A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

A május 3-i alkotmány: a lengyelek kollektív bölcsességének kifejezése

Marek Kuchciński virágot helyezett el a május 3-i alkotmány emlékére állított kőnél Przemyślben. - Ezt a napot az elfogadása óta egy éve ünnepeljük, az Alkotmány nagy erőt adott nekünk, egyes történészek szerint ez volt az első függetlenség visszaszerzése - mondta a 8. ciklus szejmjének elnöke. Marek Kuchciński arra is emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt a Szejmben a Nagy Szejm két marsalljának mellszobrát leplezik le (lengyel és litván) Stanisław Małachowski, akinek a neve a przemyśli kőre van felírva, és Kazimierz Nestor Sapieha (a Litván Nagyhercegség Konföderációjának marsallja), kiváló politikusok és a május 3-i alkotmány társalapítói.

A május 3-i alkotmány a Lengyel-Litván Nemzetközösség négyéves szejmjének munkája volt, amelyet ma Lengyelország és Litvánia is ünnepel. A lengyel állam helyreállítására tett sokéves erőfeszítések csúcspontja is volt, a válságba süllyedt államuk helyreállítására törekvő lengyelek kollektív bölcsességének kifejeződése, valamint a király személyében a köztársaság felsége és a parlamenti képviselők és szenátorok által képviselt nemzet közötti kompromisszum lehetőségének bizonyítéka.

A 229 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány volt az első Európában, és ezért nagy hatással volt az alkotmányosság, valamint az egyetemes demokrácia fejlődésére. A szerzők egy megújult köztársaságot és nemzetet vizionáltak, amely politikai közösségként magában foglal minden államot, etnikai, nyelvi, regionális és vallási csoportot. A köztársaság jogai és szabadságjogai által kellett, hogy egyesítsék őket. A kormánytörvény kimondta: "Egy emberi közösség minden hatalma a nemzet akaratából ered". Így a nemzetet szuverénnek ismerték el.

Obeliszk a május 3-i alkotmány alapítóinak emlékére. Az alkotmány elfogadásának 100. évfordulóján, 1891-ben avatták fel. A talapzat négy oldalán fel vannak írva azoknak a nevei, akik hozzájárultak az Alkotmány kidolgozásához:
Hugo Kołłątaj - pap, a krakkói akadémia rektora és reformátora, a Nemzeti Oktatási Bizottság aktivistája,
Ignacy Potocki - Litvánia nagymarsallja,
Stanisław Małachowski - a négyéves szejm marsallja.
Jan Dekert - a polgárság jogaiért küzdő varsói elnök, aki 1789. december 2-án az úgynevezett Fekete menetet vezette - a köztársaság 190 városának küldötteinek politikai demonstrációját.
Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra