érdekében érdemes lenne megfontolni, hogy munkacsoport létrehozása a parlamentek elnökeinek politikai tanácsadóiból áll. Ez a csoport készítené elő az esetleges ülések napirendjét, és hajtaná végre a megfogalmazott következtetéseket.

Végezetül mindannyiunknak gyümölcsöző véleménycserét kívánok az európai kérdésekről.

Ma a történelem felgyorsul, Európa változik, és hagyjuk, hogy a mi részvételünkkel és a mi akaratunk szerinti irányba változzon.