A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

Marek Kuchciński: Felszólítom az ellenzéket, hogy hagyja abba a plenáris ülésterem elfoglalását

Felszólítom a radikális ellenzék vezetőit, hogy tegyék ezt meg - különben törvényt szegnek; nemcsak a Szejm szabályait, hanem a büntető törvénykönyvet is. Ezt meg kellene fontolniuk, és lehetőséget kellene adniuk a Szejmnek a munkára. Ha azonban ez nem történik meg, nem áll szándékomban bevetni a Marsallgárda erőit" - mondta Marek Kuchciński szejmelnök a wPolityce.pl portálnak adott interjúban.

wPolitce.pl: Marsall úr, Ön szerint mi volt az oka annak, hogy december 16-án a szejm ülése alatt, majd később az épület előtt és a plenáris teremben megugrott a feszültség? Lehetett volna-e valamit másképp csinálni, elkerülhető lett volna-e a konfliktus, tervezett volt-e az akció?

Marek Kuchciński, a Szejm elnöke: Véleményem szerint ez az akció tervezett volt. Visszatekintve, nyugodtan mondhatjuk, hogy volt némi nemzetközi inspiráció is. Ennek ellenére az ellenzék politikai erőit használták fel, a radikális ellenzéket, amely a tavalyi parlamenti, és azt megelőzően az elnökválasztás óta nem tudta feldolgozni vereségét.

Lehetett volna ezt ellensúlyozni? Ez mindig is nyitott kérdés marad... Véleményem szerint inkább nem. Szczerba úrnak a Szejm terméből való kizárásának pillanata és a média védelmének követelése pótérvek, és a dezinformáció bevezetésének és a nyilvánosság félrevezetésének szükségességéből fakadnak. Ez egy olyan képviselő, aki szabályozatlanul és sértő módon viselkedett, aki megsértette a Szejm ünnepélyességét, és akit számos alkalommal megbüntettek. A szerencse szerencséje volt, hogy amikor a december 16-i viták során egy másik képviselőként megjelent, és a szejm ünnepélyességét megszegve, a soron kívül szólalt fel, én kizártam. Ha ő nem lett volna, egy-két órával később mások is megtették volna ugyanezt. Ez a költségvetés elfogadásának megakadályozásáról szólt, nem pedig egy vita köztem és egy másik képviselő között.

Ön felvetette a média kérdését, amely az egész konfliktus egyik oka volt. Nem tudtak és nem kellett volna a hatalmon lévőknek itt is egy kicsit körültekintőbben eljárniuk?

Ez a probléma egy nagy félreértés. Az volt a szándékunk, hogy tisztességes együttműködési formákat találjunk az újságírókkal, és tisztességes munkakörülményeket biztosítsunk számukra. Itt az Európai Parlament szabványait használtuk. Ezt azonban félreértették, félreértelmezték. Az ellenzék a saját céljaira használta fel, és itt megoldást kell találnunk.

A régi szabályok helyreálltak, de nem teljesen. Problémák vannak az egyszeri belépőkkel, és a galéria zárva van.

Az volt a szabály, hogy a média képviselői különböző típusú belépőkártyákkal mehettek be a Szejm és a Szenátus üléseire. Közben valószínűleg nem lesznek jelen a parlamentben, mert nincs rájuk szükség. Ráadásul az ülésterem elfoglaltsága miatt különleges helyzet áll fenn, a marsallőrségnek kétszeresen is gondoskodnia kell a Szejm biztonságáról. Ezért kell óvatosan megközelíteni ezt a témát.

Mától azonban minden újságíró, akinek egyszeri belépője is van, beléphet a Szejmbe, bár biztosítani fogjuk, hogy méltóságteljesen viselkedjenek - ahogyan az a Szejmhez illik.

A közvéleménynek kétségei vannak az ülésterem határozatképességével kapcsolatban is. Biztos abban, hogy a képviselők száma elegendő volt, és hogy az ellenzéki képviselők tájékoztatást kaptak az eljárásról, és részt vehettek benne?

Határozottan. Mindezek az állítások alaptalanok. Azért döntöttünk úgy, hogy a Szejm ülését az ülésterembe helyezzük át, mert akadályoztatva voltam abban, hogy a plenáris ülésteremben elnököljek. A szejm kancelláriája és az ügyvédek gondoskodtak arról, hogy minden törvényes eljárást betartsanak: határozatképesek voltak, a szavazatszámláláshoz titkárokat neveztek ki (az ülésterem nyolc szektorra volt osztva), és saját aláírásukkal hitelesítették az összes eredményt. Két további titkár is volt, akik a szavazatokat számolták.

Nagyon sokáig tartott, mert a számlálás kézzel történt. A határozatképesség megállapításra került. 237 képviselő volt jelen. Az első szavazás során egy képviselő volt jelen PSL - később 236 képviselő volt az ülésteremben; általában ketten ellenezték vagy tartózkodtak...

A formális indítványok ellen is van kifogás, de ismétlem: a Szejm elnöke engedélyezi a formális indítványokat, ha azok az ülés aktuális ügyéhez kapcsolódnak. Ha ez nem így van, az indítvány nem tekinthető hivatalosnak.

Az első hivatalos indítvány - még mindig írásban, Sasin úr által - a költségvetésről való szavazás képletéről szóló indítvány volt. Ez nem volt precedens. A kérelmet elfogadták. Ezután bejelentettem, hogy a hivatalos indítványt benyújtó képviselőknek az első indítvány elfogadása után engedélyezem a felszólalást. És ez meg is történt: de a szavazások után senki sem ismételte meg a kérését.

Házelnök úr, hogyan látja a forgatókönyvet arra vonatkozóan, hogy mi történik ezután? Mi a helyzet azokkal a képviselőkkel, akik elfoglalják az üléstermet? Lehetséges az erő alkalmazása, a házelnöki gárda?

Formai szempontból rendelkezem ezzel a hatáskörrel, amelyet közvetve az Alkotmány és a Szejm eljárási szabályzata is biztosít számomra: az ülésterem rendjének helyreállítása érdekében rendelkezésemre áll a marsallgárda. A szejmben többször előfordult már, hogy a házelnöki gárda eltávolította azokat a képviselőket, akik blokkolták az emelvényt. Ebben az esetben úgy döntöttem, hogy nem ezt teszem - a másik lehetőséget választottam, nevezetesen a Szejm ülésének áthelyezését az oszlopcsarnokba.

A házelnöki gárda alkalmazása még nagyobb idegességet okozhatna, és nem szolgálná az eljárás ünnepélyességét. Kötelességem, hogy fenntartsam a törvényt és a Parlament ünnepélyességét.

Az ellenzéki képviselők azonban azzal érvelnek, hogy a plenáris ülésteremben a január 11-re összehívandó ülésen is folytatódni fog a tiltakozás.

Remélem, hogy a plenáris üléstermet elfoglaló képviselők meggondolják magukat, és befejezik tiltakozásukat. Felszólítom a radikális ellenzék vezetőit, hogy tegyék ezt meg, különben megszegik a törvényt; nemcsak a Szejm eljárási szabályzatát, hanem a büntető törvénykönyvet is. Ezt meg kellene fontolniuk, és lehetőséget kellene adniuk a Szejmnek a munkára. Ha azonban ez nem történik meg, nem áll szándékomban a Marsallgárdát használni. De a parlamentnek dolgoznia kell. Alkotmányos kötelességem, hogy minden helyzetben lehetővé tegyem a parlament működését.

forrás: wPolityce.pl

Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra