A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

A visegrádi országok és a balti államok külügyi bizottságai elnökeinek telekonferenciája

Az október 6-án online formában megrendezett találkozó fő témája a balti háromszög (B3) és a visegrádi országok (V4) külügyi bizottságainak elnökei közötti együttműködés új formátumának kialakítása volt. A résztvevők hangsúlyozták a közös kulturális, történelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyek az együttműködés természetes alapját képezik Európa e részén.

Az ülést megnyitotta: Rihard Kols, a Lett Köztársaság Saeima külügyi bizottságának elnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel Szejm külügyi bizottságának elnöke. A résztvevőket Inâra Műrniece, a Lett Köztársaság Saeima elnöke és Henn Pőlluaas, a Riigikogu (Észtország parlamentje) elnöke is üdvözölte.

A találkozó első része az együttműködés új formájának meghatározásáról, a legfontosabb közös témakörök meghatározásáról és a régió jelenlegi helyzetének megvitatásáról szólt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a regionális biztonsági kérdéseknek, a transzatlanti együttműködésnek, az infrastruktúra fejlesztésének és a kontinens ezen részén a beruházások növelésére irányuló erőfeszítéseknek kell az együttműködés tengelyét képezniük. A közös választ igénylő főbb kihívások között a következőket határozták meg többek között. az Orosz Föderáció agresszív politikája és az azt kísérő konfliktusok, a fehéroroszországi helyzet és az ottani szabadságjogok és polgári szabadságjogok támogatására hozott intézkedések, az európai migrációs politika, vagy a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kínai szerepvállalás a régióban. A COVID 19 világjárvány és annak hatása a gazdaságra szintén szerepel az aktuális kérdések között.

A megbeszélés második részében Európa jövőjéről esett szó. A résztvevők rámutattak az őket összekötő kötelékekre, valamint a közös és vallott értékekre, amelyek az együttműködés és a bizalom alapját képezik. A legfontosabb kérdések a következők voltak többek között.: közös álláspont kialakítása az orosz agresszióval és az olyan projektekkel kapcsolatban, mint az Északi Áramlat II, álláspont kialakítása az éghajlat-politikával kapcsolatban, az erős transzatlanti kapcsolatok fenntartásán való munkálkodás, valamint az infrastrukturális, energetikai és digitális technológiai kapcsolatok fejlesztése. A régió stabilitása és gazdasági fejlődése, azaz az innovatív üzleti projektekbe való beruházás szintén a prioritások között szerepelt.

A vitában külön helyet kapott a parlamenti diplomácia, valamint annak képessége és jelentősége a nemzetközi kapcsolatok építésében. Megállapították, hogy a régióban betöltött szerepe az elmúlt években folyamatosan nőtt, és olyan szintet ért el, amelyet az egész demokratikus világban elfogadnak. A parlamenti diplomácia eszközének különleges szerepet tulajdonító tézis a közvélemény kialakításában és befolyásolásában is visszaköszönt. A parlamenti szintű közös kezdeményezések lehetőségére is felhívták a figyelmet.

A vita zárásaként a résztvevők a nemzetközi helyzet nagyon hasonló értékelését, a hasonló kihívások és fenyegetések azonosítását, valamint a jövőbeli találkozók témáinak sokaságát emelték ki. Elfogadták azt az elképzelést is, hogy a javasolt formátumban évente kétszer tartandó ciklikus üléseket vezessenek be. Megállapodás született arról, hogy a következő találkozót a lengyel fél szervezi 2021 februárjában, a Visegrádi Csoport 30. évfordulójára való tekintettel.

A B3 + V4 formátumú külügyi bizottságok elnökeinek első találkozóján a következő személyek vettek részt: Ondřej Veselý és Pavel Fischer - Csehország, Enn Eesmaa - Észtország, Németh Zsolt - Magyarország, Rihards Kols - Lettország, Marek Kuchciński és Bogdan Klich - Lengyelország, Juraj Blanár - Szlovákia, valamint Zbigniew Rau - lengyel külügyminiszter és Edgars Rinkēvičs - lett külügyminiszter.

Szöveg CIS

Fotó: Aleksander Zielinski

Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra