Ma emlékezünk meg II. János Pál első zarándoklatáról hazájába, amely fontos következményekkel járt a lengyel parlamentarizmus újjászületésére és fejlődésére nézve is. Emlékszünk az 1979. június 2-án nem messze innen, a Győzelem téren elhangzott szavakra: "Egy nemzet történelme megérdemli, hogy megfelelően értékeljük aszerint, hogy mit tett hozzá az ember és az emberiség fejlődéséhez, tudatához, szívéhez, lelkiismeretéhez, és az embert nem lehet másként megérteni, mint ebben a közösségben, amely a nemzete" - mondta Marek Kuchciński, a szejm elnöke a "János Pál: A demokrácia alapjai" című konferencia első napján.
A Lengyel Püspöki Konferencia Titkárságának székházában tartott megbeszélésen többek között szó esett II. János Pál történelmi szerepéről a közép- és kelet-európai nemzetek szabadságának visszaszerzésében, valamint arról, hogy milyen axiológiai alapokon kell nyugodnia a demokráciának.
- Ma már természetesnek vesszük a pápa és a katolikus egyház óriási befolyását a kommunizmus összeomlásának folyamatára és a szuverén, demokratikus államok kialakulására Közép- és Kelet-Európában. E változások támogatásával II. János Pál elmondta, hogyan építsünk igazságos társadalmat, és hogyan erősítsük meg a politika és az etika közötti kapcsolatot. Következetesen tudatosította bennünk, hogy a demokráciának axiológiai alapokon kell nyugodnia. Beszélt arról a veszélyről, hogy "a demokrácia és az etikai relativizmus szövetségese", hogy "az értékek nélküli demokrácia könnyen nyílt vagy álcázott totalitarizmussá válik" - mondta Marek Kuchciński.
A Szejm elnöke rámutatott, hogy a lengyel parlament számára különösen fontos, hogy megvitassa II. János Pálnak a mai Lengyelországról és a demokrácia építésének elveiről szóló gondolatait. - Ez az időszerűség jól látható, ha a ránk váró feladatokról beszélünk. Az első feladat a demokrácia alapját képező értékek ápolása: az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a közjó, amelynek megvalósításához a szolidaritás elvének elfogadása szükséges, a politikai és társadalmi tevékenységben is. A második feladat egy jó demokratikus állam axiológiai alapokra helyezése. A harmadik feladat Lengyelország helyét érinti Európában" - tette hozzá a szejm elnöke.
A Lengyel Püspöki Konferencia titkárságának varsói székhelyén tartott oktatási találkozón felidézték az axiológiai alapok katalógusát. Egyebek mellett utaltak az 1999. június 11-én a Parlamentben elmondott történelmi jelentőségű pápai beszédre.
- A Szentatya akkor azt mondta: "Tudom, hogy az állam teljes szuverenitásának és a hiteles közéletnek a hosszú évek óta tartó hiánya után nem könnyű dolog új demokratikus és intézményes rendet teremteni" - emlékezett vissza Kuchciński házelnök.
A kétnapos vita (május 30-31.) témái között szerepel majd az egyház közéletben való jelenlétének modellje, amely Lengyelországban a konkordátumnak köszönhetően létezik, valamint Lengyelország és a Szentszék kapcsolatának fontossága. Szó lesz továbbá Lengyelország Európában elfoglalt helyéről és a II. János Pál által bemutatott európai jövőképről, tekintettel Lengyelország keresztény gyökereire.
A rendezvényt a Katolikus Információcsere Alapítvány szervezi a Katolikus Hírügynökséggel közösen.
CIS
Fotó: Łukasz Błasikiewicz
