A Jog és Igazságosság Párt azt szeretné, ha a kormány együttműködne a közép-európai országokkal. - Az együttműködés célja, hogy erősítsük ezen országok együttműködését annak érdekében, hogy jobban kihasználjuk ezt a helyet az európai politikában, illetve hogy recepteket találjunk a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákra is - mondta Marek Kuchciński. Véleménye szerint az, hogy az uniós intézmények zöld utat adtak a regionális megállapodásoknak, jó ürügy arra, hogy ezek az országok nemzetközi megállapodást kössenek. Marek Kuchciński szerint ez a legjobb eszköz, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencei stratégia valósággá válhat.
Ennek a stratégiának köszönhetően a közép-európai országok, például Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovákia és Románia együttesen tudnának reagálni a brüsszeli politikai lépésekre, és együtt tudnának fellépni az energiabiztonság vagy a közlekedési beruházások ügyében. Itt arról van szó, hogy az uniós pénzeket konkrét beruházásokra kell költeni. - Partnereink csak a lengyel lépésre várnak ebben az ügyben. Franciaország alpesi stratégiát épít, és kormányunk nem tesz olyat, amit Berlin nem enged meg neki" - magyarázza Krzysztof Szczerski európai parlamenti képviselő, a Külügyminisztérium korábbi helyettes vezetője. Véleménye szerint Németország politikai közelsége és vonakodása az önálló kezdeményezéstől az oka a passzivitásának ebben a kérdésben.
- Lehet, hogy Donald Tusk kormánya nem akar ilyen stratégiát építeni, lehet, hogy egyszerűen nem érdekli? - kérdezi Piotr Naimski. A volt gazdasági miniszterhelyettes tegnap rámutatott, hogy egy ilyen megállapodás támogatná a kommunikációs és energetikai beruházásokat. - Szeretnénk partnereinket együttműködésre és olyan projektek létrehozására ösztönözni, amelyeket kormányainkon keresztül valósíthatunk meg. Egy ilyen stratégia támogatná ezeket a tevékenységeket. Nekik köszönhetően régiónk meg tudta erősíteni szuverenitását a Brüsszelből koordinált általános uniós politikával szemben - hangsúlyozza Naimski.
Szczerski emlékeztet arra, hogy az EU Tanácsa elfogadott egy dokumentumot, amely kiemeli a makroregionális stratégiát. - Az uniós források elköltésével összefüggésben koordinálja az állami tevékenységeket. Az egyik a Balti-tengerre, a másik a Dunára vonatkozik. A többi az Adriai- és a Jón-tengerre vonatkozik" - mondta Szczerski. Az Európai Parlamentben ma vita lesz erről a kérdésről. - Meglep, hogy ilyen eszközökkel a kezében a lengyel kormány hallgat a közép-európai stratégiáról. Ez csökkenti a pozíciónkat az EU-ban és az egész régióban. Eközben mind a helyi kormányzati tisztviselők, mind a tudósok ezt követelik. Egy ilyen stratégia a régiót és államunk érdekeit szolgálná" - hangsúlyozza.
A Kárpátok-stratégia koncepciója 2003-ban született meg, amikor Kijevben kihirdették a "Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló keretegyezményt", az úgynevezett Kárpáti Egyezményt. A megállapodást a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna írta alá. 2011 szeptemberében a Krynicában megrendezett "Kárpátok Európája" konferencián Lengyelország külön memorandumot írt alá a Kárpátok stratégiájáról. Egy másik kezdeményezés a 2005 és 2008 között működő Kárpátok projekt volt. Rendelkezései főként a turizmusra, a helyi kereskedelemre, a természetvédelemre, a kárpáti közúti és vasúti folyosókra, valamint a kisebb energiaprojektekre vonatkoztak. A Kárpátok-stratégia jól kiegészítené a keleti partnerség programját, például Moldova és Ukrajna esetében, és lehetőséget biztosítana arra, hogy az EU közelebb kerüljön Ukrajnához és Szerbiához a környezetvédelemmel, a turizmussal és a személyek mozgásának megkönnyítésével kapcsolatos projektek révén.
