A szuverenitáson, a tagállamok egyenlőségén és a keresztény értékeken alapuló szolidáris államok Európájának gondolata, valamint a nemzeti parlamentek szerepének erősítése az uniós döntéshozatali folyamatokban - ezt az álláspontot Marek Kuchciński, a szejm elnöke ismertette az uniós parlamentek elnökeinek hétfői pozsonyi konferenciáján. A szlovák fővárosban tartott csúcstalálkozó alkalmat adott arra, hogy megvitassák az Unió jövőjét, és közelebb hozzák a parlamenti munkát a polgárokhoz.
A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy az európai értékek alapján világos irányt kell szabni a változásnak. A Szejm elnöke bemutatott egy elképzelést arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megfelelni ennek a kihívásnak.
- Tavaly májusban Luxembourgban megvitattuk a szolidáris államok Európájának javasolt gondolatát, amely olyan értékeken alapul, mint a nemzeti és állami szuverenitás, a szolidaritás, az egyenlőség, de a keresztény értékeken is, amelyek végül is a 60 évvel ezelőtt létrehozott Közösség egyik alapját képezik" - emlékeztetett Marek Kuchciński. A szejm elnöke szerint az egész Európai Unió, az összes állam egységének és kohéziójának megteremtéséhez az alapértékekhez való visszatérés az út.
A lengyel szejm elnöke azt javasolta, hogy az Uniót többek között a nemzeti parlamentek szerepének megerősítésével hozzák rendbe. - A parlamenteknek a Lisszaboni Szerződésben rögzített, a döntéshozatali munkában való részvételi jogát már évek óta korlátozzák" - mondta Marek Kuchciński. Mint hozzátette, ez annak köszönhető, hogy nincsenek olyan konkrét rendelkezések a hatáskörökről, amelyekre támaszkodhatnánk. - Úgy vélem, hogy vissza kell térnünk a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű alkalmazásához. Ezeket hatékonyan kell alkalmazni, nem csak beszélni róluk - magyarázta. Marek Kuchciński szerint a parlamentek megerősítése egy valóban hatékony "sárga kártya" bevezetését jelenti. - kiküldött munkavállalók, energiaproblémák stb. - számos olyan problémával állunk szemben, amelyek arra utalnak, hogy ezt az elvet hatékonyan kell megvalósítani. A Szejm elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy végre be kell vezetni a nemzeti parlamentek csoportjainak törvényjavaslati jogát (a zöld kártya elve). - Be kellene vezetnünk a vétójogot is, azaz piros lapot kellene kapniuk azoknak a rossz projekteknek, amelyekkel egyes uniós tagállamok nem értenek egyet" - érvelt Marek Kuchciński.
A konferencia során a szejm elnöke az Unió nemzetközi környezetben való megerősítésére vonatkozó posztulátumokat is ismertette. - Először is, a közös kül- és biztonságpolitika hatékonyságának növelése, beleértve a védelmet is, de a NATO-val való szoros szövetségen és együttműködésen alapulva - magyarázta Marek Kuchciński. A házelnök azt is hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az EU azon képességét, hogy stabilizálja az EU közvetlen déli és keleti szomszédságában lévő területet. - Ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk az Európába irányuló migráció problémáját, és hogy nyíltan fogalmazzak, azt a politikát, amely Kelet-Európát Oroszországtól teszi függővé. Marek Kuchciński szerint ezeket a kérdéseket egyértelműen meg kell vitatni, és gyorsan konszenzusra kell jutni.
A pozsonyi csúcstalálkozón a Szejm elnöke arról is beszélt, hogy nemcsak az uniós országok parlamentjeinek képviselői részvételével kell találkozókat és megbeszéléseket szervezni, hanem más, nem uniós tag európai országok képviselőinek részvételével is. - Az ilyen találkozók ötlete fontos, az értékrend megértéséről szóló vita, amely körül működünk, aktuális kihívás - mondta Marek Kuchciński.
Stanisław Karczewski, a szenátus elnöke az EU-n belüli biztonságról és a Közösség szomszédjaival kapcsolatos politikáról szólt. Hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozott politikát kell folytatni az EU szomszédaival és Oroszországgal szemben. - Lengyelország támogatja az Európai Unió és a NATO közötti szoros együttműködést és jó kapcsolatokat" - mondta a szenátus elnöke.
- Az európai projektet együtt kell felépítenünk" - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök, a csúcstalálkozó egyik különleges vendége. A szlovák miniszterelnök szerint Európa egy közös örökségen, egy közös történelmen alapuló közös jó, és most mindent meg kell tennünk azért, hogy ezt megváltoztassuk. - Önmagában azonban semmi sem fog történni. Az európai dokumentumok egyre inkább egyéni jellegűek, és inkább az egyes EU-tagállamok, mint a Közösség mint egység igényeire reagálnak. Előnyünkre válik az egység és a közös történelem. Ne féljünk a populizmustól. Szembe kell néznünk velük - mondta.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint az Unió múltbeli nagyszerű eredményei sajnos nem garantálják a biztonságot a jövőben. Szerinte az EU-nak jobban kell kezelnie a munkanélküliség és a bevándorlás problémáját. - A terrorizmus elleni küzdelem jelenleg ugyanilyen fontos, és arra kell összpontosítanunk, hogy a szolgálatok együttműködjenek - érvelt Antonio Tajani. Mint rámutatott, ennek a kérdésnek kell lennie a pozsonyi csúcstalálkozó fő üzenetének.
A csúcstalálkozó végén elfogadott következtetésekben az elnökök többek között elismerik, hogy az elmúlt 60 év békés és virágzó időszak volt Európa történetében, amikor az Európai Unió kulcsszerepet játszott, és az alapját képező értékek ma is ugyanolyan érvényesek, mint hat évtizeddel ezelőtt. A pozsonyi konferencia résztvevői aggodalommal állapították meg, hogy az elmúlt években egyre nagyobb a közvélemény bizalomhiánya az európai projekt és az uniós intézmények, valamint általában a politikai élet iránt, és felismerték, hogy sürgősen reagálni kell erre a jelenségre. A következtetések között szerepel az Europol (az Európai Unió bűnüldözési együttműködési ügynöksége) közös parlamenti ellenőrzési csoportjának létrehozása.
szöveg: A Szejm kancelláriája
fotó: Pawel Kula
