A találkozóra az Európai Unió Tanácsának szlovák elnöksége keretében került sor. A rendezvény házigazdája Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke volt. A csúcstalálkozót a közelmúlt európai eseményeire válaszul szervezték, elsősorban a brit népszavazás eredményével kapcsolatban, amely az Európai Unióhoz való további csatlakozásról szólt.
A vita két különálló ülésre oszlott. Az első részben az aktuális kihívások kerültek megvitatásra: az európai egységet fenyegető veszélyek, valamint az EU és polgárai közötti szakadék csökkentése. A második részben a nemzeti parlamentek szerepét és a Közösségen belüli kohéziót vitatták meg. A mai találkozó célja az volt, hogy fórumot teremtsen az aktuális európai kérdésekkel kapcsolatos véleménycserére, amely lehetővé teszi a jövőre vonatkozó hatékony javaslatok kidolgozását.
Az ülés második részében Marek Kuchciński, a Szejm elnöke veszi át a szót. A csúcstalálkozó során számos kétoldalú megbeszélést folytatott többek között Andrej Danko, Loreta Graužiniené, Inara Murniece és Urban Ahlin elnökökkel.
Marek Kuchciński, a Szejm elnöke beszéde
Az EU Parlamentek elnökeinek informális találkozója a Szlovák Köztársaság elnöksége keretében
Pozsony, 2016. október 7.
Köszönöm szépen, elnök úr,
Hölgyeim és uraim!
Először is szeretném köszönetemet kifejezni Adrej Danko elnök úrnak, amiért ilyen rövid időn belül megszervezte a találkozónkat, hogy megvitathassuk az Európai Unió működésével kapcsolatos aktuális kérdéseket [...].
Úgy gondolom, hogy Danko elnök úr, amikor az európai helyzetet jellemezte, amikor Európa jövőjéről beszélt, nagyon jól megfogalmazta két szóval [...]: egyesülve a sokféleségben. Nekem úgy tűnik, hogy ez a mi cselekvésünk szimbóluma és célja. Úgy gondolom, hogy több feltételt is szem előtt kell tartanunk. Az egyik az, hogy ki kell állni azok mellett az értékek mellett, amelyekről beszélt. Számomra a szó teljes értelmében vett valódi értékek fenntartásának példája az európai országok és az Európai Unió közötti szolidaritásra való hivatkozás. A szolidaritásnak valódi szolidaritásnak kell lennie, nem pedig hamisnak. Az értékeket valóban meg kell érteni. Az energiabiztonság területén például az Északi Áramlat gázvezeték megszervezése és megépítése példa arra, hogy az olyan értékeket, mint a szolidaritás, [...] Lengyelország és - úgy gondolom - sok más balti állam érdekeinek rovására tévesen értelmezik. Erre oda kell figyelnünk.
Mit kellene tennünk, hogyan kellene megújítanunk Európát és az Európai Uniót, a parlamentjeinket szem előtt tartva? Szeretnék csatlakozni a francia szenátus elnökéhez, aki konkrét javaslatokat tett, amelyeket érdemes lenne megfontolni. Érdemes lenne egy külön munkacsoportot létrehozni, például a jelenlegi szlovák elnökség alatt, hogy megvitassák a konkrét javaslatokat. Egyetértek azzal, hogy meg kell hosszabbítani az európai dokumentumok véleményezésének határidejét, hogy nemzeti parlamentjeinknek legyen idejük elemezni az uniós projekteket és dokumentumokat. Nekem úgy tűnik, hogy a 12 hetes határidő túl rövid. De ez mindenesetre alapvetően azt jelenti, hogy az Európai Szerződést módosítani kell.
Úgy gondolom, hogy a nemzeti parlamentek képviselőiként javasolnunk kellene vétójog bevezetését az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által előkészített egyes konkrét projektekkel szemben, például olyan helyzetekben, amikor a tagállamok egynegyede vagy egyharmada nem ért egyet egy adott javaslattal. Úgy vélem, hogy a francia képviselőtársam által javasolt "zöld kártya" a legjobb javaslat nemzeti parlamentjeink, és így a népek képviselőinek bevonására, mivel mindegyikünk a szuverént, azaz a népünket képviseli. Ily módon bevonjuk nemzeteinket az Európai Unió jövőjének közös építésébe, és ez az európai parlamenti választások iránti érdeklődés és részvétel növekedéséhez vezethet, ahol a részvételi arány eléri a 20%-ot. Ez a helyzet például Lengyelországban. Az úgynevezett zöld kártya egy példa arra, hogy hogyan kapcsolódhatunk be a kezdeményezésbe, hogy megfogalmazzuk különböző javaslatainkat.
Nekem úgy tűnik, hogy egy másik körülményt is figyelembe kellene vennünk. Mi képviseljük az Európai Uniót; 27-en vagyunk. Az Egyesült Királysággal, Svájccal és más együttműködő országokkal együtt több mint 30-an vagyunk. De van vagy egy tucatnyi olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, de Európán belül van: [...] a Balkánon és Kelet-Európában. Az Európai Unió ereje növekedni fog, és az európai integráció dinamikája növekedni fog, ha nyíltan gondolkodunk, és ha együttműködésre törekszünk Európa valamennyi országával. [...] Az erős Európai Uniót egész Európa ereje jellemzi. Egész Európa bízhat az Európai Unióban, ha az egész Európa érdekeit nézi. A keleti szomszédainkra, Ukrajnára is gondolnunk kell, hiszen ott háború dúl. Háború zajlik Schengen és az Európai Unió határain. Gondolnunk kell a kaukázusi és balkáni országokra, amelyek várják az Európai Uniót, és csatlakozni akarnak hozzá. Ilyen együttműködésen kellene gondolkodnunk. Ez része lenne a migrációs problémák hatékony megoldásának keresésének.
Mindannyian egyetértünk abban, hogy rugalmas és erős EU-ra van szükségünk, és a ma itt bemutatott változások ebbe az irányba mutatnak - hogyan erősítsük meg az Európai Uniót, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat, és hogy polgárainkat szorosabban bevonhassuk a közös európai civilizációért való közös aggódásunkba.
Szöveg: A Szejm kancelláriája
Fotó: http://www.eu2016.sk/
