A fogyatkozó természeti erőforrások, a civilizációs betegségek, a járványügyi és katonai fenyegetések egyre inkább tudatosítják bennünk, hogy az öreg kontinens valamennyi állama közötti együttműködésre van szükség. Az előttünk álló kihívásokkal szemben rendkívül fontos az egység és a párbeszéd - kormányzati, parlamenti és szakértői szinten, vagy egy olyan konferencián, mint a Kárpáteurópa. 2007 óta ez a projekt fokozatosan fontos fórummá fejlődött, ahol nyíltan megvitatjuk az emberi tevékenység, a diplomácia, a gazdasági érdekek, a fenntartható fejlődés, a tranzitútvonalak, a szociális szükségletek, az emberi jogok, a környezetvédelem, a biztonsági kérdések és az együttműködési képesség fontos területeit.

Mindannyiunknak egy erősebb Európára van szükségünk. Ennek az erőnek azonban a tagállamok közötti egészséges kapcsolatokból, a nemzeti különbségek, a kulturális különbségek és a politikai sajátosságok tiszteletben tartásából kell származnia. Nem az államok, hanem az erős országok és nemzetek építhetik fel a versenyképes, biztonságos és bölcs Európai Uniót. Az egyesült államok ereje nem lehet a nemzetek gyengesége. Ezért mondjuk ki nyíltan az Unióban, hogy azt akarjuk, hogy az EU gazdaságához hozzájáruló emberekkel szemben az őket megillető tisztelettel bánjanak velünk. Azt akarjuk, hogy tiszteletben tartsák szuverenitásunkat, sokszínűségünket, történelmünket és nemzeti érdekeink érvényesítéséhez való jogunkat, ami végül is nem összeegyeztethetetlen a nemzetek közösségének gondolatával.

Az Európai Uniónak emlékeznie kell keresztény gyökereire. Nem szabad elfelejtenie, hogy elődje a Lublini Unió, a Lengyel-Litván Közösség volt, amely 300 évig fennmaradt! És nem szabad elfelejtenie, hogy Európa nem csak egy lélek nélküli piac.

A regionális együttműködés a Kárpáteurópa keretében fejlődik, erősítsük és támogassuk egymást. Különösen ma, a Putyin-rezsim szomszédainkkal szembeni agressziójával, az emberi jogok fehéroroszországi megsértésével szemben kell egyhangúnak lennünk.

A biztonság azonban nem csak katonai vagy kibernetikai kérdés. Nem leszünk biztonságban a természet, a műemlékek, az ivóvízkészletek, az erdők, az állatfajok pusztításával - a biológiai sokféleség csökkentésével. A levegő és az élelmiszerek egyre rosszabb minősége katasztrofális következményekkel fog járni. Az európai felszólalók arra keresik a választ, hogyan lehetne megállítani ezt a globális pusztítást.

Meg kell mutatnunk az utat. Bieszczady műanyag nélkül? Az élelmiszer-ellátási lánc lerövidítése? Biogazdaságok? Ezek jó, hagyományos irányok!

A régió országai közötti szorosabb, a lehetőségeiket kihasználó együttműködés szintén a Kárpátok Stratégia középpontjában áll. A dokumentum, amelyet Lengyelország, Ukrajna, Magyarország és Szlovákia képviselői a XXVIII. gazdasági fórumon írtak alá Krynicában, az EU makroregionális stratégiájába illeszkedik, és megkönnyíti az uniós költségvetésből származó jelentős forrásokhoz való hozzáférést, lendületet ad a beruházások terén való együttműködésnek, illetve a régió számára dedikált megoldásokat hoz létre. Érdemes hozzátenni, hogy a lengyel kezdeményezésnek esélye van arra, hogy az EU ötödik makroregionális stratégiájává és a második hegyvidéki stratégiává váljon (az alpesi stratégia után). Lengyelországban a Kárpátok-stratégia Podkarpacie, Małopolskie és Śląskie vajdaságokra terjedne ki.

Szeretném meghívni Önöket a 30. Kárpáteurópa Konferenciára, amelyet idén szeptember 7-9-én rendeznek meg a Kárpáti Gazdasági Fórum keretében. A pódiumbeszélgetéseken politikusok, tudósok és magas rangú szakemberek vesznek részt.

Idén különös figyelmet kap a biztonság - különösen az orosz tevékenységekkel összefüggésben -, a parlamenti diplomácia, a kapcsolatok erősítése a régióban, de az Egyesült Államokkal vagy Kínával való együttműködés, a Green Deal, Európa jövője, a kulturális örökség, az éghajlatváltozás és a nemzeti parkok mint turisztikai potenciál is.

Marek Kuchciński

A Külügyi Bizottság elnöke,

Kárpátaljai Parlamenti Képviselőcsoport