Marek Kuchciński, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a találkozó a közös katonai hagyományok különleges napjára esett. Október 19-én van a lengyel hadsereg főparancsnoka és az egyetlen nem francia marsall halálának évfordulója, akinek a nevét a párizsi Diadalívre vésték - Józef Poniatowski herceg, aki az 1813-as lipcsei csatában esett el, ahol a lengyel hadsereg fedezte a francia hadsereg visszavonulását. - Azért idézem fel ezt az eseményt, hogy hangsúlyozzam, hogy a szövetségesek iránti hűség a lengyel katonai és nemzeti hagyományok fontos része" - mondta Marek Kuchciński.

A házelnök úgy érvelt, hogy Lengyelország határozottan támogatja az európai biztonság oszthatatlanságának tézisét, és az orosz imperializmussal szembeni ellenállás hosszú tapasztalatai alapján aggodalommal figyeljük Oroszország politikai és katonai terjeszkedését Szíriában, Líbiában és Maliban.

Ez a tény megerősíti az orosz fenyegetés többirányú jellegét, amely ellen az összes NATO- és EU-országnak szolidárisan kell küzdenie minden irányban, ahol ez a fenyegetés megjelenik. Ebben az összefüggésben nagyra értékeljük a francia kontingens jelenlétét a NATO észtországi és korábban litvániai harccsoportjában.

A találkozón szóba került a NATO és az EU keleti szárnyán jelenleg tapasztalható bevándorlási válság is, amely a politikus szerint az Ázsiából és Afrikából érkező embercsempészet szervezett műveletének eredménye. Az elnök rámutatott, hogy ezeket Lengyelország, Litvánia és Lettország határainak áttörésére használják. Ez Oroszország hibrid agressziójának egyik eleme, amely a Lukasenko-rezsim instrumentális felhasználásával történik, amely ettől függ. Az akció célja az EU keleti határának destabilizálása (hogy teszteljék az államok reakcióját és a megtámadott országok közvéleményének viselkedését az ilyen típusú fenyegetéssel szemben).Ez a teszt arra szolgál, hogy megváltoztassa a destabilizáló műveletek terveit, amelyeket mindkét diktatúra ellenünk készít elő, és a jövőben ellenünk fog végrehajtani. - A helyzetet komolynak ítélem meg, és tovább fog fejlődni:

- a schengeni külső határőrizet (határrendészet) kihívásaként

- és a növekvő orosz terjeszkedés jeleként" - mondta Marek Kuchciński.

A gyengeség és az engedékenység minden jele növeli a fenyegetést, mert ez arra ösztönzi a Kremlt, hogy tesztelje, meddig mehet el expanziós törekvéseiben.

1991 és 2014 között, azaz a Szovjetunió összeomlásától az ukrajnai orosz invázióig Lengyelország megengedhette magának, hogy expedíciós hadsereget építsen. E tekintetben Franciaországgal együtt sikereket ért el Kongóban (2006) és Csádban (2008-2009), valamint az Egyesült Államokkal együtt Irakban és Afganisztánban. Jelenleg azonban a növekvő orosz fenyegetés miatt Lengyelországnak a saját és szomszédai - NATO-szövetségesei - területének védelmét szolgáló képességek fejlesztésére kell összpontosítania. A lengyel hadsereg felszerelésének és ellátmányának beszerzései ezért ennek az általános célkitűzésnek vannak alárendelve.

Kuchciński rámutatott, hogy minden demokráciában van egy uralkodó tábor és egy ellenzék. Az ellenzéket azonban egyetlen demokráciában sem tekintik az állam ellenségének, hanem csak a kormány versenytársának. Ugyanennek a helyzetnek uniós szinten is fenn kell állnia. Az EU-t ma uraló tábor ideológiai elképzeléseivel való szembenállás az EU ellenségeként való kezelése félreértés.

- Lengyelországban évszázados tapasztalatunk van az Unión belüli működésről - ez a Lengyel-Litván Unió -, és tudjuk, hogy a túlzott központosítás és a kulturális modell egységesítésére tett kísérlet az EU összes tagállamában nem az Unió megerősítését szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, azzal fenyeget, hogy centrifugális mozgalmakat ösztönöz. Ez pedig gyengíti az integrációs folyamatot, ahelyett, hogy támogatná azt" - mondta az elnök. - Lengyelország álláspontja tehát a szerződések és az átruházás elvének lelkiismeretes betartása - az EU csak azokkal a hatáskörökkel rendelkezik, amelyeket a tagállamok - az integrációs folyamat házigazdái - a szerződésekben átruháznak rá, és csak olyan mértékben, amilyen mértékben átadták azokat - érvelt.

A találkozón az energiaátállás kérdésével is foglalkoztak. A francia fél hangsúlyozta, hogy az atomerőművek létrehozása nemcsak kevesebb környezetszennyezést, hanem alacsonyabb energiaköltségeket, gyorsabb regionális fejlődést és új munkahelyeket is jelent.

A politikusok felvetették a keleti partnerség országainak az EU-hoz való csatlakozási folyamatukban való támogatásának kérdését is. - Úgy gondoljuk, hogy a polgárokat nem szabad magukra hagyni - hangsúlyozta Kuchciński.

Egyetértettek abban is, hogy a weimari háromszöget újra kell aktiválni, és a nemzeti parlamentek szintjén meg kell erősíteni a kapcsolatokat. Jó kiindulópontot jelenthetnének az országaink bizottságainak rendszeres találkozói.