Marek Kuchciński és Stanisław Karczewski, a Szejm és a Szenátus elnöke ma (április 27-én) a csehországi Štiřín várában találkozott a visegrádi országok parlamenti kamaráinak vezetőivel.
A lengyel delegációt Grazyna Bernatowicz, a Cseh Köztársaság lengyel nagykövete is elkísérte. A politikusok közötti megbeszéléseken többek között szó volt a nemzeti parlamentek szerepének megerősítéséről az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodással összhangban, valamint az EU jelenlegi helyzetéről. A találkozóra a V4-csoport cseh elnökségének keretében került sor. A házigazdák meghívására a francia nemzetgyűlés elnöke, Claude Bartolone is részt vett az eseményen.
Az ülést Jan Hamáček, a cseh képviselőház elnöke nyitotta meg. Utalt a jelenlegi európai helyzetre. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kihívásokkal szemben a tagállamoknak egy erős és szolidáris Európáért kell küzdeniük. Hamáček úr hangsúlyozta, hogy a V4 egy jó politikai márka, amely tudja, hogyan kell együttműködni és közös álláspontokat kialakítani. Az elnök szerint az ilyen találkozók jó lehetőséget nyújtanak a véleménycserére és a konstruktív megbeszélésekre.
A találkozó első részében a politikusok a nemzeti parlamentek szerepének megerősítéséről tárgyaltak az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti február 19-i megállapodással összhangban. A francia nemzetgyűlés elnöke, Claude Bartolone nyitotta meg a vitát, hangsúlyozva a nemzeti parlamentek erős pozíciójának fontosságát. Utalt az európai terrorfenyegetettségre is. Mint rámutatott, a nemzeti parlamenteknek támogatniuk kell a kormányokat a fenyegetések elleni küzdelemben, ugyanakkor biztosítaniuk kell az egyensúlyt a polgárok védelme, valamint jogaik és szabadságaik között.
A politikusok megvitatták az Európai Unió jelenlegi helyzetét és a jövőjével kapcsolatos témákat is, beleértve az Egyesült Királyságban tervezett népszavazást. A vita a tagállamok közötti bizalommal és a nemzeti szuverenitással kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott.
Marek Kuchciński, a Szejm elnöke hangsúlyozta, hogy Lengyelország a jól működő, megreformált Unióban látja a jövőjét: a szolidaritás Európájában. Arra is rámutatott, hogy Lengyelországban a polgárok több mint 80 százaléka támogatja az uniós tagságot. Amint a Szejm elnöke rámutatott, az EU egyik problémája az, hogy az intézmények munkája nem átlátható. Megemlítette továbbá az egyes uniós intézmények működésének javításának fontosságát, különösen döntéshozatali képességük és mandátumuk javításának fontosságát. Kuchciński házelnök utalt arra is, hogy új mechanizmusokat kell bevezetni a nemzeti parlamentek uniós ügyekbe való bevonására. Beszélt többek között az úgynevezett piros kártya mechanizmusáról is, amelyről az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti 2016. február 19-i megállapodás rendelkezik. - Minél jobban bevonják a nemzeti parlamenteket az európai témákba, annál jobb lesz a kölcsönös ismeret és megértés az országok között - mondta. A házelnök azt is hangsúlyozta, hogy az egyes országok szuverenitásának és függetlenségének megőrzése az uniós tagságuk részeként rendkívül fontos. - A szabadság és a függetlenség szeretete erős lengyel értékek" - jegyezte meg. Marek Kuchciński azt is hangsúlyozta, hogy az európai migrációval kapcsolatos kérdéseket illetően támogatja a szomszédokkal való együttműködés eszközeinek megerősítését, például a keleti partnerség keretében.
A Szejm elnöke a találkozó résztvevőinek átadta a "Szolidáris államok Európája" című, a biztonságról, a határokról és az uniós intézmények megújításáról szóló nyilatkozat tervezetét is. A dokumentum válasz az olasz, német, francia és luxemburgi parlamenti elnökök által tavaly szeptemberben aláírt, Rómában született, a föderális Európára vonatkozó javaslatra. A közös nyilatkozat tervezetét a visegrádi csoport lengyel elnöksége alatt fogják megvitatni.
A vitában Stanisław Karczewski, a szenátus elnöke is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy az EU jövőjéről alkotott lengyel elképzelés a szolidaritás és a gazdasági versenyképesség Uniója. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg kilép az EU struktúráiból, a házelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság további tagsága Lengyelország és az összes többi ország érdeke.
A parlamenti házak vezetői felvetették a terrorizmus elleni küzdelemben való közös fellépés témáját is.
A Visegrádi Csoport a regionális együttműködésben való lengyel részvétel elsődleges formája. Idén február 15-én, a csoport 25. évfordulója alkalmából aláírták a V4-országok közös nyilatkozatát. E megállapodás keretében Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország - az eddigi pozitív együttműködési mérleg alapján - vállalta, hogy fokozza a közös fellépést és szerepvállalást, különösen a külső fenyegetésekkel szemben. A V4-ek nemzeti parlamentjeinek elnökei 2003 óta tartanak találkozókat. Fórumot biztosítanak a regionális és uniós vonatkozású kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatcseréhez. Lehetőséget biztosítanak továbbá az aktuális kérdésekkel kapcsolatos véleménycserére, az álláspontok összehangolására és közös kezdeményezések elindítására. Az elnökök eddig többek között a nemzeti parlamentek európai ügyekben való hatásköréről, az energiaellátás biztonságáról, a keleti partnerségről, az EU adópolitikájáról, a kohéziós politikáról, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének kilátásairól és következményeiről, valamint az EU bővítéséről tárgyaltak. A visegrádi parlamenti együttműködés keretében az Európai Uniós ügyek, a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési, valamint a Külügyi Bizottságok képviselői is rendszeresen találkoznak. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottságok tagjai szintén együttműködnek egymással. Idén júliusban Lengyelország veszi át a visegrádi csoport elnökségét a Cseh Köztársaságtól.
szöveg: A Szejm kancelláriája
fotó: Pawel Kula
