Május 13-14-én a Podkarpatszkaja régióban található Krasiczynban rendezték meg a 33. Kárpátok Európája nemzetközi konferenciát. A konferencián parlamenti képviselők, önkormányzati képviselők és tudósok vettek részt Kárpátaljáról, Lengyelországból, Ukrajnából, Szlovákiából, a Cseh Köztársaságból, Litvániából, Magyarországról, Romániából, Moldovából, valamint Svédországból, Görögországból, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. A konferencia résztvevői többek között megvitatták az ukrajnai háborút és az ország átalakítását és újjáépítését, a közép-európai kommunikáció fejlesztését és a stratégiai beruházási programot. A találkozót a Szejm Kancellária, a Miniszterelnöki Kancellária, a Przemyśl Kulturális Egyesület és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet közösen szervezte. A konferenciát két kiállítás kísérte, amelyeket a Krasiczyński-kastély termeiben rendeztek meg, valamint a miniszterelnöki kancelláriával együttműködésben szervezett Digitális Kárpátalja Európa keretében a nemzetközi verseny eredményeinek és győzteseinek bemutatása.

A konferencia első napjának végeztével a Kárpáteurópa Klubok ülésére került sor, amely megvitatta a cselekvési programot és az alábbi összetételben megválasztotta az elnökséget: Marek Kuchciński - elnök, tagok: Lengyelországból: Barbara Bartuś, Jerzy Kwieciński, Władysław Ortyl, Maciej Szymanowski, Szlovákiából: Jan Hudacki, Pavol Macala, Ukrajnából: Mikhaylo Kharyi, Markijan Malski, Magyarországról Richard Horcsik.

A konferenciát Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke, a Szejm korábbi elnöke nyitotta meg. - Különleges helyzetben találkozunk. Ezt a konferenciát Ukrajnában, Jaremcsában, a Keleti-Kárpátokban tartották volna, de a háború meghiúsította ezeket a szándékokat. Bár mi Közép-Európában élünk, tudjuk, hogy azt még mindig határok választják el. Innen nem messze van az Európai Unió határa. Mi, Magyarország, Szlovákia, Csehország, a balti államok, Románia, Bulgária kikerültünk Moszkva körforgásából, de mások ott maradtak. Hogy ez mennyire fontos, azt láthatjuk Ukrajnában - mondta beiktatási beszédében Marek Kuchciński.

- Mi békében építettük az államunkat, megszilárdítottuk a szuverenitásunkat az EU-n belüli vitákban, de Ukrajnában háború van. Ezért konferenciánk nagyrészt az ukrajnai eseményekkel és azok következményeivel foglalkozik. Beszélni fogunk Ukrajna átalakulásáról, újjáépítéséről is, de a kárpáti sokszínűségről, a civilizáció útjairól is. A sokszínűség, amely nemcsak a természeti gazdagságot, hanem az emberek gazdagságát is magával hozza" - hangsúlyozta.

Igor Csependa, a Kárpátaljai Nemzeti Egyetem rektora szimbolikusan megnyitotta a konferenciát - Sajnos, az orosz agresszió miatt idén nem tudtuk megrendezni a konferenciát Jaremcsában. Sajnos az orosz agresszió miatt idén nem tudtuk megtartani a konferenciát Jaremcsában. A lengyel társadalom politikai szinten, és ami a legfontosabb, személyközi szinten nem csak együttérzést, hanem testvéri támogatást is tanúsított a rászoruló ukránok iránt, olyan mértékben, amilyenre eddig még nem volt példa. A küzdelem folytatódik, és új kihívás elé állít minket, amelynek együtt kell megfelelnünk" - mondta Igor Csependa.

Kárpáti Európa - a sokszínűség földje

Az első pénteki (13.05) panelbeszélgetés az egyes országok, területek és régiók jelentőségéről szólt Közép-Európa identitásának kialakításában. Megvitatták a Przemysl régió és Podkarpacie szerepét a Kárpátok Európájában. A megbeszélésen többek között szó esett arról, hogy a kulturális konfrontáció idején a kárpáti sokszínűség hogyan építi Közép- és Kelet-Európa identitását.

- A Kárpátok régiója olyan hely, ahol számos kultúra találkozik, és számos nagyon érdekes filozófiai és művészeti irányzat alakul ki. Számos politikai és nemzeti vita is van. Ugyanakkor ezt a régiót a természet sokszínűsége jellemzi. Mondhatni, ez Európa szíve. A Kárpátok összehozzák a nemzeteket. Ez még mindig egy olyan hely, ahol az emberi és nemzetközi kapcsolatok keresztezik egymást. Biztosítanunk kell, hogy a különböző nehéz helyzetek ellenére a Kárpátok továbbra is összehozzák az embereket" - nyitotta meg a vitát Piotr Babinetz, a Parlament Kulturális és Médiaügyi Bizottságának elnöke.

A magyar nézőpontot Nagy Dénes András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa ismertette. - Az a nagyszerű cél vezérel bennünket, hogy a 22. századra ez a terület legyen az EU legjobb lakóhelye. Ennek érdekében többek között 2050-re a Kárpátalját Európa legjobb lakóhelyévé kell tennünk. Mint élettér, életminőség és biztonság. Jövőre ünnepeljük a Kárpáti Megállapodás 20. évfordulóját. Elemeznünk kell, hogy mit értünk már el, és mit kell még megvalósítanunk. Meg kell erősítenünk az intézményi együttműködés minden lehetőségét. Érdemes összehangolni az együttműködést a kárpátaljai egyetemek között - jegyezte meg.

Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Intézet igazgatója a beszélgetésen a Kárpát-medencei országok közös sorsára hívta fel a figyelmet. - Két világháború, a hidegháború, a kommunizmus összeomlása, a társadalmakat átalakító átalakulás. Mindez közös bennünk" - mondta. - A második dolog a kölcsönös függőség - a biztonság és az értékek területén. Ez az egész EU-val összefüggésben is összeköt bennünket. A nemzetek közössége is. Büszkék vagyunk nemzetünkre. Versenyzünk, de ez egy egészséges verseny. Politikailag érett nemzetek vagyunk. Képesek vagyunk együtt dolgozni. Nem protektorátusként, hanem nemzeti érdekeiket követő szuverén államokként járunk el" - tette hozzá.

A Kárpátok megszelídítve? Civilizációs vándorlások Közép-Európában. Kárpáti utak és ösvények. A kárpátaljai vasútvonaltól a Via Carpathia, Via Kulturalia útvonalon keresztül a Bíboros útig.

- A Kárpáti Európát rendkívül fontos mikroregionális projektnek tartom. Hatalmas értéket képvisel. Minden résztvevő országnak előnye származik belőle - mondta Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EU-ügyi bizottságának elnöke. - A Kárpátok évszázadokon keresztül elvágták Európának ezt a részét, és általában a közép-európaiakat a fejlődés lehetőségeitől. A bezárás miatt Európa nem volt tudatában az itteni értékeknek, a felhalmozott kulturális örökségnek. Ahhoz, hogy megnyíljon ez a régió, több kulcsra volt szükségünk, többek között vasútépítésre, infrastruktúrára - tette hozzá.

Paluch Anna, a Hegyimentők Parlamenti Csoportjának alelnöke beszédében rámutatott, hogy a fejlődést a kommunikáció határozza meg. - Természetesen nem szabad "megszelídíteni" az ilyen gyönyörű hegyeket, hogy ne fosszuk meg őket szépségüktől, de egy felelős hatóság kötelessége, hogy a hegyeket hozzáférhetővé tegye" - mondta. - Egy hegységben nagy természeti értékek halmozódnak fel, amelyek hatalmas kulturális értékekkel párosulnak. Ez egy kulturális olvasztótégely. A mi feladatunk a vita vezetése, a különböző országok parlamenti képviselői közötti megértésnek ezt a fonalát megteremteni. 

- A Kárpátok régiója és Közép-, Közép-Kelet- és Kelet-Dél-Európa más területei tele vannak a különböző etnikai, vallási kultúrák és a hozzájuk kapcsolódó identitások együttélésének nagyon konkrét és mély kötelékeivel. Nagyon mély történelmi kapcsolatokkal rendelkezünk, még a nehéz helyzetekben is. Ez megteremtette a közös sors hagyományát" - mondta Grigorisz Zarotiadisz, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem munkatársa. - Mi vagyunk felelősek ezért a régióért a történelem egy jelenleg nagyon nehéz pillanatában. Az olyan projektek, mint a Via Carpatia, létfontosságúak régiónk népei számára - mutatott rá.

Az ülés ezen részének moderátora Władysław Ortyl úr, a Podkarpatszkaja régió marsallja volt.

Kommunikációs fejlesztések Közép-Európában

A találkozó második napját (14.05) nyitó panelbeszélgetés lehetőséget adott a régió közlekedési és infrastrukturális helyzetének megvitatására, az Ukrajnában zajló háború összefüggésében is.

Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Moldova infrastrukturális miniszterei osztották meg tapasztalataikat és gondolataikat.

Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter megjegyezte, hogy a háború témája 2006 óta jelen van a vitákban, többek között a Kárpáti Európa során, amikor Lech Kaczyński elnök kezdeményezte a Via Carpatia nagy transzeurópai projektet. - Ma mindenki hangsúlyozza, hogy mennyire szükséges ez a projekt. A Három-csendes-óceáni térség Európájának ez a folyosója ma alapvető elem az EU és az azt alkotó államok védelme szempontjából. Találkozóink és vitáink hátterében mindig is ott volt ez a katonai aspektus. Az Infrastrukturális Minisztériumban, de a vasutasokkal is készültünk már korábban a háború eshetőségére. Ez most a menekültek megsegítésével összefüggésben következik be, segítünk nekik eljutni a célállomásra - mondta. - A gazdasági jólét megteremtése akkor lehetséges, ha szabadok vagyunk, és akkor vagyunk szabadok, ha képesek vagyunk megvédeni magunkat. Akkor vagyunk képesek megvédeni magunkat, ha megfelelő infrastruktúrával rendelkezünk, beleértve a közlekedési infrastruktúrát is - tette hozzá.

- Ezt a háborút az építőanyagok árának alapvető és példátlan mértékű emelkedésével összefüggésben vizsgáljuk. Ez veszélyezteti az infrastruktúra további építését. Remélem, hogy együtt segítünk Ukrajna újjáépítésében. Ezért már megkezdtük egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését egy autópálya megépítésére kelet felé, az ukrán határ felé. Ez a határ hamarosan döntő fontosságúvá válhat számunkra. Ki akarjuk építeni az infrastruktúrát országunk keleti részén" - hangsúlyozta Andrej Doležal, a szlovák közlekedési és építésügyi miniszter.

- Oroszország inváziója egy független állam, Ukrajna ellen, lényegében az egész biztonsági struktúrát szétzúzta, nemcsak az európai térségben, hanem globálisan is. Szeretném hangsúlyozni, hogy elégedett vagyok a Lengyelország és Ukrajna közötti szorosabb közlekedési együttműködéssel. Ez új platformot nyit az árukereskedelem számára. Az orosz agresszió következményei sokat változtatnak a lengyel-ukrán kapcsolatokon. Lengyelország, a közép- és kelet-európai országok politikai támogatása, az ukrán kormány támogató erőfeszítései meghatározzák Ukrajna jövőjét, mint az európai intézmények kivételesen fontos partnere, az EU-hoz való csatlakozásra törekvő ország - mondta Jerzy Polaczek, a lengyel-szlovák parlamenti képviselőcsoport elnöke.

A vitát Bogdan Rzonca, az Európai Parlament képviselője moderálta.

Háború Ukrajnában

A szombati konferencia második panelbeszélgetése az ukrajnai háborúról szólt. A vitában elsőként Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke szólalt fel. - A jövőről beszélünk. Történetesen egyre több terv, javaslat vonatkozik az ukrajnai háború utáni időszakra. Nyilvánvaló, hogy gondolkodnunk kell ezen, de ez a háború még mindig tart, és nem tudjuk, milyen következményei lesznek, milyen lesz a geopolitikai helyzet a háború után" - mondta Terlecki alelnök. - Ukrajna kérdőívet küldött Brüsszelnek arról, hogy készen áll-e az EU-hoz való csatlakozásra. A válasz a június 23-i EU-csúcstalálkozón várható. Időközben a közép-európai országok, különösen Lengyelország által javasolt gyorsított projektet elutasították. Nem úgy van, hogy Európában mindenki megértette, hogy Ukrajnának minél hamarabb az EU-ba kell kerülnie - panaszolta Ryszard Terlecki.

- Február 24-e óta sok minden változott. Új szintre emeltük az ukrán-lengyel kapcsolatokat. Lengyelország mindenekelőtt megnyitotta előttünk határait, menedéket adott nekünk, és hatalmas felelősséget vállalt. Ez az aggodalom nemcsak a kormánytól, hanem a polgároktól is származik. A lengyelek elfogadják az ukránokat rokonaiként" - hangsúlyozta Oleena Kondratiuk, Ukrajna Verhovna Rada elnökhelyettese. - A globális biztonságban bekövetkezett repedésről van szó. Az Orosz Föderáció tervszerű népirtási politikát folytat az ukrán nép ellen. 2014 óta számos európai ország béketeremtő politikát folytat. Ezek ilyen játékok voltak. Lengyelország és a balti államok viszont határozott álláspontot képviselnek" - mutatott rá Olena Kondratiuk.

Ezt a napirendi pontot Przemysław Żurawski vel Grajewski, a Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának előadója és a Szejm Külügyi Bizottságának állandó tanácsadója vezette.

Collegium Carpathicum - milyen jövő vár ránk?

Az ülés ezen részében a közép-európai egyetemek, a V4-országok, valamint Románia és Ukrajna Collegium Carpathicum keretében történő együttműködésének gondolata került megvitatásra.

A Kárpátaljai Egyetem ötletét Markijjan Malszkij, a Lembergi Egyetem munkatársa ismertette. - Kárpátalja nemcsak a természet, a gazdaság és a kultúra, hanem a szellem régiója is. Ezért egy ilyen intézmény létrehozása kézenfekvőnek tűnik. Azonban nem egy hagyományos intézményt kell létrehoznunk, hanem dinamikus, modern, virtuális módon, a legújabb módszerek szerint. A következő lépés szintén az intézményesítés, a ciklikus konferenciák szervezése, a diákcsere, a ciklikus projektek megvalósítása - mondta Malszkij professzor.

Wojciech Bakun, Przemyśl polgármestere, hangsúlyozva, hogy a város teljes mértékben támogatja a Kárpátaljai Egyetem ötletét, megjegyezte, hogy a háborús válság prizmáján keresztül nézve gyors cselekvésre van szükség. - Nem lehet céljuk csupán az egyetem létrehozása, mivel ez egy hosszú távú folyamat. Már biztosan azon gondolkodunk, hogy mi legyen a következő lépés. El kell gondolkodnunk azon, hogy mi a helyzet az oktatási folyamattal Ukrajna újjáépítésével összefüggésben. Mindazoknak, akik Ukrajnából menekülnek, nyugat- és Európa-barát gondolkodásmódot kell kialakítaniuk. Az Európa-barát gondolkodás és a demokrácia kultúrájának oktatása szintén a nemzetközi közösség egyik legnagyobb feladata" - értékelte Wojciech Bakun.

A vitát Jan Malicki professzor, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója moderálta.

Közép-Európában a fejlesztések európai finanszírozása - a támogatható tevékenységek köre

- Nem olyan könnyű jól befektetni az európai alapokat. Lengyelország 2004 óta gyakorolja az európai alapok felhasználását. Akkoriban rendelkeztünk az első pénzügyi tervvel, 2004-2006-ra, és ellenőrizni tudtuk, hogy mennyire jól sikerült elköltenünk és végrehajtanunk a rendelkezésünkre álló pénzeszközöket. A következő, 2007-2013 közötti időszakban a régiók önkormányzati és vajdasági szinten vettek részt a folyamatban. A 2014-2020-as perspektíva közepén vagyunk, és a következő perspektíva küszöbén állunk - említette Małgorzata Jarosińska-Jedynak, az Alapok és Regionális Politika Minisztériumának államtitkára. - Még mindig számos eszközünk van, például az Interreg-programok, amelyeket Lengyelország nagyon aktívan használ. Olyan közös akciókat akarunk végrehajtani, amelyek lehetővé teszik egy jó, stabil vállalkozói szellem kiépítését, amely egyrészt megvalósítja az új ukrán állam építését, másrészt hatással lesz a lengyel gazdaság versenyképességének növekedésére - tette hozzá Jarosińska-Jedynak miniszterhelyettes.

Ruszlan Kulyk, a Ternopili Regionális Tanács nemzetközi együttműködési és promóciós osztályának igazgatója megjegyezte, hogy Ukrajna számára az energia kérdése a legfontosabb. - Közösen juthatunk európai forrásokhoz. Amikor Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, akkor nemcsak az infrastruktúra újjáépítéséről, hanem reformokról is beszélünk. A háború megakasztotta ezeket a reformokat. Ha véget akarunk vetni a háborúnak, akkor az energiaszektorról kell beszélnünk, hogy az ne függjön egyetlen országtól" - hangsúlyozta.

A beszélgetés moderátora Dawid Lasek, a Kárpátok Eurorégió Egyesület alelnöke volt.

A Kárpátok asszonyai. A nők nagy szerepe a mai Európában

- Minél tovább él az európaiak tudatában, hogy a háború bármelyikünket elérheti, hogy ez a háború egész Európában zajlik, és hogy képesek vagyunk ezt a képet Lengyelország határain túlra is kivetíteni, annál nagyobb az esélye annak, hogy talán nem az egész háborúnak, de annak a szakasznak, amelyben vagyunk, véget vessünk. Ez nem Putyin háborúja, hanem az orosz társadalom háborúja. Meg kell próbálnunk puhán megszólítani az orosz nőket. Az "Állítsuk meg az ukrajnai háborút" akciót Agata Kornhauser-Duda első asszony kezdeményezte. A nők azok, akik képesek meggyőzni a különböző köröket. Mindannyian aggódunk amiatt is, hogy milyen lesz a gazdaság, mi fog történni az egyes országokban, milyen lesz a nyersanyagpolitika" - mondta Olga Szemenjuk, a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkára a női vita során.

Teresa Pamuła parlamenti képviselő viszont rámutatott, hogy február 24-én mindannyian átmentünk a vizsgán, mint állampolgárok és mint állam. - Mindannyiunknak más-más feladatot kell teljesítenie, de mindannyian, amellett, hogy mi a fő célja a tevékenységének, a munkának, felkészültünk a vészhelyzetekre. Képesek vagyunk megosztani az időnket számos feladat között. Ukrajnából érkeztek nők Lengyelországba, és csodálatos nőkkel, csodálatos emberekkel és nagy toleranciával találkoztak. A háborúhoz azonban nem lehet hozzászokni. A mi feladatunk, hogy meggyőzzünk más nemzeteket, hogy elérjük a szívüket, hogy beszéljünk a gonoszról és megmutassuk a háború kegyetlenségét - hangsúlyozta.

Egy háború sújtotta Ukrajnából származó nő nézőpontját Olena Kopancsuk parlamenti képviselő, a Verhovna Rada költségvetési bizottságának elnökhelyettese mutatta be. - Nagyon fontos megérteni, hogy mit vár most egy ukrán nő, mi lesz a szerepe az EU-ban, és miért történt a háború. Mindig azt mondtuk, hogy a háború már 8 éve tart, és hogy a szankciókat meg kell erősíteni. Megértettük, hogy egy agresszor nem engedi, hogy egy békés ország fejlődjön. Szabad országban akartunk élni, saját fejlődési utat akartunk, több éven át mutattuk, hogyan tudunk fejlődni. Ez nagyon kellemetlen volt az Orosz Föderáció számára, amely nem akart a közelben egy szabad államot. Diktatórikus körülmények között akarnak fejlődni. Ukrajna más. Történelmileg, szellemileg, földrajzilag európaiak vagyunk, mert Európa központja a Kárpátokban van, és most az egész demokratikus világot védjük" - hangsúlyozta.

A konferencia e pontján a beszélgetés moderátora Rokita Nelly volt a Kárpátaljai Nők Szövetségétől.

Ukrajna átalakulása és újjáépítése - programbemutató

Arkadiusz Mularczyk, a parlament külügyi bizottságának tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti diplomácia nagyon fontos eleme a kormányokra, miniszterekre gyakorolt nyomásgyakorlásnak. - Ukrajna átalakításának programja készül. Fontos kérdés itt a befagyasztott orosz valuta használata. Ezeket el kell kobozni, és az újjáépítésre kell felhasználni. Az oligarchák pénzét is az újjáépítésre kellene fordítani. A második elem az, hogy az országok, amelyek most Ukrajnát segítik, arányosan részt kell, hogy vegyenek az újjáépítésben - értékelte.

Mychajło Panoczko, az evangélikus egyház püspöke hangsúlyozta, hogy Lengyelország "Ukrajna legközelebbi partnere és barátja". - Hálásak vagyunk a humanitárius, szellemi, politikai és katonai támogatásért. A háború közelebb hozta egymáshoz nemzeteinket. Ukrajna történelmének egyik legnehezebb szakaszában van. Nagyon fájdalmas folyamaton megyünk keresztül. Úgy vélem, hogy ez fel fogja gyorsítani az átalakulást. A lengyel tapasztalat nagyon fontos számunkra - jegyezte meg. - Kelet-Ukrajna világképének, ideológiai gondolkodásának megváltoztatása nem könnyű. Meg akarjuk változtatni a gondolkodásukat. Az általunk tanúsított kedvesség esélyt ad arra, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódjukat. Ez az átalakulás kezdete. A folyamat folytatódik, és emberek milliói támogatnak minket világszerte - tette hozzá Panoczko püspök.

Mykhaylo Khariy, az Ukrán Átalakulás Ukrajnáért Központ munkatársa kijelentette, hogy a nyugati világ összefogott, hogy segítsen Ukrajnának. - Modern felszerelést kapunk. Diplomáciai és humanitárius támogatást kapunk. Ukrajna célja a győzelem és a nemzetközi közösség részévé válás. Biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk. Közös jövőképen kell dolgoznunk, és egy globális ukrán projektet kell felépítenünk. Kiemelt feladatunk, hogy víziót, tervet dolgozzunk ki Ukrajna átalakítására. Ezt Ukrajna és a Nyugat közös projektjének tekintjük" - jegyezte meg.

A konferencia e részében Jerzy Kwieciński, a Bank Pekao S.A. igazgatótanácsának alelnöke vezette a vitát.

A 33. Kárpátok Európája konferencián szó esett a Stratégiai Beruházási Programról, a kormányzati útfejlesztési alapról és az adórendszer változásairól is. A megbeszélésen részt vett Marek Kuchciński, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Piotr Pilch, Podkarpatszkaja vajdaság marsall-helyettese, Rafał Weber, az Infrastrukturális Minisztérium államtitkára, Artur Soboń, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Piotr Patkowski, a Pénzügyminisztérium államtitkára, valamint délkelet-lengyelországi önkormányzati tisztviselők.

A 33. Kárpátok Európáját kísérő események között szerepelt a Lengyel Köztársaság Miniszterelnöki Kancelláriája és a Szejm által szervezett "A Podkarpatszkaja régió legendái" című digitális nemzetközi képregénypályázat bemutatója, valamint az Andrzej Duda elnök tiszteletbeli védnöksége alatt álló "Ukrajna a szememmel" Nemzetközi Kárpátaljai Festészeti Triennálé - Ezüst Négyszög 2021 című kiállítás megnyitója.

A konferencia során virágokat helyeztek el az Ádám-tölgyfa alatt is, Stefan Sapieha bíboros születésének 155. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke és Marek Kuchciński, a Kárpáti Európa kezdeményezője és kezdeményezője, a Külügyi Bizottság elnöke. 

A Krasiczynban tartott kétnapos ülésen a Parlamentet Christian Młynarek, a Szejm kancelláriájának helyettes vezetője is képviselte.

szöveg: CIS

Fotó: Marta Olejnik