30 évvel ezelőtt a visegrádi várban a három ország támogatásáról biztosította a modernitás felé vezető úton. Ők hozták létre a V4-csoportot, amely nemcsak túlélte a nagy európai változásokat, hanem ma már a nemzetközi színtér fontos szereplője.

A kölcsönös támogatás és együttműködés megkönnyítette Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság NATO-csatlakozását, mindössze nyolc évvel a csoport megalakulása után. Szlovákia később csatlakozott a szövetséghez. A következő fontos lépés az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. 2004 óta a csoport valamennyi országa teljes jogú tag. A kommunizmus bélyegének lerázásáért, a szegénység elleni küzdelemért, gazdaságuk és társadalmi identitásuk újjáépítéséért küzdő országok közül a V4-ek érdekközösséggé váltak. Egy olyan közösség, amellyel a világ más jelentős szereplői is számolnak.

A V4-ek kereskedelmi forgalma Németországgal több mint 50 százalékkal nagyobb, mint Németországé Franciaországgal. A 65 milliós piac gyorsabban fejlődik, mint az úgynevezett régi Unió legtöbb országa. A V4 infrastrukturális, közös oktatási és pénzügyi projektekbe fektet be. Az 1991-ben Magyarországon létrehozott kezdeményezés által létrehozott fontos intézmény volt a kilenc évvel később létrejött Nemzetközi Visegrádi Alap. Célja a kulturális, tudományos, oktatási és turisztikai kezdeményezések támogatása a visegrádi csoport országaiban és a szomszédos országokban - főként a posztszovjet és a volt Jugoszláviában. Az alap költségvetése 8 millió euró, amely a V4-országok hozzájárulásaiból és más államoktól származó további összegekből tevődik össze. Ma Európában a visegrádi csoport fontos katalizátora a változásoknak, és kezdeményező szerepet tölt be az EU jövőjét érintő kérdésekben.

A világjárvány idején láthatjuk, mennyire hatékony a visegrádi forma, többek között a kölcsönös segítségnyújtás koordinálásában. Érdemes megemlíteni például a V4 virtuális központ létrehozását a COVID-19-re. A járvány megmutatta a jószomszédi kapcsolatok fontosságát a válságkezelésben. A koordinációs központok létrehozása, valamint az országaink közötti információ- és orvosi felszereléscsere segített a fertőzések és megbetegedések számának megfékezésében.

Az elmúlt három évtizedben katonai, energetikai, infrastrukturális és kulturális együttműködést is kialakítottunk. A visegrádi országok szorosabb kapcsolatainak egyik kulcseleme a Háromhegység-kezdeményezés keretében folytatott együttműködés, amely lehetővé teszi a katonai és energiabiztonság növelését, valamint a befektetők térségbe vonzását. Vannak olyan területek is, amelyeken még intenzíven kell dolgoznunk. Ezek egyike a közlekedés és a V4-országok közötti folyamatosság biztosítása. A válasz erre a helyzetre az észak-déli infrastruktúra kiépítése olyan beruházásokkal, mint a Via Carpatia vagy a nagysebességű vasút, amely négy országunk fővárosait fogja összekötni. A biztonság, a migráció, a környezetvédelem vagy a digitalizáció területén még mindig kihívásokkal kell szembenéznünk.

Marek Kuchciński parlamenti képviselő, a Szejm 8. ciklusának (2015-2019) elnöke évek óta a parlamenti diplomácia fejlesztését szorgalmazza. Ennek eredményeképpen parlamenti képviselőként, Przemyśl, Podkarpacie, Lengyelország és Európa aktív polgáraként több tucatnyi találkozót folytatott más országok törvényhozó testületeinek képviselőivel. Szeptember 15. óta működik
2020 a Lengyel Köztársaság Szejm Külügyi Bizottságának elnökeként folytatja a néhai Lech Kaczyński elnök által kezdeményezett külpolitikai irányvonalat, amelynek célja Lengyelország pozíciójának megerősítése a nemzetközi színtéren. Kuchciński marsall nemcsak a V4-ek, hanem többek között Észtország, Grúzia, Litvánia, Lettország, Lettország, Németország, Románia, Szlovénia, Ukrajna és Olaszország parlamenti külügyi bizottságainak vezetőivel is konzultált.

- A teljes sikerhez elengedhetetlen, hogy a demokratikusan megválasztott parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőket is bevonják az egyes projektekbe. A közép- és kelet-európai parlamentek közötti együttműködés és találkozók továbbá kiegészítik vagy követik azt, ami a "régi" EU-ban vagy a mediterrán Európában már évek óta zajlik. A parlamenti együttműködés támogatja ezen országok kormányainak és elnökeinek politikáját, akik receptet keresnek az olyan fontos kihívásokra, mint a migráció vagy a biztonsági problémák" - magyarázza Marek Kuchciński. - Tevékenységünk a kárpátaljai együttműködésben is kifejeződik. Fejlesztő eleme a Lengyelország különböző pontjain ciklikusan megrendezett Kárpátok Európája konferencia - hangsúlyozza az SZA vezetője.

Mik a tervek a jövőre nézve? Mindenekelőtt vita Európa jövőjéről, a keleti partnerség és a weimari háromszög újraindításáról, a Kárpátok stratégiáról.

M. Olejnik