Két ülést tartottak: a migránsválságról és az Európai Unió jövőjéről. Az ülést Mars di Bartolomeo, a Luxemburgi Nagyhercegség képviselőházának elnöke nyitotta meg.
Bartolomeo elnök elsősorban az Európai Uniót érintő aktuális problémákra hívta fel a figyelmet, köztük a migrációs válságra és a terrorfenyegetettségre. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egy közös biztonsági projekt. - Az Unió a béke, a demokrácia, a biztonság és a szolidaritás projektje.
A találkozó első részében a politikusok a migrációs áramlások kezeléséről tárgyaltak. A menekültek és migránsok tömeges beáramlása az Európai Uniót jelenleg sújtó egyik fő probléma. 2015. május 13. Az Európai Bizottság az európai migrációs menetrend részeként stratégiát tett közzé, amelynek célja a tartós válság okozta azonnali kihívások kezelése. A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint 2016-ban több mint 180 000 migráns és menekült érkezett Európába. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyitotta meg a témáról szóló vitát. Beszélt többek között a legális migrációról és a Törökországgal kötött megállapodásról. Mint hangsúlyozta, a bizottság tervezi, hogy javaslatot készít az Európába irányuló legális migráció - az ellenőrzött migráció - tervére. Juncker elnök úr rámutatott arra is, hogy a menekültek illegális beáramlásával kapcsolatos kérdésekben az Unió és Törökország együttműködése nagyon fontos.
A vitában többek között Adam Bielan, a szenátus alelnöke is felszólalt. Mint rámutatott, Lengyelország pozitívan értékeli a 2016. márciusi EU-Törökország csúcstalálkozó következtetéseit az Égei-tengeren áthaladó migránsáradat ellenőrzéséről. Mint hangsúlyozta, az elfogadott intézkedések hatékony végrehajtása, beleértve különösen a visszafogadási kötelezettségek Törökország általi alkalmazását, kulcsfontosságú lehet az illegális migrációval kapcsolatos problémák megoldásához. Az illegális migráció visszaszorítása, az embercsempészek útvonalai elleni küzdelem, valamint az EU külső határainak és tranzitútvonalainak biztosítása olyan kérdések, amelyek lehetővé teszik, hogy visszanyerjük az ellenőrzést a migránsok áramlása felett - hangsúlyozta Bielan. A házelnök-helyettes arra is rámutatott, hogy a szíriai migránsok problémájával párhuzamosan Kelet-Európában is vannak segítségre szorulók. - (...) Lengyelország eddig 800 ezer gazdasági bevándorlót fogadott be Ukrajnából és 80 ezer politikai menekültet Csecsenföldről - hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy az ukránok számára Lengyelország egy olyan ország, amely kultúra és civilizáció szempontjából közel áll hozzájuk, és így migrációs célpont.
Marek Kuchciński, a Szejm elnöke rámutatott, hogy a migrációnak az Európai Unióban különböző hangsúlyai vannak, másképp néz ki Közép- és Kelet-Európában és a Közel-Keleten. A házelnök hangsúlyozta, hogy az Európa keleti részéből, köztük Ukrajnából érkező migránsok és a hazatelepülők közel vannak Lengyelországhoz.
A politikusok a menekültek áthelyezésével és áttelepítésével kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoztak, megvitatva többek között a szervezett áttelepítés rendszerét és a menekültügyi politikát. A nemzeti parlamentek vezetői véleményt cseréltek a Közös Európai Menekültügyi Rendszerről, a schengeni térség jövőjéről és az EU külső határainak biztonságáról is.
Az Európai Unió parlamenti elnökeinek konferenciája második részében a politikusok az Unió jövőjéről tárgyaltak. 2015. szeptember 14-én Olaszország, Németország, Franciaország, Luxemburg és Németország parlamenti elnökei Rómában nyilatkozatot írtak alá, amelyben a politikai integráció jelentős fokozására szólítottak fel a föderatív Európai Unión belül. 2016. április 15-én Marek Kuchciński, a Szejm elnöke javaslatot tett egy új nyilatkozat tervezetére, "A szolidáris államok Európája" címmel, amelyet a Szejm Európai Uniós Ügyek Bizottsága május 12-én kedvezően véleményezett. A dokumentum foglalkozik a biztonság, a határok és az uniós intézmények megújításának kérdéseivel.
Marek Kuchciński, a Szejm elnöke a biztonságról, az uniós intézmények megújításáról és a (haza)szolidaritás Európájának tervéről beszélt. Mint beszédében rámutatott: az Európai Unió megújítására vonatkozó döntéseket csak az Unió szuverén tagállamainak egyetértése alapján és a népek nemzeti parlamentek által vagy népszavazáson kifejezett akaratával összhangban lehet meghozni. A házelnök szerint csak egy ilyen eljárás teszi hitelessé az európai intézményeket. Mint Kuchciński úr hangsúlyozta, az európai intézményeket azért hozták létre, hogy segítsék a tagállamokat és a közjó érdekében dolgozzanak. Hozzátette, hogy nem lehet feladatuk, hogy ráerőltessék akaratukat a tagállamok polgáraira.
Beszédében a házelnök az EU jövőjével kapcsolatos öt fő kérdésre utalt: a biztonság, a migránsválság, az Unió kiegyensúlyozott fejlődése, az európai parlamentarizmus, valamint az uniós hatóságok és intézmények legitimitása.
A biztonságról szólva - mind az EU-n belül, mind a határain kívül - Kuchciński marsall különös figyelmet szentelt az ellenőrizetlen migráció és a terrorizmus kérdésének. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak valódi támogatást kell nyújtania a tagállamoknak, mivel ők azok, akik képesek gyors és hatékony biztonsági intézkedéseket hozni. Hozzátette, hogy a migrációs probléma megoldásának a tagállamok szubjektivitásán, az európai népek identitásának tiszteletben tartásán és az emberi jogok biztosításán kell alapulnia. Minden kényszerítő intézkedés hatástalan és káros az európai integrációra - mutatott rá. A házelnök azt is hangsúlyozta, hogy a migránsoknak nyújtott segítséget az egyes államok lehetőségeihez mérten és saját szuverén döntéseik eredményeként kell nyújtani, az uniós intézmények támogatásával.
A mai ülésen Marek Kuchciński, a szejm elnöke azt is elmondta, hogy a nemzeti parlamentek jelentőségét a döntéshozatali folyamatban meg kell erősíteni. Mint rámutatott, az uniós intézményeknek azonban egyértelműen meg kell határozniuk hatásköreiket. Az EU-nak nincs szüksége új intézményekre vagy egységes választási törvényre" - tette hozzá. Az alapelvnek az európai jognak való megfelelésnek kell lennie, nem pedig annak szabad és kiterjesztett értelmezésének.
Az Európai Unió formájáról és jövőjéről szólva Marek Kuchciński, a szejm elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a szolidáris államok, a hazák Európájának kell lennie.
A holnapi konferencia napirendjén további témák szerepelnek, többek között a nemzeti parlamentek szerepe és a parlamentközi együttműködés, valamint a polgárok biztonságának garantálása az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett.
A találkozót május 24-én Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és Urban Ahlin, a svéd Riksdagen elnöke nyitotta meg.A találkozó első részében a nemzeti parlamentek szerepéről és a parlamentközi együttműködésről folytak megbeszélések.
A résztvevők a biztonsági kérdésekről is eszmecserét folytattak. A beszélgetést Mars di Bartolomeo, a Luxemburgi Nagyhercegség képviselőházának elnöke, Pietro Grasso, az olasz szenátus elnöke és Eiki Nestor, az észt Riigikogu elnöke vezette be.
A nemzeti parlamentek szerepe és a parlamentközi együttműködés
A közös tanácskozás ezen részében a politikusok többek között a zöld és piros kártyás eljárásokról, valamint az Europol parlamenti ellenőrzéséről tárgyaltak. Az új eljárásokról szóló vita az elnökök legutóbbi, 2015-ös római ülésén indult. A megbeszéléseket az Európai Unió Parlamentjei Uniós Ügyekkel Foglalkozó Parlamenti Bizottságainak Konferenciáján (COSAC) folytatott megbeszélések következtetései egészítik ki. Az úgynevezett zöldkártya-eljárás alatt a nemzeti parlamentek törvénykezdeményezési jogát értjük. A vöröskártya-eljárás viszont a korai figyelmeztető mechanizmus része, és lehetővé teszi, hogy a Tanácsban leállítsák a jogalkotási aktus tervezetével kapcsolatos munkát, mivel az összeegyeztethetetlen a szubszidiaritás elvével. Amint azt a vita során hangsúlyozták, a nemzeti parlamentek azok, amelyek a polgárok hangját adják az európai vitában.
Felszólal még Marek Kuchciński, a Szejm elnöke. A házelnök beszédében több kérdésre is felhívta a figyelmet. Mint rámutatott, Lengyelország tisztában van azzal, hogy 12 év európai uniós tagság után a parlament elvesztette hatásköreinek mintegy 60 százalékát. Egyetértett a többi felszólalóval abban is, hogy meg kell erősíteni a nemzeti parlamenteket, és mint hangsúlyozta, Lengyelország is egyetért ezzel. Kuchciński házelnök arra is rámutatott, hogy kompromisszumra van szükség: a közösségi tagságra, de a parlamentek hatáskörének és szuverenitásának megőrzésére. A házelnök azt is elmondta, hogy a lengyel parlament támogatja az uniós kártyamechanizmusokat, különösen a zöldkártyát, amely a nemzeti kamaráknak jogalkotási kezdeményezést biztosít. Marek Kuchciński emellett javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy az uniós projektekkel kapcsolatos munkát a nemzeti parlamentekben a jelenlegi 8 hétről 12 hétre hosszabbítsák meg.
2009 óta Az Europol az EU költségvetéséből finanszírozott uniós ügynökség, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 88. cikkével összhangban rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet útján működik. Feladata a jogérvényesítés, a biztonság szintjének növelése Európában azáltal, hogy segíti az uniós tagállamok bűnüldöző hatóságait. Az Europol-rendelet 2017. május 1-jén lép hatályba. A javaslat előírja, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közös parlamenti ellenőrző csoportot hoznak létre az Europol ellenőrzésére.
A polgárok biztonságának biztosítása az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett
Ez volt a konferencia utolsó témája. Az e témakörben folytatott vita során a terrorizmus elleni küzdelemben a tagállamok közötti együttműködés megerősítésének és a biztonság javítását célzó közös fellépésnek a kérdését vitatták meg. A közelmúltbeli európai terrortámadások ismét a politikai napirend élére helyezték a biztonsági kérdéseket. Mars di Bartolomeo elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tisztelettel adózik az elmúlt hónapokban Európában elkövetett terrortámadások valamennyi áldozatának. Arra is rámutatott, hogy fontos fenntartani az egyensúlyt a biztonság és a polgári szabadságjogok között.
Adam Bielan, a szenátus alelnöke szintén a biztonságról beszélt. - A polgárok biztonságának garantálása a lengyel kormány prioritása - mondta. A házelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy a szabadság és a biztonság összeegyeztethető. Bielan alelnök szerint a jogalkotónak fantáziadúsnak kell lennie az indokok kiegyensúlyozásában. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország támogatja a terrorizmus elleni küzdelmet közösségi szinten, de többek között az ENSZ keretében is. Lengyelország tagja az úgynevezett Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíciónak is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tagállamok közötti kölcsönös bizalom kulcsfontosságú az Európai Unió tartóssága és működése szempontjából. Hozzátette, hogy ennek a bizalomnak a demokratikusan választott nemzeti hatóságok belső döntéseinek tiszteletben tartásában is meg kell nyilvánulnia.
***
Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája a nemzeti parlamenteknek az európai struktúrában betöltött szerepéről és feladatairól, az uniós ügyekben folytatott parlamentközi együttműködésről és az Európai Unió előtt álló kihívásokról szóló megbeszélések fóruma. A konferencián az uniós tagállamok parlamentjeinek elnökei és az Európai Parlament elnöke vesz részt. Konszenzussal ülésezik, tiszteletben tartva a részt vevő elnökök autonómiáját és alkotmányos helyzetét. Az ülések következtetések elfogadásával zárulnak, amelyeknek az EU IPC közös álláspontját kell tükrözniük, de az egyes parlamentekre nézve nem kötelező érvényűek. Az EU IPC legutóbbi ülésére 2015 áprilisában Rómában került sor.
szöveg: A Szejm kancelláriája
fotó: Pawel Kula
