Idén szeptember 7-8-án Marek Kuchciński, a Lengyel Köztársaság Szejmjének alelnöke - kezdeményezőként - részt vett a "Kárpáti Európa" című nemzetközi konferencián, amelyet a Lengyel Köztársaság Szejmje és Szenátusa az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége parlamenti dimenziójának részeként szervezett a 21. Gazdasági Fórum keretében Krynica Górskában.
A konferencia második napján Lengyelország aláírta a Kárpáti Egyezménynek a Kárpátok egészére vonatkozó, a turizmusra és a környezetvédelemre vonatkozó jegyzőkönyveit (a fenntartható turizmus fejlesztése, a természeti sokféleség és a tájak védelme, fenntartható használatuk és a környezet állapotának ellenőrzése).
A Kuchciński marsall által elnökölt ünnepségen (Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter-helyettes kíséretében) a lengyel kormány nevében a jegyzőkönyveket a következők írták alá: Katarzyna Sobierajska - sport- és idegenforgalmi miniszterhelyettes és Janusz Zaleski - környezetvédelmi miniszterhelyettes és természetvédelmi főfelügyelő.
A Lengyelország által elfogadott jegyzőkönyvek a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló keretegyezmény, az úgynevezett Kárpáti Egyezmény részét és továbbfejlesztését képezik (ez a Kárpátok országainak nyilatkozata a Kárpátok makrorégió fejlesztésére irányuló politikai együttműködés köréről). A konferencia panelbeszélgetései a Kárpáti Egyezmény bemutatásával, az új uniós költségvetés (2014-2020) keretében megvalósuló együttműködéssel és a jó együttműködési gyakorlatokkal foglalkoztak. {gallery}krynica2011{/gallery}
Kuchciński marsall és a megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy különösen most, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége idején egész Európa figyelmét fel kell hívni a Kárpátok némileg elfeledett és alulértékelt területére, amely nem kevesebb mint nyolc ország területén húzódik. Ez a térség megfelel a makrorégió kritériumainak, és az európai szolidaritás sokat idézett elve alapján az egész Európai Unió támogatását megérdemli. Számos kárpáti ország potenciálját össze kellene kapcsolni az EU potenciáljával egy külön Kárpát-medencei stratégia formájában, hasonlóan a már régóta működő alpesi stratégiához, vagy a nemrégiben létrehozott balti-tengeri és dunai stratégiához.
A Kárpáti Egyezményt európai stratégiává kell alakítani, amely konkrét projekteket tartalmaz, és amely különböző szintű eszközöket és cselekvési programokat integrál. Jó példa erre a Kárpátok Eurorégió struktúráinak működése, amely képes az Eurorégió területén az ilyen projektek létrehozását és megvalósítását koordináló intézmény szerepét betölteni. Ez az egyik legaktívabb a Kárpátokban működő több mint egy tucatnyi ilyen határon átnyúló együttműködési forma közül.
Az ilyen együttműködés fő szereplőinek mind az állami és helyi kormányzati intézményeknek, azaz a tisztviselőknek és politikusoknak, mind pedig számos egyesületnek és nem kormányzati szervezetnek, azaz valójában a társadalomnak kell lennie. A Lengyelországból, Ukrajnából, Ausztriából és Szlovákiából érkező vitázók felvetették az egész Európai Uniónak a Kárpáti Egyezmény keretein belüli együttműködésbe való bevonásának fontos kérdését az egyezmény EU általi ratifikálásával. Az egyezmény eddig a Kárpát-medencei országok saját kezdeményezésére jött létre.
A megbeszéléseken részt vett többek között Harald Egerer Ausztriából - a Kárpáti Egyezmény ideiglenes titkárságának vezetője és egyúttal az ENSZ Környezetvédelmi Programjának összekötő irodájának vezetője, Martin Ramirez Spanyolországból - az Európai Határrégiók Szövetségének főtitkára, a lengyel kormányt pedig Katarzyna Sobierajska miniszterhelyettes, Janusz Zaleski miniszterhelyettes és Marceli Niezgoda miniszterhelyettes a Regionális Fejlesztési Minisztériumból. Továbbá: Bogusław Sonik parlamenti képviselő - az Európai Parlament hegyvidéki, szigeti és gyéren lakott régiókkal foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának kezdeményezője, Borisz Taraszjuk - az ukrán Verhovna Rada Európai Integrációs Bizottságának elnöke, Jan Hudacki - a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Regionális Fejlesztési Minisztériumának államtitkára, Josef Polaczko szlovákiai képviselő - a Kárpátok Eurorégió Szlovákia-Észak elnöke, Markian Malskij - Ukrajna lengyelországi nagykövete, Pavlo Klimkin - Ukrajna külügyminiszter-helyettese, Bronisław Dutka parlamenti képviselő - a Helyi Önkormányzatok Parlamenti Bizottságának elnöke, Jan Malicki a Varsói Egyetemről, prof. Igor Csependa a Kárpátaljai Egyetemről, Dr. Bohdan Prots - WWF Ukrajna, Prof. Bohdan Hud a Lembergi Egyetemről, valamint Krzysztof Szczerski docens a Jagelló Egyetemről, volt külügyminiszter-helyettes és volt európai ügyekért felelős miniszterhelyettes.
Kuchciński marsall részt vett a visegrádi országoknak Ukrajna, Moldova és Grúzia európai törekvéseinek támogatásában játszott szerepéről szóló panelbeszélgetésen is. Ezen országok képviselői (Mihai Godea Moldovából, Pavlo Klimkin Ukrajnából és Ghia Nodia Grúziából) egyrészt kifejezték, hogy országaik hatóságai és társadalmai részéről erős vágyat táplálnak az európai integráció iránt, másrészt azonban nem rejtették véka alá csalódottságukat amiatt, hogy számos európai országban hiányzik a politikai akarat az Európai Unió további bővítésére.
Beszédében Kuchciński marsall többek között megjegyezte, hogy a visegrádi országok külpolitikájában a keleti politika bizonyos prioritást élvez, bár ezt néha felhígítja a nemzeti egoizmus is, amely az uniós országokban egyre inkább megfigyelhető. Ezért azt kívánta, hogy a visegrádi országok továbbra is tartsák fenn az európai szolidaritás elvét, és határozottan támogassák Ukrajnát, Moldovát és Grúziát az Európai Unióba való integrációra irányuló erőfeszítéseikben.
Marek Kuchciński szerint a visegrádi országok e tekintetben egy kicsit elpazarolják a lehetőségeiket, mert nem használják ki jól a pozíciójukat, ami például Magyarországnak az Európai Unió Tanácsának közelmúltbeli elnöksége, a jelenlegi lengyel elnökség vagy annak köszönhető, hogy az Európai Parlament elnöke lengyel, Csehország pedig az EU politikáért felelős uniós biztos. Kuchciński marsall rámutatott arra is, hogy a visegrádi országok számára a Kárpátok makrorégióban való intenzívebb együttműködés révén van cselekvési lehetőség, amely továbbra is elhanyagolt terület, de az Európai Unió keleti határaként geopolitikai szempontból fontos.
Így a páneurópai fórumon a Kárpátok makrorégió fejlődésének erőteljes támogatásával, a Kárpátok makrorégió fejlődésének erőteljes támogatásával ezen felül támogathatjuk Ukrajna és Moldova, valamint Grúzia gyors eurointegrációját, hogy itt stabil helyzet alakuljon ki" - szólított fel Kuchciński marsall, aki szerint a szomszédságpolitikával való helyettesítés nem elegendő, mert ez egy olyan tevékenység, amely nem teljesen meghatározott és viszonylag kevés forrás áll a rendelkezésére.
Fotók:
(1)- A Kárpáti Egyezménynek szentelt panelen Marek Kuchciński (középen), a lengyel szejm alelnöke elnökölt. Balra a spanyol Martin Ramirez, jobbra az osztrák Harald Egerer.
(2) - A "Kárpáti Európa" konferencia egy nagy sátor alatt zajlott (közvetlenül a Fórum főtermei mellett).
(3)- közös fotó a Fórum főépülete előtt, az első sorban: Bohdan Hud professzor feleségével, Adam Roznoch professzorral, Marek Kuchciński, a lengyel szejm alelnöke, a második sorban a Kárpátok Eurorégió képviselői: Józef Jodłowski, Josef Polaczko, Bogdan Rzońca, Dawid Lasek és Martin Ramirez Spanyolországból.
(4)és (5) - A Gazdasági Fórum keretében Kuchciński házelnök részt vett a "Visegrádi Pentagon mint híd Ukrajna, Moldova és Grúzia számára az Európai Unió felé vezető úton" című panelbeszélgetésen. A képen a panelbeszélgetés résztvevői (balra) Mihai Godea Moldovából, Pavlo Klimkin Ukrajnából, (jobbra) Petr Vagner a Cseh Köztársaságból, Ghia Nodia Grúziából és Libor Roucek, az Európai Parlament alelnöke.
