- Lengyelország példát mutat számunkra a nemzeti emlékezet ápolásában. A sors összetartott minket" - mondta Kövér László, a magyar parlament elnöke az IPN przemyśli előadásán.
Az előadás a mai visegrádi országok társadalmainak kommunizmus alatti viszonyát mutatta be, az 1956-os lengyelországi és magyarországi, valamint az 1968-as csehszlovákiai események során. Felidézték a przemyśli Ryszard Siwiec alakját, aki 1968-ban a varsói 10. évfordulós stadionban rendezett szüreti fesztiválon, az akkori hatóságok szeme láttára felgyújtotta magát, tiltakozásul a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása ellen. Kövér rámutatott, hogy akkoriban a magyarországi közvélemény nem tudott arról, hogy léteznek olyan emberek, mint Siwiec. Akárcsak Lengyelországban, az illetékes szolgálatok is eltussolták a kommunista kormány elleni tüntetéseket. - Hasonló a szellemiségünk. Azok, akiknek nem kellett harcolniuk a szabadságért, mint Lengyelországnak vagy Magyarországnak, soha nem fognak megérteni minket" - mondta.
A Nemzeti Emlékezet Intézetének előadása a Visegrádi Csoport parlamentjei elnökeinek találkozójának csúcspontja volt. - Levonjuk a következtetéseket a múltból, megemlékezünk róla... De beszélünk országaink, Európa jövőjéről is, mert végül is minden emberről, családjainkról, társadalmainkról, szeretteinkről gondoskodunk - zárta előadását Marek Kuchciński, a szejm elnöke.
Projekt "A társadalmi ellenállás kivételes megnyilvánulásai és a nemzetközi szolidaritás megnyilvánulásai Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon" Dr. Dariusz Iwaneczko, a Nemzeti Emlékezet Intézete Rzeszówi Kirendeltségének igazgatója adta át. Az előadást kiállítás kísérte "Budapest '56 - az 1956-os magyar felkelésről, amikor a lengyelekkel és az októberi lengyelországi változásokkal szimpatizáló magyarok az utcára vonultak. Szabadságvágyuk kommunistaellenes felkeléssé vált, amelyet a szovjet hadsereg 1956 novemberében véresen elfojtott. A magyarok 1956-ban tanúságot tettek szabadságszeretetükről. Felkelésük a varsói felkeléshez hasonlítható, amely ugyanolyan tragikus és ugyanolyan magányos volt, és "Egy ősz ember kiáltása. Ryszard Siwiec (1909-1968)". A kiállítás célja, hogy felidézze Ryszard Siwiec személyét. A kiállítás a varsói 10. évfordulós stadionban történt önégetésének 40. évfordulója alkalmából jött létre, amellyel a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákia elleni inváziója ellen tiltakozott. A kiállítás a Nemzeti Emlékezet Intézetének gyűjteményéből és Ryszard Siwiec családjának gyűjteményéből származó anyagokat mutat be, amelyek Ryszard Siwiec életét és tragikus halálát dokumentálják. Humanista, lelkes katolikus és lelkes hazafi volt, aki családi házában ápolta a nemzeti hagyományokat. Ryszard Siwiec szenvedélye az irodalom volt, hatalmas, mintegy 3000 kötetes könyvgyűjteménye volt. Aktív sportoló volt, kiváló síelő és úszó. Sok éven át magánírógépén, az "Erica" írógépen írt röplapokat, amelyeket Jan Polak álnéven írt alá. A szovjet inváziót követő lengyelországi politikai helyzettel soha nem tudott megbékélni.
Dariusz Iwaneczko, az IPN rzeszowi kirendeltségének igazgatója
