Lengyel történelmünkben nemcsak a fegyveres erőink győzelmeinek évfordulóiról emlékezünk meg; megemlékezünk a katonai vereségek évfordulóiról is, amelyek azonban erkölcsi győzelmek voltak, amelyek lehetővé tették a lengyelek számára, hogy kitartsanak és megkeményítsék nemzeti jellemüket.

A Westerplatte pontosan nemzeti karakterünk legjobb tulajdonságainak szimbóluma. Nemcsak a hősiesség és a hazáért hozott áldozat szinonimája. Ez a lengyelek hatalmas akaratának nagyszerű jele; annak az akaratnak, hogy egy olyan szuverén Lengyelországban éljenek, amely soha nem adja meg magát egy idegen hatalomnak.

II. Szent János Pál felhívta a figyelmet a Westerplatte e kollektív, de egyben egyéni dimenziójára, emlékeztetve minket arra, hogy "Mindenkinek megvan a maga Westerplatte". Ez igaz. Mindannyiunknak méltósággal kell elfogadnunk az élet kihívásait. Ami a mi közösségünket illeti, egy ilyen kihívás az, hogy olyan Lengyelországot építsünk, amely megfelel a nagy múltjának. Egy olyan Lengyelországot, amely egységes, igazságos, modern és erős, többek között hadseregének katonai ereje révén.

Westerplatte végül a lengyel hadsereg becsületét jelenti - de a lengyel katonára való büszkeségünket is. Westerplatte-nél állva visszatekintünk: látjuk és emlékezünk hősies háborús küzdelmének éveire. A Westerplatte-nél állva a jövőbe tekintünk - bátran, emelt fővel. A Westerplatte katonái megtanítottak minket arra, hogy a legnagyobb megpróbáltatásokat is elviseljük, és hogy a szabad emberek sorsa a győzelem!