A Telewizja Rzeszów látogatója című műsorban Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke a Visegrádi Csoporton belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A 30 éves fennállását nagyon fontos időszaknak nevezte valamennyi országunk (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország), valamint egész Közép-Európa számára. - A V4-ek létrehozásának következményeit nagyon világosan láthatjuk. Fontos megjegyezni, hogy a megállapodást egy hónappal azután írták alá, hogy Oroszország megtámadta a litván televíziót, és megpróbálta megtámadni Litvániát, azaz elvenni Litvánia akkor még nagyon fiatal függetlenségét. Úgy gondolom, hogy ez felgyorsította a visegrádi csoport megalakulását - mondta az elnök.
Marcin Pawlak: Az együttműködésnek, az ötleteknek és a projekteknek számos más hasznos formája és platformja is van. Melyek kerültek ki ebből a Visegrád 4-ből?
Marek Kuchciński: Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a közös szolidaritás eredményeket hoz, amit a "Semmit rólunk nélkülünk" elvnek is nevezhetünk, azaz ha az Európai Unió bármilyen döntést hoz, akkor figyelembe kell vennie a visegrádi csoportot, amire a legjobb példa a bevándorlók kérdése volt. Az Európai Unió következő hét évre szóló legjobb költségvetésének közös támogatása szintén ennek eredménye. Az elnökök és miniszterelnökök, miniszterek nagyon jó együttműködése, valamint a 2007-ben elindított parlamenti együttműködés itt eredményeket hozott. Azért vagyunk erősek, mert szolidárisak vagyunk, és érdemes ösztönözni ennek az együttműködésnek az elmélyítését.
A V4-országok arra törekszenek, hogy túllépjenek az EU határain, és így hozzák létre a Tri-City Plus-t. Fontos a biztonsági kérdésekben való együttműködés, beleértve a katonai biztonságot is, például a bukaresti kilencek, amelyek szorosabban kapcsolódnak az Észak-atlanti Szövetséghez, a visegrádi országokat is magukban foglalják. A parlamentek az egyes országok polgárai által választott legfontosabb intézmények. Együttműködésünk kezd egy kicsit hasonlítani azokra az időkre, amelyeket aranykornak nevezünk. A 16., 15. és 17. század Közép-Európában a parlamentáris demokrácia szép évei voltak, amikor Európa keleti és nyugati részén abszolutista kormányok voltak, és a demokrácia virágzott.
A Visegrádi Négyek gondolata magában foglalja a Kárpátokat és az ezen a platformon való együttműködést. Előttünk áll még egy konferencia, a Kárpátok Európája Przemyślben, amelyen a biztonsággal, a vízellátással és a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdéseket is meg fogjuk vitatni.
A Kárpátok Európája konferencia már évek óta zajlik, az ötlet a Zöld Kárpátok, amely a századfordulón indult. Ennek egyik kezdeményezője a néhai Wnuk professzor volt. A konferencia a tervek szerint lehetővé teszi a megbeszéléseket és találkozókat az országok, parlamentek, nemzetközi szervezetek, helyi önkormányzatok és mindazok képviselői között, akik érdekeltek az együttműködésben és a jövőre vonatkozó megoldások keresésében. Nemcsak az alapvető biztonságról beszélünk, hanem az oktatási, egészségügyi és ökológiai biztonságról is. A Kárpátok a legnagyobb mértékben Lengyelország és Közép-Európa valamennyi országa számára ivóvizet termelnek. A Háromszék keretében a gazdaság és az észak-déli infrastruktúra fejlesztésére is összpontosítunk. Kormányaink és parlamentjeink nagy hangsúlyt fektetnek a digitális Európa fejlesztésére, ehhez szeretnénk hozzátenni az együttműködés erősítését a széles értelemben vett kultúra területén is. A Kárpátok Európájában a mottó az lesz, hogy a Kárpátok teljes kulturális és természeti örökségét - Szerbiától a szlovák-cseh határon fekvő Kárpátokig - felvegyék az UNESCO világlistájára. Ez egy hosszú távú, ambiciózus terv. A Kárpátok történelmileg és kulturálisan nagyon értékes terület, amely felülmúlja Európa más makrorégióit.
Megvitatjuk a vállalkozások gazdasági tevékenységének hatásait, valamint az állami intézményeket, beleértve az olyan területeket is, mint a szolgáltatás és az egészségügy. Tanulni fogunk szomszédainktól és megosztjuk velük a tapasztalatainkat. A közös szolidaritási akciók jobb eredményt hoznak, mint az államok külön-külön. A lengyel tapasztalatok nagyon fontosak, és a helyi önkormányzatok és a határ menti régiók együttműködésének eredményeket kell hoznia. Választ szeretnénk találni arra, hogy hogyan kezeljük a lengyel és a nemzetközi gazdaságot támogató, a turisztikai vállalkozásokat kiszolgáló és munkahelyeket biztosító pocovid helyzetet.
Kárpáti Európa konferencia Przemyślben és helyi kérdések, beleértve a Bieszczady-stratégiát is.
A Bieszczady Európában jól ismert szlogen, ezért ügyes támogatásuk az állami, illetve vajdasági hatóságok fő célja. Támogatni fogom a határokon átnyúló együttműködés fejlesztésének lehetővé tételét, az úgynevezett határokon átnyúló funkcionális területekre vonatkozó javaslatokat, azaz a lengyel-szlovák és a lengyel-ukrán határon lévő infrastruktúra fejlesztése nagyon fontos. A Lengyelország és Ukrajna közötti kereskedelemben és a határokon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségeket szintén nem használják ki kellőképpen. Jó példa erre, hogy a keleti határról Podkarpacie-ba érkező polgárok csak 2019-ben 4,5 milliárd zlotyt költöttek. Alakítsuk át ezt munkahelyekké! Ennek túlnyomó többsége kiskereskedelmi költés volt, tehát eljöttek, elköltötték a pénzt, és még aznap visszajöttek. Ez a Rzeszówtól Krosnóig, Jasłóig terjedő területen élő lengyel állampolgárok számára jövedelemforrást jelent. Úgy gondolom, hogy a jövőben érdemes lenne ennek utánanézni.
Fotó: Aleksander Zieliński/Sejm
