A legfontosabb lengyel és külföldi politikusok, több mint nyolcórás megbeszélés és egy gála, amelyen a legjobb kárpátaljai projekteket díjazták - így telt el a Kárpátaljai Európa Konferencia első napja távirati dióhéjban. A rendezvényt, amelynek kezdeményezője és házigazdája Marek Kuchciński, a szejm elnöke, a Krynicai Gazdasági Fórum keretében tartják. Ez már a konferencia 20. kiadása. - Most fejezzük be a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés fejlesztésének nagy sikerét. Szeretnénk, ha a konferencia nemcsak a Kárpátok, hanem egész Európa számára is pozitív megoldásokat keresne - mondta Kuchciński marsall a fórum megnyitóján.

Európa szomszédai vagy szomszédok Európában?

Az első panel az európai szomszédságpolitika különböző dimenzióival foglalkozott. A felszólalók között volt Calin Popescu-Tariceanu, a román szenátus elnöke, Stanisław Karczewski, a szenátus elnöke, Stanisław Karczewski, a Szerb Köztársaság Skupstina elnökhelyettese, Micaela Navarro Garzón, a spanyol képviselőház alelnöke, Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Krzysztof Szczerski, az Elnöki Kancellária államtitkára, Andrija Nikolić, a montenegrói parlament nemzetközi kapcsolatok és bevándorlók bizottságának elnöke. A vitát Ryszard Terlecki, a szenátus alelnöke moderálta. A politikusok többek között a migrációról, valamint az európai szomszédságpolitika déli és keleti dimenzióiról tárgyaltak.

Elsőként Calin Popescu-Tariceanu szólalt fel. - Megpróbálunk megoldást találni a migráció kiváltó okaira. Erőfeszítéseket teszünk a nyilvánosság felvilágosítása érdekében. Ez kihívás a parlamentek és a kormányok számára - mondta. Karczewski marsall viszont hangsúlyozta a Kárpáti Európa fontosságát, amely szerinte bőséges lehetőséget biztosít a párbeszédre. - Tudjuk, hol vannak a földrajzi határok, de fontos megválaszolni azt a kérdést, hogy hol vannak a kulturális határok. Európa változik, ez meglep minket. A kontinens helyzete dinamikus. Európa határait az Európai Unió helyzete, működése és az is befolyásolja, hogy az Unió többsebességes lesz-e" - jegyezte meg Stanisław Karczewski.

A magyar országgyűlési képviselő, Latorcai János szerint az Európai Uniónak a görög, római és keresztény kultúra értékein alapuló, erős nemzetállamok szerveződésének kellene lennie. - Gondolnunk kell arra, hogy fenntartsuk ezt a közösséget, mert egyetlen ország sem tudja egyedül megállítani a migrációt. Végezzünk olyan szomszédságpolitikát, amely kapcsolódik a nemzetpolitikához" - jegyezte meg a magyar politikus. Vladimir Marinkovic a migrációs politikával kapcsolatos szerb álláspontról beszélt. - Beszélnünk kell a Kárpátok térségében, valamint Kelet-, Közép- és Dél-Európában élő kollégáinkkal arról, hogy hogyan reagáljunk dinamikusan a válságra, amellyel szembe kell néznünk, hogy új migrációs politikai stratégiákat hozzunk létre. Marinković megjegyezte, hogy Szerbia számos tevékenységet folytat az Európai Unió partnereivel ezen a területen, különösen a dél-, kelet- és közép-európai országokkal, hogy megoldást találjon a migráció problémájára, valamint civilizációnk, kulturális örökségünk és a kereszténység védelmére.

A spanyol képviselőház alelnöke kissé más hangnemben szólalt fel. Micaela Navarro Garzón rámutatott, hogy az Unióban a jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. - Az Európai Uniónak globális reflexióra van szüksége ahhoz, hogy szolidárisan szembe tudjon nézni a migráció problémájával - mondta a spanyol politikus. Krzysztof Szczerski felhívta a figyelmet arra, hogy Európa a környezetét a széthullás és a veszély forrásaként érzékeli. - Nemcsak a migrációs probléma, hanem Oroszország politikája is destabilizáló tényező Európa számára. Ez az egyes államok hibás politikai döntéseinek következménye. Ezért nem szabad megegyezni abban, hogy ezeket a döntéseket népszerűsítsék és egész Európa számára modellként kezeljék" - szólított fel Szczerski miniszter. Andrija NIkolić, a montenegrói parlament képviselője hangsúlyozta, hogy a migrációval kapcsolatban az Európai Uniónak új stratégiára van szüksége, amely védi a társadalmi értékeket. Azt is kijelentette, hogy Montenegrónak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell az Unióhoz. - A Nyugat-Balkán 2025-re tervezett csatlakozása ambiciózus terv, amelyre a visegrádi csoport tapasztalatait felhasználva készülünk.

Fejlesztés a Kárpátokban - fejlesztés a Kárpátok körül

A második panelben a résztvevők a Kárpátok makroregionális stratégiájának jövőjét vitatták meg. Az eseményen részt vesz Denisa Žiláková, a Szlovák Befektetési és Információs Hivatal képviselője, Ján Ferenčak, Kežmarok polgármestere, Jean Pierre Halkin, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának osztályvezetője.

Varga Mihály miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy rendkívül fontos a kapcsolatok megteremtése az energia és a közúti infrastruktúra területén. - Azért indítottuk el a Kárpátok Kezdeményezést, mert szeretnénk kapcsolatot teremteni egymással. Tisztább határra van szükségünk, és el kell távolítanunk azokat az akadályokat, amelyek nap mint nap akadályoznak minket - mondta. Másrészt Dan Octav Paxino megjegyezte, hogy a Kárpátok gazdasági, kulturális és ökológiai szempontból is egyedülálló régió. A román politikus köszönetet mondott a lengyel kormánynak a Kárpát-medencei stratégia megalkotásában való együttműködésért. - Továbbra is részt veszünk benne - jelentette be Paxino.

Olekszandr Hanuscsin hangsúlyozta, hogy a Kárpátok fejlesztése az egyik legfontosabb kérdés, amely Ukrajnában felmerült. - Ezt a zászlót, ezt a lobogót együtt, vállvetve akarjuk vinni Önökkel, és remélem, hogy együtt nagy esélyünk van arra, hogy a makroregionális Kárpátalja stratégiával közös európai stratégiát sikerre vigyünk - mondta a Lembergi Regionális Tanács elnöke. Denisa Žiláková meggyőződését fejezte ki, hogy a makroregionális stratégia számos régió számára számos előnnyel jár majd. - Nem csak a beruházások, a turizmus, az intelligens technológiák, főként az infrastruktúra területén. Ezeket az előnyöket ott fogjuk látni - biztosította a szlovák politikus.

Ferenčák polgármester szerint a Kárpátalja-stratégia teljes, és választ ad az Európa ezen része előtt álló kihívásokra. - Fontos, hogy a terv a legalacsonyabb szintről induljon, majd a helyi, nemzeti és nemzetközi szinten keresztül. Legfontosabb célja, hogy javítsa a régió lakosainak életét - értékelte. Az Európai Bizottság képviselője szerint pedig a Kárpát-medencei stratégia egy nagyon jó eszköz, amely sok előnnyel jár majd az EU számára. - Az EU szempontjából az is fontos, hogy ez egy alulról felfelé irányuló kezdeményezés. Meg kell fontolnunk, hogyan erősítsük meg adminisztratív szempontból a Kárpát-medencei stratégiát, ami fontos politikai lépés. A közeljövőben el kell készítenünk a megbeszélések naptárát - mondta Jean Pierre Halkin.

Közép-Európa - újjáépítés alatt álló infrastruktúra

A harmadik panelbeszélgetés témája a közúti, vasúti és közlekedési beruházások voltak. A konferencián hat miniszteri rangú előadó vett részt: Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter, Rokas Masiulis, a Litván Köztársaság közlekedési és hírközlési minisztere, Érsek Árpád, a Szlovák Köztársaság közlekedési és építésügyi minisztere, Volodomyr Omelyan, Ukrajna infrastrukturális minisztere, Dan Ťok, a Cseh Köztársaság közlekedési minisztere és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. A megbeszélést Bogdan Rzonca, a Parlament infrastrukturális bizottságának elnöke vezette.

- Tegnap és ma megerősítettük egymásnak: közlekedési kérdésekben együtt vagyunk. Közösen elhárítunk minden akadályt, amely a közlekedési hálózat megteremtésének útjában áll, nemcsak a közúti, hanem a vasúti közlekedés terén is, amely lehetővé teszi régióink fejlődését. Ezek a beruházások közé tartozik a Via Carpatia, a Via Baltica, a Rail Baltica, az S3 gyorsforgalmi út - ismertette a vállalkozásokat Andrzej Adamczyk. Rokas Masiulis hozzátette, hogy a Via Carpathia útvonalnak nyújtott uniós segítség és támogatás sokat jelent. - Ez egy nagyon fontos projekt, amely lehetővé teszi a gyorsabb, biztonságosabb és az üzleti környezetbe való integrációt. Ez kiváló lehetőség lesz egész Európa számára" - mutatott rá a litván politikus.

- A Szlovák Köztársaság támogatja mind a Via Carpathia, mind a nagysebességű vasúti projekteket. Ezeknek a projekteknek mi is részesei vagyunk - mondta Érsek Árpád. Volodimir Omeljan viszont Kijev álláspontját ismertetve reményét fejezte ki, hogy ez a projekt tartósan összeköti Ukrajnát Európával. - Közlekedési ügyekben együtt vagyunk. Közösen elhárítunk minden akadályt, amely a közúti és a vasúti közlekedés hálózatának megteremtése útjában áll, ami lehetővé teszi régióink fejlődését. Ezek közé a beruházások közé tartozik a Via Carpatia, a Via Baltica, a Rail Baltica - egészítette ki Dan Tok, a Cseh Köztársaság közlekedési minisztere. - 2023-ban a Via Carpatia magyarországi szakasza gyorsforgalmi út lesz, jövő szeptemberben pedig bemutatjuk a Varsó és Budapest közötti nagysebességű vasútról szóló dokumentumot - jelentette ki végül Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője.

A panelbeszélgetést a közép- és kelet-európai régió nagy infrastrukturális projektjeiről szóló közös miniszteri nyilatkozat ünnepélyes aláírása követte.

"Quo vadis, Európa?" - Európai fejlemények és az Európai Unió jövője

Egy másik szerdai panelbeszélgetés az öreg kontinens jövőjéről szólt, amelynek elnöke Zdzisław Krasnodębski professzor, az Európai Parlament alelnöke volt. A résztvevők a következők voltak: Hörcsik Richárd, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, David Engels a Brüsszeli Szabadegyetemről, Waldemar Paruch a Stratégiai Elemző Központ képviseletében, Aleksander Tomsky, a cseh Leda Kiadó ügyvezető igazgatója és Aymerick Chauprade, francia európai parlamenti képviselő.

- Egyes országok politikai hibái általánossá válnak. Németország teszteli, hogy mennyire erős Európában. Nehéz megfejteni, milyen értékeket vall az Unió, amely ma nagy ambíciók és rendszerszintű válság között vergődik. A probléma a rendszerszintű problémák diagnosztizálása - elemezte Paruch professzor. - Valódi demokráciára van szükségünk, és figyelembe kell vennünk, hogy mit mondanak a közép-európai országok, amelyek végül is az Európai Unió teljes jogú tagjai - tette hozzá Aymerick Chauprade. Hörcsik Richárd viszont a "politikai széttöredezettség" európai veszélyét hangsúlyozta. - A legfontosabb kérdés a migrációs válság, pénzügyi szempontból is. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy "merre tart Európa", akkor meg kell várnunk a 2019. májusi európai parlamenti választásokat. - állapította meg.

- Ahelyett, hogy mesterséges kompromisszumokat kötnénk az autonómia és Brüsszel és az Európai Bizottság lehetőségei között, csökkentenünk kell a stratégiai társkompetenciák számát, amelyek a határokkal és szociális kérdésekkel kapcsolatos politikákat tartják fenn" - mondta David Engels. Alexander Tomski szerint a legnagyobb kihívást jelenleg a migráció jelenti. - Ez hatalmas probléma, mert a brüsszeli nomenklatúra a nyitott Európában, a nyitott határokban hisz. Ha nem ismerjük el, hogy a határ megsértése agressziónak minősül, az komoly problémákhoz vezethet - mondta a cseh.

Csendes füves területek - hogyan biztosítható a politikai biztonság Kárpátalján?

A Kárpáteurópa konferencia első napjának utolsó panelbeszélgetése a régió biztonságával foglalkozott. A vitát Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke vezette. A panelbeszélgetés résztvevői között voltak: Jacek Czaputowicz, külügyminiszter; Czukor József, kül- és biztonságpolitikai főtanácsadó, Magyarország Tanácsának Hivatala. A panel résztvevői voltak: Jacek Czaputowicz, külügyminiszter; Czukor József, a magyar kabinetiroda kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója; Ben-Oni Ardelean, a román parlament képviselőházának alelnöke; Tomasz Szatkowski, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára; Martin Fedor, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának szlovák-lengyel parlamenti képviselőcsoportjának elnöke; Lolita Čigāne, a lett parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke; Miro Kovač, a horvát parlament külpolitikai bizottságának elnöke; Jan Farsky, a cseh képviselőház parlamenti képviselője.

Czaputowicz miniszter rámutatott: - A politikai biztonság az államok és kormányok társadalmi stabilitását fenyegető veszélyekre vonatkozik. A lényeg az, hogy a régió országainak képesnek kell lenniük saját ügyeik intézésére a nemzetközi rendet előíró és az érdekérvényesítést akadályozó geopolitikai erők befolyása nélkül. Németh Zsolt viszont hangsúlyozta, hogy a regionális szereplők mellett beszélhetünk a Közép- és Kelet-Európát befolyásoló globális szereplőkről is. Mint rámutatott, az államoknak meg kell védeniük saját érdekeiket, de a Kárpátok Európája, a Háromszék és a Visegrádi Csoport keretében intenzív együttműködésre is gondolniuk kell. Farsky úr kissé más véleményt képviselt, aki kifejtette, hogy Kárpátaljának nem szabad ellensúlyt képeznie a kontinens más régiói számára.

A horvát parlament nevében Miro Kovač hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a közép-európai nemzetek gondolkodásmódját. Enélkül nem lesz elég erőnk ahhoz, hogy megbirkózzunk a külső hatalmakkal, amelyeknek az az érdekük, hogy erős pozíciót foglaljanak el Európában" - mutatott rá. - A globalizált világban közös érdekünk a biztonságos környezet megteremtése" - tette hozzá Martin Fedor. A vitában Tomasz Szatkowski is felszólalt. - Lengyelország számára a katonai potenciál a szuverenitás alapvető kérdése. A biztonságot a fenyegetések és kihívások határozzák meg. Az egyik az orosz agresszív politika, az új fenyegetések a terrorizmus, a migráció - mondta a miniszterelnök-helyettes. A román parlament alelnöke szerint viszont a gazdasági fejlődés biztosítja a biztonságot. - Romániában minden fél egyetértett abban, hogy a NATO-hoz való hozzájárulásunkat a GDP 1,2 százalékáról 2 százalékra kell növelnünk. Ehhez gazdasági növekedésre van szükség. Fontos, hogy Európára úgy tekintsünk, mint egy hatalmas projektre. Az EU és a NATO két fontos szervezet. Mindannyian benne vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy szükségünk van platformokra a védelmünkhöz és a gazdaságunk megosztásához, mert mindez a mi javunkra válik - mutatott rá.

Kárpátaljai projektek díjai

A Kárpátok Európája konferencia első napjának csúcspontja a Kárpátok projektjeinek díjazása volt, amelyet Marek Kuchciński, a Szejm elnöke adott át egy ünnepélyes gála keretében. A fődíjat a Przemyśl erőd projekt kapta. A projekteket kitüntetésekkel is jutalmazták: A valahai kultúra tanösvénye, Lengyel-ukrán központ a hucul ló tenyésztésére és népszerűsítésére, Karpackie Sky. - Ebben az évben hatalmas lépést tettünk a regionális politika fejlesztésében, minden területen - mondta a szejm elnöke a díjazottaknak.

A Lengyelország-Szlovákia Fórum megszervezéséről szóló szándéknyilatkozat aláírása volt a fő pontja a Krynicában a XXVIII. gazdasági fórum részeként megrendezett Kárpáti Európa Konferencia második napjának. A dokumentum szerint 2019-ben a Rzeszów melletti Jasionkában található G2A Arena kiállítási és kongresszusi központban kerül megrendezésre. A rendezvényt Podkarpatszkaja vajdaság önkormányzata és a Keleti Tanulmányok Alapítvány Intézetének szervezésében rendezik meg. - Ez a megállapodás erre példa. Ez egyben a lengyel-szlovák együttműködés új szakasza is - mondta Marek Kuchciński, a Szejm elnöke a levél aláírása után. Csütörtökön négy panelbeszélgetésen vettek részt tudósok, helyi önkormányzati tisztviselők és politikusok.

A bölcsek útjai - Collegium Carphaticum

A csütörtöki nap a Kárpátok régió akadémiai együttműködési projektjéről, a Collegium Carphaticumról szóló panelbeszélgetéssel kezdődött, amelyet Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója moderált. Az előadók között volt Őze Sándor, a Budapesti Katolikus Egyetem Történeti Intézetének igazgatója, Sławomir Solecki, a przemyśli Kelet-európai Állami Felsőoktatási Egyetem rektorhelyettese, Jan Lata, az Ostravai Egyetem rektora, Ladislav Šuhányi, a Prešovi Egyetem rektorhelyettese, Igor Cependa, az Ivano-Frankivszki Kárpátaljai Nemzeti Egyetem rektora és a szucsávai Stefan III Velikivszki Egyetem rektorhelyettese.

Őze Sándor hangsúlyozta a Collegium Carphaticum nagy jelentőségét, mint értékes tudományos és akadémiai kezdeményezést az egész régió számára. Sławomir Solecki, a PWSW rektorhelyettese viszont a szomszédokkal való jó kapcsolatok kiépítésének szükségességét hangsúlyozta. - Azt szeretnénk, ha Przemyśl olyan központtá válna, ahonnan a Kárpátok eszméje kisugárzik" - mondta Solecki. - Mind a konferencia, mind a 2018-as előadások azt mutatják, hogy mekkora az érdeklődés a Collegium Carphaticum iránt - tette hozzá.

Ladislav Šuhányi szintén elégedettségét fejezte ki a projekt támogatásával kapcsolatban. - Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben a tanévben a Collegium Carphaticumon belül előadócserére kerül sor. Ennek a támogatásnak és a sikeres projektnek köszönhetően magasabb célokat fogunk tudni elérni, mint amilyeneket jelenleg követünk. Jan Lata, az Ostravai Egyetem rektora szerint a Collegium lényege a Kárpát-medencei gondolat. - Nagyra értékelem, hogy a lengyel politikai képviselet támogatja ezt a koncepciót. Úgy gondolom, hogy nagy esélye van a sikerre - mondta. - Van egy nagyszerű ötletünk, amelyre építhetünk. Megpróbáljuk fejleszteni kapcsolatainkat történelmi és ökológiai szempontból, és törődünk a turizmus fejlesztésével" - tette hozzá Igor Cependa. Stefan Purici viszont felhívta a figyelmet a határokon átnyúló programok fejlesztésének szükségességére, ami nemcsak az oktatók és tudósok, hanem a diákok számára is fontos.

Inter-Morze, Tri-Morze, Közép- és Kelet-Európa Parlamentközi Közgyűlésének gondolata

A második panelben a résztvevők mindenekelőtt az egyesülés koncepciójának megvalósításáról és az Európa e részének államai közötti szoros együttműködésről tárgyaltak - most és a múltban. A vitát Włodziemierz Bernacki európai parlamenti képviselő moderálta, amelyen részt vettek: Angelo Farrugia, a máltai képviselőház elnöke, Gordana Čomić, a szerbiai nemzetgyűlés alelnöke, Ognjen Tadić, a bosznia-hercegovinai népek házának alelnöke, Bogdan Borusewicz, a szenátus alelnöke, Andrius Kubilius, a litván Seimas európai ügyekkel foglalkozó bizottságának alelnöke, valamint az ukrán-lengyel baráti csoport társelnöke a Verhovna Rada-ban.

A máltai politikus rámutatott, hogy az Európai Unióhoz tartozó országok - és a szomszédos országok - közötti párbeszéd folytatása rendkívül fontos feladat a jelenlegi kihívások kezeléséhez. - Szeretném dicsérni a lengyel parlamentet, amiért vezető szerepet vállalt egy ilyen fontos témában - mondta Angelo Farrugia. A Bosznia-Hercegovinai Népek Háza alelnöke szerint a háromoldalúság ötlete még nem eléggé ismert. - Meg kell találnunk a módját, hogy jobban részt vegyünk. Választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy miért kell ezt a kezdeményezést használni ahhoz, hogy megfelelően támogassuk - hangsúlyozta Ognjen Tadić. Gordana Čomić is rámutatott arra, hogy az elképzelésbe jobban be kell vonni a résztvevőket. - Emlékeznünk kell a fájdalmas múltra, de arra is összpontosítanunk kell, ami összeköt bennünket. Próbáljuk meg nem negatívan meghatározni együttműködésünket. Újra kell éleszteni" - szólított fel Čomić.

A szenátus alelnöke hangsúlyozta, hogy a Közép- és Kelet-Európai Parlamentközi Közgyűlés gondolatának csak akkor van értelme, ha az Európai Unió határain túlmutat. - Nemcsak az Unión belüli megállapodásokat kell kialakítanunk, hanem pozitív hatást kell gyakorolnunk az Unión kívüli országokra is - mondta. A háromoldalú kezdeményezéssel kapcsolatos litván álláspontot Andrius Kubilius ismertette, aki az infrastruktúra területén való együttműködésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy világos tervre van szükség az Oroszországhoz való közeledésben. - 2025-ben és 2027-ben országaink fogják ellátni az Európai Unió elnökségét. Ez egybeesik az EU lehetséges bővítésének idejével, de már most el kell kezdenünk erről tárgyalni, különben semmi sem fog történni" - értékelte Kubilius. Mykola Kniazhytski viszont hangsúlyozta Kijev pozitív hozzáállását a Tri-City kezdeményezéshez. - Üdvözlöm azokat az elképzeléseket, amelyek szerint Ukrajnát is be kellene vonni az ilyen kezdeményezésekbe. Reméljük, hogy ezt a projektet más országok, például Németország vagy Franciaország is támogatni fogja.

Közép-Európa - a kultúrák sarokköve - keresztény alapok

A Kárpáti Európa utolsó napjának harmadik panelbeszélgetése a kereszténységnek az öreg kontinens mai arculatának alakításában betöltött szerepéről szólt. A megbeszélést a szejm elnökének tanácsadója és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója vezette. A panelbeszélgetésen részt vett Zbigniew Stankiewicz rigai metropolita érsek, Pavol Mačala a Personalizm szlovák tudományos társaságtól, Kiss Csaba György, a Varsói Egyetem magyar oktatója, Kiss Csaba György, a Schuman Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, a Magyar Országgyűlés tagja, Nacsa Lorinc, a bosznia-hercegovinai horvát kulturális egyesület, a Napredak elnöke, Franjo Topić tiszteletes és Matyáš Zrno, a Polgári Intézet agytröszt igazgatóhelyettese.

- Közép-Európa a kultúrák sarokköve, amely a sokszínűség ellenére még mindig dönt Kelet és Nyugat között. Ez a kontinensnek az a része is, különösen ma látjuk, ahol az univerzalista eszmék még mindig erősek, és nem veszítik el erejüket - nyitotta meg a beszélgetést Maciej Szymanowski. Fr. Franjo Topić hangsúlyozta, hogy a kulturális sokszínűség ellenére Közép-Európa ma a keresztény értékek fellegvárának tűnik Nyugat-Európához képest. Matyáš Zrno, a cseh Polgári Intézet agytröszt igazgatóhelyettese szerint Közép-Európa jelentős szerepet játszik az európai értékek megőrzésében. - Talán mi sokkal jobban védjük ezeket a nyugati értékeket, mint a nyugat-európai országok. Remélem, hogy ezzel az ethosszal Közép-Európa az elveszett nyugati örökség hordozójává válhat.

Zbigniew Stankiewicz érsek hangsúlyozta, hogy civilizációnk az emberi méltóságból eredő értékeken alapul. - Ezek közé tartozik a szabadság, az egyenlőség, a testvériség, a tisztelet. Ezek az értékek inspirálják a törvények megalkotását Európában, amelyek mind a kereszténységből erednek - mondta a rigai metropolita. Pavol Mačala szerint napjainkban a kereszténység az, amely kiutat kínálhat a válságból. - A keresztény politikusok közösen felelősek a társadalomért, és be kell kopogtatniuk az egyház ajtaján, hogy olyan tanácsokat és érveket keressenek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a hit realizmusát tükröző politikai küldetésüket teljesítsék. Az ember szeretné megismerni valódi természetét, és a politikusoknak is meg kell ismerniük" - mutatott rá Mačala.

Nacsa Lorinc rámutatott, hogy napjainkban olyan alapvető értékek vannak támadás alatt, mint a hit, a biztonság, a munka, a nemzet, a társadalom. - Ezeket az értékeket minden nap meg kell védenünk. Közép-Európának akkor lesz jövője, ha ezeket át tudjuk adni a fiataloknak - mondta Nacsa Lorinc. Az Európa szellemi arculatáról szóló vita során Zbigniew Krysiak, az IMS elnöke Robert Schuman koncepciójának pozitív hatásáról beszélt, amely három jelszóra épül: egység, szolidaritás és béke. Kiss Csaba György eközben egy közös emlékhelyeket kutató magyar projektről beszélt.

Kárpáti oikouméne - hogyan lehet megmenteni a jövő generációi számára?

A konferencia utolsó panelbeszélgetésén a résztvevők a fenntartható fejlődés témáját vitatták meg. Arra a kérdésre is megpróbáltak választ találni, hogy miként lehet a Kárpátok erőforrásait a legjobban felhasználni a modern társadalom életszínvonalának emelésére. A beszélgetést Markijan Malskyj, a Lembergi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja moderálta, a felszólalók pedig a következők voltak: Kepli Lajos, a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke, Małgorzata Gosiewska, a Külügyi Bizottság alelnöke, Artur Michalski, a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap igazgatóságának elnökhelyettese, Ján Mičowsky, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának volt tagja.

Kepli Lajos hangsúlyozta, hogy a közép-európai térség óriási szerepet játszik az európai értékek és identitás megőrzésében. - Felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékekért. Milyen életkörülményeket hagyunk magunk után. Mit tehetünk, figyelembe véve térségünket, hogy olyan életkörülményeket biztosítsunk a jelen és a jövő generációi számára, hogy méltóságteljes életnek tekintsék azt. Małgorzata Gosiewska, európai parlamenti képviselő a makroregionális stratégiák fontosságát ismertette. - Az Európai Unió szintjén közösen cselekedve óriási eredményeket érhetünk el. Egy hatalmas potenciállal rendelkező, erőforrásokban gazdag régióról beszélünk, amely ugyanakkor nagyfokú elhanyagoltságtól szenved, ami miatt az emberek úgy érzik, hogy nincsenek kilátásaik. A makroregionális stratégiák segíthetnek" - mondta. Artur Michalski, a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap elnökhelyettese azzal érvelt, hogy a Kárpáteurópához tartozó országok mindegyikének megvannak a saját tapasztalatai, amelyeket fel kell használni. - Lengyelországban kiváló az erdészet vagy a mezőgazdaság, a fenntartható fejlődés és a tudomány, amely Lengyelországban nagyon magas szinten áll, közös jövőnk alapját képezi.

A közös értékek Európája

A Kárpáti Európa Konferencia befejezése után a Szejm elnöke részt vett a XXVIII. gazdasági fórum záró megbeszélésén Krynicában. Témája az Európai Unió volt. - Az értékrend zűrzavarában az érdekek kezdenek dominálni. És úgy kezelik őket, mint egy helyettesítő. A szabadságukat visszanyert közép-európai országok fontos hangsúlyokat és értékeket hoztak magukkal az EU-ba. Ezek a szabadság, a függetlenség igénye és az államok szuverenitása - mondta Marek Kuchciński. A szejm elnöke rámutatott, hogy az európai értékek három csoportban gyökereznek: a görög filozófiában, a római jogban és a kereszténységben, amely az európai civilizáció alapja. - Aki erről megfeledkezik, az megkérdőjelezi Európát. A szakadék szélére sodorják Európát. Remélem, hogy a fiatal országok, amelyek 2004 óta tagjai az Uniónak, megállítják ezt a dekadenciába és szakadékba vezető lépést - zárta Kuchciński marsall.