Milyen veszélyek és lehetőségek fenyegetik az együttműködést Közép- és Kelet-Európában?

Kontinensünk e részén a nemzetállamokat alattvalóként kezelik? Meg tudják-e őrizni örökségüket? Hogyan kell ott gazdaságpolitikát folytatni és befektetéseket keresni? - Ezek a kérdések a Kárpátok Európája című panelbeszélgetésen hangzottak el a XXV. gazdasági fórumon Krynica-Zdrójban.

Marek Kuchciński, a lengyel szejm alelnöke arra ösztönözte a lengyel, szlovák, cseh, magyar, ukrán, szerb és román politikusokat, parlamenti képviselőket, kormányok és regionális hatóságok képviselőit, nem kormányzati szervezeteket, tudósokat, szakértőket, a helyi hatóságok képviselőit, hogy minden lehetséges területen folytassanak koherens együttműködést annak érdekében, hogy megvitassanak minden formát, körülményt és függőséget.

- Úgy tűnik számunkra, hogy a fejlesztési politika előírásai egyetlen szó - együttműködés - körül forognak - mondta Marek Kuchciński. - Ezt várjuk el egymástól. Ezt várják tőlünk Közép- és Délkelet-Európa polgárai. De úgy tűnik, hogy geopolitikai szempontból, páneurópai szempontból, az Európai Unió hatóságaitól és tágabb értelemben is ezt kell várnunk.

- Nem hiszünk mindannyian egyformán egymásban" - jegyezte meg Krzysztof Szczerski, a Lengyel Köztársaság elnökének kancelláriáján dolgozó államtitkár. - A fővárosaink közötti telefonbeszélgetés az első hívás, amelyhez nyúlunk, ha problémánk van? - kérdezte Szczerski miniszter. - Kit hívjunk először? Melyik fővárost - Budapestet, Varsót, Prágát, Pozsonyt, Bukarestet - hívjuk fel először ezekkel a problémákkal? Egymást vagy valaki mást fogunk hívni? Vagy telefonálunk majd kívülről - mármint a régiónkon kívülről? És ez olyasvalami, ami véleményem szerint a kormányzat minden szintjén mélyebb átgondolást igényel.

Elmondta, hogy Andrzej Duda lengyel elnök első külföldi látogatását tette régiónkban. Észtországba, Tallinnba ment. Szimbolikus dátumot is választott: a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapját, a Molotov-Ribbentrop-paktum évfordulóját. Ez volt Andrzej Duda első "telefonhívása". Krzysztof Szczerski hozzátette, hogy a lengyel elnök a közeljövőben találkozik az összes elnökkel és az egész régió hatóságainak nagy részével. "Vajon a kölcsönös együttműködés révén a mi régiónk eltávolodik-e attól a helyzettől, amelyben külső erők által megosztottá válhat, vagy továbbra is olyan függőségben marad más országoktól, más fővárosoktól, más erőktől, beleértve a gazdasági erőket is, ami miatt folyamatosan külső erők által megosztottá és uraltá válik?" - mondta Krzysztof Szczerski. Arra buzdította az embereket, hogy higgyenek egymás erejében.

Marek Kuchciński, a lengyel szejm alelnöke már nagy tapasztalatokkal rendelkezik a "Kárpátok Európája" projektek megvalósításában. A Kuriernak adott interjúban azt mondta:

- Tevékenységünk gyümölcse az egymás megismerése, a különböző intézmények, hatóságok, önkormányzatok, kormányok, az Európai Unió nemzetközi szervezeteinek képviselőinek további ösztönzése, támogatása. A jobb és jobb együttműködés ösztönzése.

És itt egy dolgot tudunk, hogy az együttműködés a kulcsszó a Kárpát-medencei országok számára. Együtt olyan nagyfokú sokszínűséggel rendelkezünk, amilyennel senki, egyetlen nagy makrorégió sem rendelkezik Európában. A mi régiónkban van a legtöbb állam és a legtöbb határ. A természet szempontjából nálunk a legnagyobb a változatosság. Sajnos az életszínvonalban is nálunk vannak a legnagyobb különbségek. Prága, Budapest, Pozsony, Varsó - ezek a leggazdagabb helyek. Ezzel szemben Kelet-Szlovákia, Észak-Románia, Kelet-Lengyelország és Északkelet-Magyarország az Európai Unió legszegényebb területei. Ugyanez mondható el Ukrajna kárpátaljai régióiról is. Ez kihívást jelent számunkra. Kihívást jelent számunkra annak biztosítása, hogy a jövőben az emberek életszínvonala olyan legyen, hogy ne kelljen munkakeresés céljából kivándorolniuk. Az innen Európa más részeire történő kivándorlás veszélye fennáll, a migráció veszélye is, de ha arra koncentrálunk, hogy megismerjük egymást és felszámoljuk a sztereotípiákat, akkor a migrációnak a mi térségünkben kisebb jelentősége lesz. Természetesen az lenne a legjobb, ha például az ukrajnai diákok Lengyelországba, Szlovákiába vagy Magyarországra mennének tanulni, ott tanulnának, majd visszatérnének hazájukba, hogy ott folytassák a munkát a helyi közösségek javára. Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is. Lengyelországban azonban az Európai Unió tagjaként az egyik értékünk, hogy elnyertük a szabad mozgást, a letelepedés szabadságát, a munkakeresés szabadságát és az egyetemválasztás szabadságát. Ezek olyan jogok, amelyek a határok nélküli Európában kísérnek minket. Reméljük, hogy az egész Kárpátalja mentes lesz ezektől a határoktól. Arra is törekednünk kell, hogy legyőzzük a sztereotípiákat. A kommunizmus alatt a határok azt jelentették, hogy zárt gettókban éltünk. Ma generációk kellenek ahhoz, hogy ezeket legyőzzük. Jelenleg azon vagyunk, hogy lebontsuk ezeket a sztereotípiákat" - mondta Marek Kuchciński.

Andrzej Sztorc parlamenti képviselővel a volt varsói ukrán nagykövet, Markijan Malski professzor társaságában találkoztam.

- Az Európai Uniós és Önkormányzati Bizottságban vagyok - mondta a lengyel parlamenti képviselő. - A Krynicában megrendezésre kerülő gazdasági fórum mindenekelőtt lehetőséget nyújt arra, hogy megtapasztaljuk a gazdaság, az energiaágazat új trendjeit. Ez egy olyan hely, ahol folyamatosan találkozunk. Jelenlétem oka többek között a Malski nagykövettel való találkozó. Minden fontos találkozót, amelyet év közben rendkívül nehéz megszervezni, itt lehet megtartani. Ezek az informális találkozók és megbeszélések a legfontosabbak. Ma reggel óta vagyok itt, és már sikerült beszélnem Ukrajnáról és a donyecki eseményekről. Lengyelországban állandóan erről beszélgetünk. Ezért olyan fontos, hogy olyan emberekkel találkozzunk, akik ott élnek, hogy természetesen, élőben hallják az üzenetet. Itt alakulnak ki barátságok, itt jönnek létre gazdasági kapcsolatok, és még sok minden más. És ebben a tekintetben Krynica betölti a szerepét - mondta Andrzej Sztorc.

- Először vagyok a krinicai fórumon - mondta a Munkácsi Egyházmegye püspöki helynöke, P. Piotr Zsarkovszkij. - Antal Maynek, Munkács püspökét, az ukrán Latin Püspöki Konferencia ökológiai és migrációs bizottságának elnökét képviselem. A tanácskozás során, különösen a "Kárpátok Európája" című panelben számos olyan téma került felvetésre, amelyekkel Ferenc pápa új enciklikája, a "Laudato si" ökológiai enciklikája is foglalkozik. A második fontos téma a keletről Európába irányuló kortárs népvándorlás volt.

- A "Kárpátok Európája" kezdeményezés keretében évek óta részt veszünk ezen a fórumon - tette hozzá az Ungvári Nemzeti Egyetem Ökológiai és Valláskutató Intézetének igazgatója, Alekszandr Bokotej docens. - Delegációnkban tudósok és az egyház képviselői is részt vesznek. Ezek nemcsak nagyon érdekes tanácskozások, hanem az informális találkozók is fontosak.

Andrzej Klimczak lengyel újságíró révén a zakarpatszki küldöttség megismerkedett a lengyelországi Stalowa Wola-i Egyetemi Alapítvány tevékenységével. Ezután Jolanta Róża Kozłowska, az alapítvány elnöke, a Lengyel Köztársaság volt kölni főkonzulja bemutatta a kárpátaljai vendégeket Thorsten Klute, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Munkaügyi, Integrációs és Szociális Minisztériumának államtitkárának.

A krinicai gazdasági fórum rendszeres résztvevői voltak még Ihor Cependa professzor, a Vaszil Sztefanjk Kárpáti Nemzeti Egyetem rektora és Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója.

- A mai témánk egy nagyon érdekes kérdéssel foglalkozott, mivel a társadalmunkban tapasztalható egyenlőtlenséggel volt kapcsolatos" - mondta Ihor Cependa professzor. - Nemcsak a posztszovjet országokban, hanem az uniós országokban is. Ha ezeket a fontos szempontokat vizsgáljuk, először is meg kell jegyeznünk, hogy az Európai Uniót érintő migrációs problémák sokkal korábban kezdődtek. Most már az ukránok gazdasági kivándorlásához kapcsolódó migrációs áramlások is vannak. A második nagyon fontos dolog, hogy a társadalmi egyenlőtlenség társadalmi robbanásokhoz vezet. Ha Ukrajnát nézzük, a 2004-es és a 2014-es események azt tanúsítják, hogy az ukrán társadalom igazságot akar, és a legfontosabbat követeli - a szabályok szerint élni, nem pedig a szabályok szerint játszani. Ez a legfontosabb dolog. Az Európai Uniónak az ukrán társadalommal együtt kell kidolgoznia olyan szabályokat, amelyek a lehető leghamarabb segítenek biztosítani, hogy az uniós értékek valóban megvalósuljanak az ukrán társadalom életében.

-  Hogyan kapcsolódik a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összekapcsolásának kérdése a Popov Ivan Obszervatórium helyreállítására irányuló projektünk témájához? - mondta Jan Malitski. - Annak ellenére, hogy a csillagvizsgáló helyreállítási projektje elsősorban egy korábbi történelmi műemlék helyreállítása, ez a kapcsolat komoly. Jelenleg, amikor a rekonstrukciót, és különösen a rekonstruált épület jövőbeli működését tervezzük, folyamatosan gondolkodnunk kell azon, hogy megtaláljuk az "arany középutat" a rekonstruált csillagvizsgáló működése és a vízfogyasztás, a szemetelés, a villanyáram stb. kérdése között. Ebben az esetben meg kell találni az "arany középutat". Különösen, hogy nagy ellenzője vagyok az infrastruktúra megváltoztatásának a Pop Ivan lejtőin. Ha rajtam múlik, nem lesz aszfalt- vagy kerékpárút-építés. Nem lesznek nagyfeszültségű vezetékek, amelyek áramot szállítanának. Megpróbáljuk megtartani a jelenlegi állapotot, és ezzel egyidejűleg helyreállítani a csillagvizsgálót. A terv az, hogy néhány éven belül, a csillagvizsgáló megnyitásával elérjük azt, ami 1938-ban egyszer már megtörtént. Vagyis egy olyan épületet építeni a hegyekben, amely a technológia, az infrastruktúra és a felszerelés tekintetében több évtizedes technológiai és civilizációs ugrást jelent majd. Ezért nem a régi megoldásokban gondolkodunk, hanem kizárólag újakban, mind az elektromos áram felhasználása, mind a szennyvízkezelés tekintetében. 2015-ben egy új szakaszba lépünk, amelyben a rekonstruált obszervatórium első része még ebben az évben elindul. Ebben az évben elindul a lengyel-ukrán hegyimentő állomás. Ez azt jelenti, hogy később ősszel, ha sikerül befejeznünk a szobák felújítását, a hegyimentők folyamatosan ott lesznek szolgálatban. Egyszerre két feladatuk lesz: először is segítséget és mentést kell nyújtaniuk azoknak, akiknek erre szükségük van a hegyekben, és az épületet is meg kell védeniük" - mondta Jan Malicki.

Az idei jubileumi XXV. gazdasági fórumon Krynicában politikusok, közgazdászok, a tudomány és az üzleti világ képviselői gyűltek össze, akik megpróbálták kijelölni azokat a fejlődési irányokat és célokat, amelyekkel az öreg kontinensnek a külső fenyegetésekkel és az Európai Unión belüli politikai és gazdasági instabilitással szemben kell szembenéznie. A fórumon részt vett Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke és Ewa Kopacz miniszterelnök is. Az ukrajnai háború és a menekültek és bevándorlók nagyon aktuális kérdése mindenki ajkán volt.

Hogyan sikerült negyed évszázada ennyi prominens személyiséget, különböző nézeteket valló embereket Európa-szerte meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a lengyel Davosban? - A Kurier újságírójának kérdésére a fő kezdeményező, a Gazdasági Fórum és az Alapítvány Keleti Tanulmányok Intézetének programtanácsának elnöke, Zygmunt Berdychowski így válaszolt:

-  Nem tudom, hogyan történhetett ez. Ez egészen rendkívüli, elképesztő Közép-Európához képest. Hogy 25 év alatt miért épült ki egy ilyen intézmény, és hogyan jöhetett létre egy olyan világban, ahol néhány évente óriási változások történnek - erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Én magam is csodálkozom, hogy ez hogyan volt lehetséges. Nehéz valamit találni, ami megmagyarázza ezt a jelenséget. Mindenekelőtt azt szeretnénk, ha a jövő évi fórum még érdekesebb, még vonzóbb lenne. Szeretnénk, ha még több vendég, még több téma lenne. Szeretnénk egy nagy Európa-Ukrajna Fórumot szervezni Łódźban 2016 januárjában. Egyszóval rengeteg terv, ambíció és szándék.

"Kurier Galicyjski", Konstanty Czawaga 
A szöveg a 17. (237.) számban jelent meg 2015. szeptember 15-28. között.