A közép- és kelet-európai kommunista rendszer összeomlása óta számos kezdeményezés született és halt meg, amelyek célja az volt, hogy elősegítsék az együttműködési mechanizmusokat számos ágazat szereplői között, számos területen. Három évtizeddel a változások után érdemes végiggondolni, hogy ezek közül hány volt sikeres, és hány nem maradt fenn, és milyen okok miatt. Úgy tűnik, hogy a Kárpátok régiója különösen érdekes példa, hiszen 1993-ban itt hozták létre a posztkommunista Európa első eurorégióját, a Kárpátok Eurorégiót. Tíz évvel születése után megjelent a "Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló keretegyezmény". Az erőfeszítések ellenére a kárpáti régió kívül maradt az európai fejlesztési politika főáramán és a kárpáti országok kormányainak érdeklődésén, amelyek számára ezek a határ menti területek a társadalmi-gazdasági perifériát jelentik. Az idő azonban változásokat hoz. A Lengyel Köztársaság kormányának kezdeményezésére a Kárpátok makroregionális stratégiájának kidolgozása és a területre vonatkozó program kidolgozása folyamatban van. Több éve a Tri-Mora kezdeményezést is támogatják. Ma úgy tűnik, hogy a kulcs az, hogy olyan intézkedéseket javasoljunk, amelyek szinergiát teremtenek a kezdeményezések között, és ezt maximálisan kihasználják. Az efemer együttműködésről a területek integrációjára, a projektalapú megközelítésről a rendszerszintű megközelítésre kell áttérnünk. Koordináció nélkül nem lehetünk sikeresek. A mai korban sem lehet túlélni. A panelbeszélgetés során a politika, a tudomány és az üzleti élet különböző országaiból érkező résztvevők "Az együttműködéstől az integrációig - a közös társadalmi-gazdasági térség alapjai Közép- és Kelet-Európában" véleménycserét folytattak a közép-európai együttműködés helyzetének és a külvilággal való kapcsolatainak értékeléséről.
A konferencia kezdeményezője, a Szejm korábbi elnöke, európai parlamenti képviselő Marek Kuchciński Beszélt a régió országai közötti, alig több mint egy generációval ezelőtt megromlott kapcsolatok újjáépítéséről. - A Három Marokkó övezetben nagy erőfeszítéseket tettünk, és kiváló eredményeket értünk el, amikor a kultúráról vagy civilizációnk értékeiről van szó, miközben megőriztük a regionalizmusokat. A legtöbb határral rendelkező Európa része vagyunk: az Európai Unió, Schengen, az eurózóna, és a kihívások sokrétűek. - A közép- és kelet-európai országok közelségét és múltját használjuk fel a fejlődéshez. Ezt úgy fogjuk felgyorsítani, hogy közösen cselekszünk, a közös dolgokra és a jó információátadásra összpontosítunk. Szeretnénk a Kárpát-medencét - a zöldövezetet, az agrárkultúrát, a mezőgazdaságot a gazdaság erősítésére, a fejlődésre használni, és ehhez egyetemekre is szükségünk van, a háromszéki fiatalok találkozója nagyszerű ötlet - mondta Marek Kuchciński.
Amint azt a miniszter hangsúlyozta Małgorzata Jarosińska-Jedynak a "A Kárpátokon keresztül - kutatási és tudományos együttműködési struktúrák kiépítése a Kárpátok és Három-Kárpátalja területén" - 10 évvel ezelőtt az egyetemek szunnyadtak, képtelenek voltak kutatómunkát végezni. Ma már elmondhatjuk, hogy elkötelezett fiatalokkal, kiváló kutatókkal és olyan egyetemekkel rendelkezünk, amelyek nem félnek felvállalni a kihívásokat. Ezért a lehető legtöbbet kell kihoznunk az egyetemi lehetőségekből egy jobb holnap felé vezető úton.
Az alapokért és regionális politikáért felelős miniszter szerint a hatalmas az Európai Unió szintjén a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek, az innovációra, 100 milliárd euró a Horizont Európa központi program keretében, és 14 milliárd euró nemzeti szinten vállalt kötelezettség - tehát nagy pénzügyi potenciál áll rendelkezésünkre. pénzügyi potenciál. A regionális fejlesztés elsősorban a vállalkozói szellemről szól. Podkarpacie a következő a 2019-es gazdasági növekedés vezetője a 7,8 százalékos GDP-növekedéssel. Ez egy határvidék, számos problémával küzdő, turisztikai régió. A jövőre vonatkozó hatékony előrejelzés elkészítése érdekében a Közép- és Kelet-Európa jövőjének hatékony megtervezése érdekében be kell vonni a programozás folyamatába a következőket fiatal akadémikusok - a térség jövőbeli társadalmi, gazdasági és politikai elitje. A terület jövőbeli társadalmi, gazdasági és politikai elitjét be kell vonni a programozás folyamatába. A következőket kell használni működő tudományos és kutatási központok, akadémiai körök, és biztosítani számukra A meglévő tudományos és kutatási központokat és akadémiai köröket ki kell használni, és lehetőséget kell biztosítani számukra a hatékony fejlesztési együttműködéshez.
Ebből a célból az ASECU Téli Iskola keretében, az 1. Nemzetközi Együttműködési Hét a Kárpátokban keretében műhelymunkákat szerveztek, amelyek során a fiatal akadémikusok a tudományos munkatársakkal együtt és a szakterület szakértőinek támogatásával számos területen dolgoztak ki nemzetközi projektkoncepciókat. A Polańczykban megrendezett háromnapos workshop során 16 országból, 20 egyetem képviseletében több mint 100 hallgató és egyetemi oktató vitatta meg a közép- és kelet-európai együttműködés jövőjét, a legfontosabb témákra összpontosítva, mint például a térség geopolitikai viszonyai, a gazdasági növekedés lehetőségei és akadályai, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiapolitika, a biztonság, a határ menti területek fejlesztése, a turizmus vagy a tudományos együttműködés. Fontos megjegyezni, hogy a munka során a szakértők által támogatott munkacsoportok területi koncepciókat dolgoztak ki, azaz a Kárpátok Eurorégióra és tágabb értelemben a Kárpátok Háromszék térségére vonatkozóan. A workshopok következtetéseit és ajánlásait a 2020. február 21-én Przemyślben megrendezett, a Kárpát-medencei Ifjúsági Együttműködés és a Háromhegység Kezdeményezés 1. Nemzetközi Fórumának keretében tartott konferencián mutatták be. A diákok szerint a Via Carpatia lehetőséget kínál Európa gazdasági és kulturális összekapcsolására. Erős Unióra van szükségünk - nemcsak politikai, hanem az út Uniójára is. A Kárpátok és a Három-Kárpátok akadémiai fiataljai úgy vélik továbbá, hogy közös turisztikai formákat kell meghatározni, mint például a zöld turizmus, a kerékpáros, vízi, gyalogos vagy kulturális turizmus - az örökségre alapozva és tematikus útvonalakat létrehozva, egységet teremtve Európában.
szöveg, fotó: mo
Az ülés során az egyes műhelymunkák eredményeit bemutatták és megvitatták:
Délkelet-Európa története mint közös társadalmi-gazdasági és kulturális terület.
A Via Carpathia, a Kárpátok Eurorégió és a Kárpátaljai Eurorégió története. A Három Kárpát-medencei kezdeményezés és a végrehajtás jelenlegi állása.
A Via Carpatia műszaki, intézményi és pénzügyi kérdései, Kárpátok Eurorégió és a Tri-Maritime kezdeményezés
A Via Carpathia, a Kárpátok Eurorégió és a Kárpátaljai Eurorégió jelentősége Tri-City a régió kereskedelmi kapcsolataiért.
A Via Carpatia, a Kárpátok Eurorégió és a Kárpátaljai Eurorégió jelentősége Háromregionális kezdeményezés a pénzügyi mobilitásért és a régiók közötti beruházásokért.
A Via Carpathia, a Kárpátok Eurorégió és a Kárpátok Eurorégió jelentősége A Via Carpatia, a Kárpátok Eurorégió és a Három-Kárpátok Kezdeményezés jelentősége a régióközi turizmus és a régió vonzereje szempontjából.
Via Carpatia, a Kárpátok Eurorégió és a Hármashatár-hegység Kezdeményezés, és kulturális kapcsolatok / interkulturális kommunikáció a régióban.
A Via Carpatia, az Eurorégió geopolitikai jelentősége Kárpátok Eurorégió és a Tri-Maritime kezdeményezés
A munka eredményeképpen plakátok készültek az egyes témakörökhöz kapcsolódóan, pl.
VIA CARPATIA: Intézményi, technikai és pénzügyi kérdések
A Via Carpatia geopolitikai jelentősége. Utazás a 2040-es évekbe.
Via Carpatia: múlt és jelen
Évszázadokon átívelő hasonlóság és sokféleség a délkelet-európai transznacionális turizmusban a fenntartható fejlődés érdekében
A kultúrákat összekötő Via Carpatia
