A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

Mi maradt a magyar-lengyel barátságból?

Szöveg: Mandiner, Veczán Zoltán

Az elmúlt 100 nap nem múlik el nyomtalanul a magyar-lengyel kapcsolatok történetében. Vezető lengyel politikusok beszélgettek Budapesten Orbán Balázzsal és Németh Zsolttal: a kulcsszó a megértés volt, de bőven akadtak ellentétek is.

Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke, Marek Kuchciński, a külügyi bizottság elnöke és Bogusław Sonik európai parlamenti képviselő Orbán Balázzsal, a Miniszterelnöki Hivatal igazgatójával és Németh Zsolttal, a külügyi bizottság elnökével tárgyalt a Roger Scrutonról elnevezett Veres Pálné utcai kávézóban.

A Maciej Szymanowski, a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója által moderált eszmecsere bővelkedett szép szavakban és finom kritikákban is.

A résztvevők tisztelegtek Roger Scruton előtt is.

Mint Orbán Balázs elmondta, Scruton özvegye személyesen mondta el neki, hogy a filozófus szíve Közép-Európában dobogott, sőt: megértette az itteni néplélek, történelem, kultúra és szellem sajátosságait.

"A túlélés a szó jó értelmében vett nacionalizmuson múlik, és azok sikeresek, akik a nemzeti érdeket tekintik elsődlegesnek" - mondta Orbán Viktor, "mi sikeresek vagyunk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, de ha megvan egymás tisztelete és megértése, akkor semmi sincs veszve, és a lengyel-magyar barátságnak nagy jelentősége van."

Németh Zsolt méltatta Scruton rendszerváltás előtti földalatti társadalmi munkásságát Közép-Európában, megemlítve, hogy a lengyelek 1980-ra, ami nálunk például 1956-ot jelent, sok mindent tömörítettek.

Az elmúlt 100 nap nem múlik el nyomtalanul a magyar-lengyel kapcsolatok történetében

Ez a nehéz időszak a magyar-lengyel barátság próbája, de "talán már elértük a mélypontot, és kezdünk kijönni onnan". Felidézte Novák Katalin elnök asszony első varsói útját, és köszönetét fejezte ki a szejm elnökeinek a látogatásért, amely "segít abban, hogy jobban megértsük egymást".

A magyar külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy meglepőnek tűnhet, de a magyar és a lengyel cél Ukrajnával kapcsolatban ugyanaz: kinyitni az EU kapuit az ország előtt, és tagjelölti státuszt adni neki, mert a vér, a több tízezer áldozat jogosítja fel Ukrajnát erre. A konzervatív Európa, a szuverén nemzetekhez tartozik, és nem fogadja el az érdekelméleteket, a brezsnyevi doktrínát vagy a Szovjetunió újjáépítését, elutasítja a jaltai "megállapodást" és támogatja a helsinki folyamatot, a lengyelekkel pedig nincs más alternatíva, mint a szoros, baráti szövetség.

Ne bántsuk magunkat jobban, mint az oroszokat.

Marek Kuchcinski, a szejm külügyi bizottságának elnöke méltatta Scrutont a vita és a véleménycsere lehetőségéért, és azt mondta, hogy a közös cél az évezredes lengyel-magyar együttműködés megerősítése és ezáltal Közép-Európa megerősítése. "Minden józan gondolkodású politikus azonosulni tud ezzel" - mondta.

Maciej Szymanowski igazgató az információs háborúról és a lengyelek és magyarok ellenük fordítására irányuló manipulációról beszélt, Terlecki házelnök pedig azt mondta, hogy meglepte őket mind a teljes orosz támadás, mind az ukránok sikeres ellenállása. Hozzátette, hogy erősen tartanak a globális konfliktustól, és attól, hogy fegyvereket és tankokat kell-e küldeni. "Drámai kérések és követelések" Kijevből adták ki, azon az alapon, hogy az oroszok nem állnak meg, tovább mennek Lengyelországba, így végül úgy döntöttek, hogy mindenképpen segítenek Ukrajnának,

Ez egy kiváló lehetőség Oroszország minél nagyobb mértékű gyengítésére.

Ryszard Terlecki hozzátette, hogy az oroszok most azt teszik, amit tesznek, felbátorodva, amikor Európa nem tett határozott lépéseket a Krímben és a Donbasszban.

Nem a háború fenyegeti a békét, hanem Oroszország.

mondta a szejm alelnöke. Megemlítette, hogy a Jog és Igazságosság pártot komoly propagandatámadás éri az ellenzék részéről, hogy ők Putyin szövetségesei, "mert mi nem szakítottuk meg a kapcsolatot magyar barátainkkal". A holnapi varsói újságok azt fogják írni, hogy mi valóban konzultáltunk Putyinnal, csak magyar közvetítéssel. A hallgatóság tisztánlátása érdekében hozzátette: "Ebből a szempontból az önök ellenzéke sokkal kulturáltabb, mint a miénk". Megemlítette, hogy Lengyelországban "sajnos ez a normális", és hogy a magyar-lengyel barátság túl fogja élni ezt a próbát, de minden bizonnyal a PiS ellen fogják felhasználni.

Magyar üzlet

Boguslaw Sonik, az ellenzéki Polgári Platform európai parlamenti képviselője uniópárti beszédében azt mondta, hogy országaink nemzedékek álmát váltották valóra azzal, hogy Brüsszel vagy a NATO nyomását érezzük, mert ezt kimondhatjuk, mert egy közösség részei vagyunk. Ugyanakkor szerinte a romló viszony nem az ellenzék dezinformációjának köszönhető, hanem annak, hogy "a magyarok nem fejtették ki világosan a saját álláspontjukat", és nem elég, hogy "a magyar érdek az első" a lengyel vagy az európai közvélemény megnyerésében, és a budapesti nyilatkozatokban ezt az ukránok iránti empátia hiányaként, valamint az ukrán elnökkel szembeni "ostorozó" megjegyzésekként érzékelték.

Szymanowski a magyar érdekek megértéséhez Orbán Balázs Volt egyszer egy magyar stratégiai gondolkodás című könyvét ajánlotta a közvélemény figyelmébe, és maga a szerző is kifejtette, hogy a nemzeti érdekek tudatosítása folyamatos szellemi munka, hogy egy közvetlenül látható elnyomóval szemben könnyebb szuverenitást szerezni, mint Magyarországnak és Lengyelországnak a nácik és a szovjetek ellen - mint amikor a szuverenitás megőrzése a cél (nem is olyan egyszerű). Tragédiának nevezte, hogy a háború véget vetett a békés eurázsiai együttélésnek:

Van egy Oroszország nevű agresszor és egy Ukrajna nevű áldozat.

De "szerencsére az agresszornak nem sikerült". Másrészt a közép-európai együttműködés elengedhetetlen, különben a nagy geopolitikai viharok tönkreteszik. A magyar-lengyel barátságnak tehát az érzelmi alapon túl stratégiai érdekeltségi alapja is van. A magyar stratégiai gondolkodás azt diktálja, hogy el kell ítélni a háborút, segíteni kell az ukrajnai menekülteket, és európai egységre van szükség.

Németh Zsolt válaszában emlékeztetett arra, hogy Magyarország minden szankciót megszavazott, és ez egy komoly fegyver, de egy vonalat meg kell húzni, és itt van az energiaembargó: az olajembargó és a gázkérdés jön, míg a "Az oroszok persze eladhatják, de másnak." A magyar bizottsági elnök hozzátette, hogy egy ilyen komoly nemzetközi blokád csak Iránt sújthatja. Fontosnak nevezte továbbá, hogy közvetlenül megismerjék egymást, hiszen a magyar és a lengyel sajtóban "propagandaháború" keretében lengyel- és magyarellenes álláspontok jelentek meg.

Mindenesetre a lengyel kormánynak most nem lesz könnyű dolga, de az álláspontok kölcsönös megértése kulcsfontosságú, ezért hálás Marek Kuchcińskinak a levelekért. közzétett a Mandinerről. Németh Zsolt hozzátette, hogy a nyugati világnak erőt és egységet kell mutatnia, mert már nem jelenthet veszélyt.

Marek Kuchciński szerint a maihoz hasonló találkozók kulcsfontosságúak, ahol elkerülhetők a kontextusból kiragadott mondatok és a képmutató valóság. A lengyel nemesi köztársaságra és a magyar nemzetgyűlések időszakára utalva hangsúlyozta az erős lengyel-magyar együttműködés szükségességét, amely Közép-Európát is építi, "de csakis azon az elven: szabad a szabadnak, egyenlő az egyenlőnek".

"Amikor államaink így léteztek, olyan erősek voltak, hogy sem keletről, sem nyugatról nem tudtak büntetlenül megtámadni bennünket."

A lengyel külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta: azt is látni kell, hogy mi a magyar és a lengyel politika az EU-val szemben: szuverén nemzetállamok közötti együttműködés., bár "azok, akik ma az EU-t vezetik, azt akarják, hogy útjaink elváljanak egymástól". könnyebben megvalósíthatná a szövetségi szuperállam vízióját.

Terlecki hozzátette, hogy ők maguk sem hisznek abban, hogy az EU változtatni fog az Ukrajnával szembeni negatív hozzáállásán, ami Moldovával és Grúziával kapcsolatban is változhat. A legfontosabb, hogy Kelet- és Közép-Európa egyetért, míg az EU azt akarja, hogy "öngyilkosságot követ el" az energia zöldítésével vagy Magyarországról fantáziálva és Lengyelországot kizárva.

Szymanowski a rendezvényt a következő szavakkal zárta: A közép-európaiak vagy megtanulnak együttműködni, vagy ismét utasok lesznek egy olyan vonaton, amelynek megállóhelyeit nem tudják befolyásolni.

A Külügyi Bizottság elnöke Marek Kuchciński

Portréfotózás: Ficsor Márton, Mátrai Dávid, Földházi Árpád

Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra