- Kárpáti Memorandum, 2011. szeptember 8.
- A Kárpátok Európája konferencián 2012. szeptember 4-6. között elfogadott következtetések
- Krasiczyn nyilatkozat, 2013. február 23.
- Krynica Memorandum, 2013. szeptember 8.
- Krynicai Nyilatkozat, 2014. szeptember 3.
- Przemyśli nyilatkozat, 2017. január 29.
Kárpáti Memorandum, 2011. szeptember 8.
A Kárpátok Európa regionális gazdagságának fontos részét képezik. Ez a térség nagy társadalmi, kulturális és természeti erőforrásokkal rendelkezik, ugyanakkor az egyik legszegényebb és legkevésbé elismert régió, amely az európai politika keretében összehangolt támogatást igényel.
A Kárpátok számos fontos értékkel rendelkeznek. Először is, stratégiai jelentőségű területeket kötnek össze az Unió jelenlegi határain túl - Közép-Európa magjától kezdve: Először is, stratégiai jelentőségű területeket kötnek össze az Unió jelenlegi határain keresztül, Közép-Európa magjától, azaz Lengyelországtól, a Cseh Köztársaságtól, Szlovákiától és Magyarországtól Ukrajnán keresztül a Balkánon át Romániáig és Szerbiáig. Másodszor, mivel Közép- és Kelet-Európa "zöld gerincét" alkotják, egyedülálló környezeti erőforrást jelentenek. Harmadszor, ez egy kulturális és társadalmi szempontból fontos régió, amely közel 20 millió embernek ad otthont. A Kárpátok is problémás terület.
Alapvető gyengeségei közé tartoznak az infrastrukturális hiányosságok, mind a közlekedés, mind a környezetbiztonság terén, a fenntartható fejlődésre való kellő odafigyelés hiánya, a szociális problémák, beleértve a magas munkanélküliséggel sújtott területeket. Ha nem teszünk összehangolt fejlesztési lépéseket, a Kárpátalja gazdasági és társadalmi problémái tovább fognak nőni. Ezért úgy véljük, hogy az országok, az Európai Unió és az egyes regionális hatóságok erőfeszítéseit egyesíteni kellene egy közös stratégia kidolgozására a Kárpátokra vonatkozóan, amely kihasználná a terület erősségeit annak gyengeségeinek leküzdésére.
Egy ilyen stratégiának - a balti-tengeri stratégia és a Duna-stratégia mintájára - mindenekelőtt a régióban már meglévő kezdeményezések és intézkedések közötti szinergiákra kell építenie, és ezáltal új struktúrák, szabályozások vagy intézmények létrehozása nélkül kell hozzáadott értéket teremtenie.
A Kárpátok régiójában megvalósuló intézkedésekre összehangoltan szeretnénk pályázni, hogy a forrásokat, különösen a közösségi költségvetésből, ne szétszórva, hanem stratégiai szempontból a közös kárpátaljai projektekbe irányítsuk. A Kárpátok fenntartható fejlődését célzó közös fellépések finanszírozására irányuló mechanizmust lehetne létrehozni a jelenlegi uniós makroregionális fejlesztési stratégiák és az olyan kezdeményezések, mint az Európai Alpesi Térségprogram által nyújtott modellek alapján (Alpesi tér).
A Kárpátalján már létező jó gyakorlatok és kezdeményezések száma meggyőz minket arról, hogy - jól kidolgozott stratégiával - viszonylag rövid idő alatt elérhetjük a kívánt konkrét eredményeket egy új kezdeményezéssel, legyen szó akár az akadémiai együttműködés ("Kárpáti Egyetem"), a környezetvédelmi együttműködés, az infrastrukturális együttműködés vagy a "Kárpáti Horizont" interregionális projektről.
Ez az együttműködés különösen az EU-tagállamok és Ukrajna közötti kapcsolatok erősítését szolgálja, hozzájárulva az ország gyorsabb integrációjához az európai struktúrákba. Az első lépés, amely szimbolikusan és gyakorlatilag is demonstrálhatná az európai politika Kárpátalja iránti elkötelezettségét, az lenne, ha az Európai Unió csatlakozna a Kárpáti Egyezményhez, amelynek jelenleg az egyes államok is aláírói. Az Uniónak, amelyet a Lisszaboni Szerződés biztosított számára, éppen az ilyen típusú kezdeményezések esetében kellene élnie ezzel a lehetőséggel.
Közös célunk, hogy már a 2014-2020-as pénzügyi keret keretében új európai makroregionális fejlesztési stratégiát dolgozzunk ki, ami az európai politika fő szereplőinek támogatásával lehetséges, mind a következő elnökség országainak szintjén, mind a Bizottság és az Európai Parlament szintjén.
Erre az elkötelezettségre szólítunk fel. A Kárpátok méltóak egy európai stratégiához.
A Kárpátok Európája konferencián 2012. szeptember 4-6. között elfogadott következtetések
1. A Kárpátok egész Európa számára fontos régió. A Kárpátalján belüli fejlesztési tevékenységek támogatása lendületet adhat az EU növekedéséhez
Az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervéről szóló döntések előestéjén fontos hangsúlyozni a kohéziós politika jelentőségét az egyik legfontosabb közösségi célkitűzés, a harmonikus társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítása szempontjából az Unió egész területén. A Kárpátalján folyó fejlesztési tevékenységek költségvetési támogatása nemcsak az EU gazdasági fejlődéséhez járul hozzá, segít a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, hanem fontos eleme kell, hogy legyen a növekedési lendület visszanyeréséhez szükséges új lehetőségek felkutatásának is.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Európa ne tudja teljes mértékben kihasználni a Kárpátokban található erőforrásokat. Ma ezt akadályozzák az infrastrukturális akadályok, a regionális együttműködést támogató megfelelő, célzott programok hiánya és a határmenti nehézségek.
Célunk ezért az kell, hogy legyen, hogy megpróbáljuk leküzdeni ezeket az akadályokat, és konkrét együttműködési programokat indítsunk helyi és regionális szinten a 2014-2020-as időszakra elfogadott pénzügyi keret keretében.
A Kárpát-medencei országok kormányait és helyi hatóságait ilyen kezdeményezésekre ösztönözzük. Ezek egyfajta "kísérleti projekteket" képezhetnek az Európai Unió jövőbeli makroregionális Kárpát-medencei stratégiája számára.
2. A nemzeti parlamentek együttműködésének a "Kárpáti Parlamenti Együttműködési Hálózat" formájában a kárpáti együttműködés fontos láncszemévé kell válnia.
A kárpátaljai együttműködés nem korlátozódhat kizárólag a kormányzati kapcsolatokra és a helyi hatóságok közötti együttműködésre. A nemzeti parlamentek közötti kapcsolatoknak az együttműködés fontos elemévé kell válniuk. Fontos platformot biztosíthatnak a tapasztalatcseréhez, a közös államközi projektekhez és a Kárpátok régió politikájának összehangolásához.
Ezek az igények adták a kezdeményezést, hogy valamennyi kárpáti ország parlamentjében külön "Kárpáti Parlamenti Csoportokat" (Kárpáti Körök vagy Kárpáti Klubok, attól függően, hogy az adott országban milyen elnevezést használnak) hozzanak létre. Különböző pártok és szakterületek parlamenti képviselőiből állnának, akiket a Kárpátokban való együttműködés gondolata egyesítene. Ezek a csoportok együttesen fellépve egy természetes "Kárpátok Parlamenti Együttműködési Hálózatot" alkotnának, és így az infrastruktúra, a környezetvédelem, a gazdaság vagy a kultúra területén konkrét kérdésekben való érdemi együttműködés alapjává válhatnának.
3. A közjóhoz kapcsolódó helyi vállalkozói tevékenységnek elsőbbséget kell élveznie a transznacionális befektetőkkel szemben.
A Kárpátok régiója egy sajátos gazdasági régió, ahol a beruházásoknak és a fejlődésnek fenntartható módon kell együtt élnie a gazdag környezeti erőforrásokkal, amelyek a Kárpátok országainak nemzeti vagyonát képezik. Ezért a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása során figyelmet kell fordítani a természeti javak, különösen a nemzeti parkok nemzeti tulajdonjogának biztosítására, valamint a helyi közösségek támogatására, hogy azok képesek legyenek ellenállni a transznacionális befektetők által támasztott versenynek.
A Kárpátok természeti környezete Európa örökségének része. Védelmének javítása érdekében az Európai Uniónak részes félként csatlakoznia kell a Kárpáti Egyezményhez.
A Kárpátok természete európai szinten egyedülálló környezeti erőforrás. Ezért van szükség folyamatos védelemre és olyan modellek kidolgozására, amelyek nem zavarják meg az ember és az ökoszisztéma közötti természetes harmóniát. A Kárpátok nem lehetnek Európa szabadtéri múzeuma. Fejlődniük és gazdagodniuk kell, de természeti értékeiket sem szabad tönkretenni. Ezért fontos, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezetként és a Lisszaboni Szerződés értelmében csatlakozzon a Kárpáti Egyezményhez, amely garantálja a fenntartható fejlődést.
Krasiczyn nyilatkozat, 2013. február 23.
Mi, a Krasiczynban megrendezett "Kárpátok Európája" című konferencia résztvevői osztjuk azt a meggyőződést, hogy a Kárpátok Európa regionális gazdagságának fontos elemei. A Kárpátok egyedülálló jellegzetességeivel ma Európa két legjelentősebb hegyvidéki régiójának egyike. Az Európai Unió közelmúltbeli bővítését követően az Európai Unió keleti határát is ezek alkotják. Ez jelentősen növeli e terület jelentőségét a fenntartható fejlődés és a közösségi kohézió biztosítása szempontjából.
Ma a Kárpátok makrorégió lakói számos nehézséggel néznek szembe. A közlekedési infrastruktúra hiánya, a szociális helyzet látható különbségei, beleértve a magas strukturális munkanélküliséget, azt jelentik, hogy pontos fejlesztési intézkedések nélkül a Kárpátalján élők helyzete tovább romlik. A Kárpátok makrorégiójának modernizálása és fejlesztése érdekében nemcsak a kiválasztott tagállamok, hanem az Európai Unió egésze szempontjából is szükség van intézkedésekre, különösen a jövőbeli keleti bővítéssel összefüggésben, és ezért szeretnénk támogatni Ukrajna európai törekvéseit.
Úgy véljük, hogy a Kárpátok érdekében több területen is szükség van a fellépések összehangolására. Ennek magában kell foglalnia az államok közötti, regionális és határokon átnyúló együttműködés erősítését gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból, hogy a makrorégió koherens fejlesztési elképzelést mutasson be az Európai Uniónak. Csak a kárpátaljai társadalmak, parlamentek, kormányok és helyi hatóságok közös erőfeszítései teszik lehetővé, hogy Kárpátalja érdekeit hatékonyan érvényesítsük az európai fórumon.
A nemzeti parlamentek fontos szerepet játszhatnak ebben a Kárpát-medencei Parlamenti Együttműködési Hálózat létrehozásával. Ennek a hálózatnak lehetővé kell tennie a rendszeres kapcsolattartást a Kárpát-medencei országok parlamenti képviselői között minden őket érdeklő területen. Egy ilyen hálózat létrehozásának fontos lépése lenne a Kárpátok parlamenti csoportjainak létrehozása az egyes nemzeti parlamentekben és az Európai Parlamentben, valamint a jövőben egy Kárpátok parlamenti közgyűlés létrehozásának megfontolása.
Hangsúlyozzuk a Kárpátok Eurorégió Szövetségének fontosságát, mint a térség fejlesztését koordináló és aktivizáló intézménynek. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Kárpátok Eurorégió területén a 2014-2020-as időszakra "Kárpátok Horizont 2020" néven egy transznacionális európai területi együttműködési operatív programot hozzanak létre. Egy ilyen megoldás hozzájárulna az Európai Unió meglévő, a többoldalú területi együttműködést támogató pénzügyi eszközeinek jobb koordinációjához és hatékonyságának növeléséhez. Ennek a programnak le kell fednie minden olyan területet, amely csatlakozni kíván hozzá.
Ugyanakkor felszólítjuk az Európai Uniót, hogy aktívabban támogassa a 2003. május 23-án Kijevben aláírt Kárpáti Egyezményben meghatározott célkitűzéseket, és felszólítunk az EU hivatalos csatlakozásának felgyorsítására is, hogy az egyezmény részes fele legyen. Különösen a víz- és erdőgazdálkodás terén van szükség szorosabb együttműködésre. Fontosnak tartjuk továbbá a Kárpáti Egyezmény fenntartható turizmusról szóló jegyzőkönyvében foglalt feladatok végrehajtását.
Örömmel vesszük tudomásul a Kárpát-medencei partnerek közötti határokon átnyúló együttműködés számos példáját. Rendkívül értékesnek tartjuk azt a kezdeményezést, hogy megkezdjük a Kárpátok Enciklopédia kiadásának munkálatait. Ennek érdekében munkacsoportot hozunk létre a Kárpátok problémái iránt érdeklődő számos egyetem képviselőiből.
Figyelemmel követjük a Czarnohora Pop Ivan csúcsán található egykori csillagvizsgáló felújításával kapcsolatos tevékenységeket, valamint a Mikuličynban egy tudományos együttműködési központ építését, amelyben a Varsói Egyetem és az Ivano-Frankivszki Kárpáti Nemzeti Egyetem közös projektben vesz részt.
Felhívjuk a figyelmet a közös pásztorhagyományokra, amelyek évszázadok óta a Kárpát-medencei felvidéki emberek alapvető tevékenységének részét képezik. Egy olyan kezdeményezés, amelyet érdemes e tekintetben népszerűsíteni, a 2013-as nemzetközi Kárpáti Redyk-Transhumance, amelyet idén hagyományos túraként rendeznek meg romániai juhokkal, Ukrajnán, Lengyelországon, Szlovákián és a Cseh Köztársaságon keresztül.
A határ menti infrastruktúra további bővítése nagymértékben elősegíti a Kárpát-medencei országok - az Európai Unió tagjai - és Ukrajna közötti együttműködés fejlődését. Ezért határozottan támogatjuk a határátkelők számának növelését Ukrajna nyugati határán.
Továbbá, a Kárpátalján működő köz- és magánmédiaszektorhoz kapcsolódó körök és intézmények konszenzusos igényei és véleményei alapján támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy hozzanak létre egy nemzetközi platformot a kárpátaljai média együttműködésére, hogy közösen támogassák, fejlesszék és valósítsák meg a hatékony információcsere rendszereit.
Hangsúlyozzuk továbbá, hogy minden intézkedés átfogó célja egy európai makroregionális fejlesztési stratégia kidolgozása kell, hogy legyen az egész Kárpátaljára vonatkozóan, valamennyi érdekelt ország és régió, valamint az európai intézmények bevonásával. A stratégia létrehozása döntő jelentőségű lenne a területi kohézió és az együttműködés erősítése szempontjából nemcsak a Kárpátok országai és régiói között, hanem az Európai Unió és keleti partnerei között is. A makroregionális Kárpát-medencei stratégiának ("Kárpátalja 2020" - KEKK - Együttműködés, gazdaság, környezet, kultúra) elsősorban az együttműködésre kell irányulnia, beleértve a gazdasági fejlődést, a környezetvédelmet és a kultúrát. E stratégia egyik eleme a "Via Carpathia" útnak a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózatba való bevonása. Ennek az útvonalnak, amely az EU keleti területein halad keresztül, egyfajta maggá kell válnia, amely köré az egész kárpáti makrorégió fenntartható fejlődése épül.
Krynica Memorandum, 2013. szeptember 8.
A Krynicában összegyűlt "Kárpáti Európa" konferencia résztvevői a következőképpen döntöttek:
1. Javasolja a nemzeti parlamenteknek, hogy hozzanak létre Kárpát-medencei parlamenti csoportokat. További lépés lehetne a Közép- és Kelet-Európai Parlamentközi Közgyűlés létrehozására irányuló lépések megtétele. A Közgyűlésnek a régió országainak parlamenti képviselői közötti állandó együttműködés platformjává kell válnia. Célja az kell legyen, hogy Kelet-Közép-Európa szubjektív fejlődéséért dolgozzon. A Közgyűlés munkája - parlamenti jellegéből adódóan - összehozza a politikai megosztottság különböző oldalainak politikusait, és így a kormányváltásoktól függetlenül állandó együttműködést garantál.
2. tegyen lépéseket az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei együttműködés területén tevékenykedő frakcióközi csoportok létrehozására.
3) Az Európai Unió fórumán és a Kárpát-medencei országok kormányaival való kapcsolatokban fellépni a Kárpátok régióra vonatkozó uniós makroregionális stratégia koncepciójának előmozdítása és megvalósítása érdekében. Ennek a stratégiának az EU, az országok és a régiók fejlesztési erőfeszítéseinek összekapcsolásával Európa e részének fenntartható és dinamikus fejlődését kell erőteljesen ösztönöznie. Különösen fontosnak tartjuk a hagyományos gazdasági ágazatok, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a nemzeti kultúra előmozdítására irányuló tevékenységeket és az országainkat összekötő infrastruktúra bővítését. Ezeket a prioritásokat megfelelően be kell építeni a 2014-2020-as pénzügyi terv keretében az uniós források kifizetésére irányuló operatív programokba.
4. a Kárpátok örökségének, valamint kulturális és természeti környezetének a Kárpáti Egyezményen keresztül történő védelmére irányuló elképzelés támogatása, és különösen e kezdeményezés hatásának kiterjesztése a régió más országaira és nemzetközi szervezetekre.
5. a közép- és kelet-európai értelmiségiek rendszeres találkozóinak kezdeményezésére való törekvés, amelynek célja az európai identitásról való gondolkodás, valamint a régiónkra vonatkozó ismeretek bővítése és terjesztése. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódik egy Kárpátaljai Egyetem létrehozásának gondolata, amelynek célja egyrészt a tudományos kutatás fejlesztése az átfogó fejlődés érdekében, másrészt annak népszerűsítése tudományos és oktatási körökben.
Krynicai Nyilatkozat, 2014. szeptember 3.
Az ukrajnai háború a hidegháború vége óta a legnagyobb fenyegetést jelenti Európa biztonságára.
Ez a fenyegetés abból a tényből fakad, hogy a 2008-as orosz-grúz háború után az orosz agresszió ismét erőszakkal változtatja meg a határokat, és ezt állandó államként kívánja létrehozni.
A Krím annektálása és megszállása, valamint az orosz csapatok behatolása Kelet-Ukrajna területére a nemzetközi jog alapelveinek megsértése, amely aláássa a területi integritás és az állami szuverenitás elvét, amelyek az államok közötti békés rend alapjait képezik.
Ebben a helyzetben nagyrészt az egyes államok, az egész közép- és kelet-európai régió, az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió reakciója fogja meghatározni nemcsak az ukrajnai békét, hanem azt is, hogy Európa biztonságban lesz-e, és a jogállamiság és az egyetemes értékek kontinense marad-e.
A tényekkel szembeni passzivitás egyáltalán nem jelent választási lehetőséget. Az enyhülés politikája ma is ahhoz a katasztrófához vezethet, amelyet Európa 75 évvel ezelőtt egyszer már átélt.
Ezért a 2014. szeptember 3-án Krynicában összegyűlt "Kárpáti Európa" konferencia résztvevői határozottan elítélik az orosz agresszió politikáját, amely destabilizálja Kelet-Európát, és felszólítják a transzatlanti közösség államait, hogy következetesen és megfelelően reagáljanak erre a fenyegetésre, többek között a közép- és kelet-európai szövetséges államok védelmi képességeinek bővítésével.
Ukrajnát ma teljes mértékben támogatni kell mindenben, amit csak kérhet, és az Oroszországnak adott közös transzatlanti válasznak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy megállítsa további agresszióját és helyreállítsa Ukrajna területi integritását, beleértve a Krímet is.
Külön felhívjuk térségünk országait, hogy találják meg az utat az ukrajnai háborúra adandó közös és szolidáris válaszhoz. Szolidaritásunkat fejezzük ki a Krím megszállásának és az ukrajnai háborúnak minden áldozatával, különösen az elesett katonák családjaival.
Przemyśli nyilatkozat, 2017. január 29.
A felelős fejlődés felé - az EU Kárpát-medencei makroregionális stratégiájának alapjai
A Kárpátok régiója hosszú évek óta a közép- és kelet-európai szuverén nemzetállamok közötti együttműködés területe, amely több szinten valósult meg: elnöki, kormányzati, parlamenti és önkormányzati szinten. A Kárpáti Európa kezdeményezés formájában államközi és határokon átnyúló jelleget adtunk neki. Intézményi alapját a Visegrádi Csoport képezi. Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország együttesen képviseli régiónk érdekeit az Európai Unióban, együttműködve a többi kárpátaljai országgal, annak megújítására törekedve, a válság leküzdése és az Európa előtt álló kihívásoknak való megfelelés érdekében. Támogatjuk, hogy az Európai Unió térjen vissza alapvető értékeihez, köztük a kereszténységhez. Ez azért van így, mert a szubszidiaritás, a szubszidiaritás és a szolidaritás elvét ezekből vezették le.
Megértve a Kárpátok régió egyediségét, amelynek potenciálja kulturális, gazdasági és társadalmi sokszínűségéből, valamint az államok és társadalmak közötti együttműködési szándékból fakad, szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Unió makroregionális fejlesztési stratégiát fogadjon el a Kárpátok számára. A Kárpátok stratégiának különleges szerepet kell játszania az együttműködés és a közös vállalkozások mechanizmusaként. Ezáltal jelentősen csökkenti régiónk perifériális helyzetét, növeli biztonságát, és erősíti az Európai Unió közvéleményének támogatását.
A szuverén nemzetállamok közötti együttműködésként értelmezett európai egységnek a felelős fejlődés modelljén kell alapulnia. A Kárpát-medencei együttműködés célja az elkövetkező években egy észak-déli tengely kiépítése, amely szükséges a régió gazdasági kohéziójának és közlekedési elérhetőségének növeléséhez. Ebben az összefüggésben a gazdasági szférában stratégiai jelentőségű beruházások a következők: "Via Carpathia" az S19-es úttal, a Podłęże-Piekiełko vasútvonallal és az Odra-Dunaj csatornával együtt. Támogatunk más regionális kezdeményezéseket is a felelős fejlődés érdekében, mint például: Interreg Közép-Európa Transznacionális Együttműködési Program, Lengyelország-Belorusz-Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020, együttműködés az ifjúsági cserék terén, Keretegyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről, Kárpát Intézet, Beszkid Síközpont. A turizmus népszerűsítésén fogunk dolgozni a kultúrák közötti kommunikáció és a helyi közösségek közötti szoros kapcsolatok kiépítése érdekében. Szükségesnek tartjuk a határátkelők bővítését és újak létrehozását. Támogatjuk, hogy a határon átnyúló osztrák-magyar erődítményeket, köztük a Przemyśl erődöt is, vegyék fel az UNESCO világörökségi listájára. A régióbeli együttműködés erősítése érdekében támogatjuk a kárpátaljai parlamenti frakciók konferenciáinak és egy kárpátaljai gazdasági fórumnak a megszervezését.
Hiszünk abban, hogy a felelős fejlődésen alapuló makroregionális Kárpát-medencei stratégia a gazdaság, az infrastruktúra, az oktatás, az ökológia és a kultúra területén meghozza a várt társadalmi előnyöket. Az innováció növelésével és a vállalkozói kedv megteremtésével erősíteni fogja a Kárpátok régió országainak versenyképességét és gazdaságának hatékonyságát. Hozzájárul továbbá a közép- és kelet-európai multikulturális örökség, valamint a természeti sokszínűség és a turisztikai értékek védelméhez.
