Lengyelországot és Magyarországot különleges, évszázados és a középkorig visszanyúló civilizációs hagyományok kötik össze. Elég, ha csak annyit mondok, hogy 1920-ban. 1920-ban Magyarország volt az egyetlen ország, amely a lengyel-bolsevik háborúban támogatást nyújtott az újonnan alakult lengyel államnak. Ma a lengyel és a magyar nemzet közötti kapcsolatok nagyon pozitívak és gyakran érzelmi jellegűek. Ennek eredményeképpen a két ország társadalmi-gazdasági együttműködés alakult ki a védelem és biztonság, a logisztika, az infrastruktúra, a kultúra, a tudomány és a mezőgazdaság területén. Az együttműködés fontos platformja a lengyelországi Wacław Felczak Intézet és a 2018 óta működő magyarországi Wacław Felczak Alapítvány (Wacław Felczak Alapitvány). Ezeket a lengyel és a magyar kormány hozta létre a lengyel-magyar együttműködés hagyományainak ápolására. Ahogy Wacław Felczak professzor mondta: "(...) kevés olyan nemzet van, amely a lengyel és a magyar nemzethez hasonlóan ne alkotna olyan jövőképet, amely erős történelmi öntudatra és nemzeti identitásra épül. A különleges lengyel-magyar kapcsolatok a stratégiai jellegű nemzetközi kezdeményezések alapját képezik.

A megbeszélés témája, amelyen Marek Kuchciński is részt vett, a Lengyelország és Magyarország közötti gazdasági együttműködés volt. 

- A figyelemre méltó lengyel-magyar barátságra ősidők óta minden nemzedékben volt példa. Az elmúlt években ezt erősítették az Európai Unión belül egymást támogató politikai döntések. Ahhoz, hogy gazdasági együttműködés és fejlesztési politika valósuljon meg, Közép-Európa egészére kell tekintenünk, nem csak a V4-ekre. Magyarország és köztünk vannak más országok is. A gazdasági együttműködéshez természetesen nagyon jó kommunikációra van szükség, tehát a legtágabb értelemben vett infrastruktúrára. Ez még csak most kezdődött el, vagy éppen most épül. Ez nemcsak az utakra vonatkozik, mint például a Via Carpatia, hanem a nagy és gyors vasútvonalakra is, valamint a fővárosainkat összekötő gyorsvasút nagy tervére. Az internet, a digitalizáció és az energiabiztonság is" - érvelt Marek Kuchciński, a lengyel-magyar parlamenti képviselőcsoport elnöke. 

- A második feltétel a nyelv. Óriási problémáink vannak azzal, hogy több tucat jó fordítót találjunk, akik beszélnek magyarul, és akik részt vennének a politikai folyamatokban és tevékenységekben. Akik megtanulnak magyarul, azonnal a gazdaságba, az üzleti életbe mennek, mert ott jobban megfizetik őket, mint a politikusokat - mondta Kuchciński. 

A gdyniai Development Vision Forumon a "Nemzetközi projektek megvalósításának lehetőségei a lengyel-magyar együttműködés példáján" című panelbeszélgetésen részt vett Paweł Jabłoński külügyminiszter-helyettes, Jerzy Mosoń, a Biztonsági Fejlesztési-Energetikai Kezdeményezések Fórumának szakértője és Tomasz Zjawiony, a Katowicei Regionális Kereskedelmi Kamara elnöke is.

A beszélgetést Tomasz Sakiewicz, a "Gazeta Polska" és a "Gazeta Polska Codziennie" főszerkesztője moderálta.

forrás: Development Vision Forum