Szeptember 9-én, csütörtökön volt a 30 éves "Kárpáti Európa" konferencia utolsó napja. Ezen a napon a szakértők, politikusok, lengyel és külföldi tudósok megbeszélései az európai helyreállítási tervekre összpontosítottak a koronavírus világjárvány okozta veszélyekre és kihívásokra adott válaszként. A Green Deal és a kapcsolódó energiaátállás is szóba került. A napirenden szerepelt a lengyel-ukrán kapcsolatok kérdése is a közép- és kelet-európai nemzetközi kapcsolatok összefüggésében. A háromnapos karpaczi konferencia szervezője a Szejm Kancelláriája, partnere pedig a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet volt.

A közép-európai Green Deal bemutatása

A csütörtöki első panel arra kereste a választ, hogy milyen hatással van az energetikai átmenet többek között a mezőgazdasági termelésre, és milyen megoldások lehetnek a leghatékonyabbak a közép-európai országok számára a fenntartható fejlődés hatékony megvalósításához.

- 2000 óta készítjük fel a gazdákat az uniós csatlakozásra. A pénzeszközök elosztását nagyon hatékonyan készítették elő. Sikerült fenntartanunk a kis- és közepes méretű gazdaságokat, amelyek például Podkarpacie-ban 80 százalékot tesznek ki. Kiváló élelmiszereket termelnek. A biogazdálkodás nagyszerű lehetőség. A kormánnyal együtt úgy kell előkészítenünk az agrárpolitikát, hogy a fiatalok a lengyel vidéken akarjanak maradni - mondta Teresa Pamuła, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság parlamenti képviselője.

Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa hangsúlyozta, hogy a Zöld Megállapodás nagyszerű lehetőség a kis- és közepes méretű gazdaságok számára. - Ha élünk ezzel a lehetőséggel, akkor néhány vagy tucatnyi év múlva nagyon erős mezőgazdaságunk lesz, amely a kis- és közepes méretű családi gazdaságok rendszerén alapul, és visszaszerezzük, amit elveszítettünk. Az ezeknek a gazdaságoknak nyújtott támogatás létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából - mondta.

Waldemar Buda, az Alapok és Regionális Politikai Minisztérium államtitkára is felszólalt a vitában. - Építjük a Kárpátok Európája makrorégiót. Meg kell győznünk az Európai Bizottságot arról, hogy vannak közös pontjaink ebben a régióban. A Green Dealnek abszolút vezető szerepet kellene játszania, pontosan ugyanez a helyzet áll fenn nálunk is, mint régióban. A zöld alku óriási kihívás az éghajlat, az energia és a közlekedés területén. Ami a mezőgazdaságot illeti, ez egy hatalmas lehetőség; ez az az ágazat, amelyet a legkönnyebb lesz átvennünk. Nem lehetséges a Green Deal bevezetése Európában a mezőgazdaság kizárásával" - hangsúlyozta.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Grzegorz Puda viszont a Green Deal megoldásokra utalva kijelentette, hogy a Kárpáti Európa, Podkarpacie területe egy bizonyos mutató. - Lengyelország nagyszámú kisgazdaságból áll, és meglehetősen nyugodtan vészelte át a járvány idejét. Nagy, ipari gazdaságokra van szükség, de a termék minősége értékesebb, mint a mennyisége. Rövid távon keményen kell törekednünk a rövid ellátási láncok kialakítására, és arra kell rávennünk a gazdákat, hogy közvetlenül értékesítsék a termékeiket.

- Az európai zöld alku nagyon ambiciózus kihívás. Fontos, hogy ne az európai és a lengyel gazdák kárára próbáljuk megvalósítani ezeket az ambiciózus éghajlati kihívásokat az EU-ban. A határadó eleme a szénlábnyom szempontjából nagyon fontos. A gazdálkodókat méltányos bánásmódban kell részesíteni, és nem szabad korlátozni őket semmilyen tevékenység végzésében. A lengyel agrármegállapodás számos olyan megoldást tartalmaz, amely holisztikusan közelíti meg a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét" - mondta Jarosław Sachajko, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökhelyettese.

Robert Telus, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöke egyetértett azzal, hogy a Green Deal lehetőséget jelent a lengyel mezőgazdaság számára. - Az EU része annak a globális trendnek, hogy az emberek a legjobb minőségű élelmiszerek után nyúlnak, és Lengyelországnak nagyon jó márkája van - hangsúlyozta Telus úr.

A vitát Bogdan Rzonca, az Európai Parlament képviselője moderálta.

Újjáépítési terv Európa számára. Nemzeti Újjáépítési Terv. Kárpátok Stratégia

Ebben a napirendi pontban a lengyel és szlovák panelbeszélgetés résztvevői az Újjáépítési Alapról (EU következő generációja) és a nemzeti újjáépítési tervekről beszéltek, amelyek az uniós országok válaszát jelentik a Covid-19 világjárvány okozta új fenyegetésekre és kihívásokra.

Konrad Szymański, az EU-ügyekért felelős miniszter az ülés ezen szakaszában a tárgyalásokról és az új pénzügyi terv előkészítéséről beszélt. - A tárgyalásokat két feszültség kísérte. Az egyik Közép-Európa, Kárpátalja beruházási igényei és az új uniós politikák, például az éghajlat-politika célkitűzései között. A második feszültség annak biztosítása körül forgott, hogy az alap és annak elosztási algoritmusai ne kizárólag az újjáépítésre összpontosítsanak. Lengyelország és az egész régió országai nagyon jó makrogazdasági mutatókkal rendelkeztek, és fennállt a veszélye annak, hogy ezek az országok kimaradnak. Világossá kellett tennünk, hogy ezt az alapot évekre számítják ki, és nem csak szűk értelemben foglalkozhat az újjáépítéssel - mondta.

Małgorzata Jarosińska-Jedynak, az Alapok és Regionális Politika Minisztériumának államtitkára beszédében utalt a Kárpátok Stratégiára. - Ezt a dokumentumot 2018-ban véglegesítették. Most aktualizáltuk azt, hogy választ adjunk arra a kérdésre, hogy a stratégiában meghatározott prioritások megfelelnek-e az előttünk álló kihívásoknak és az EU által a zöld üzletre vonatkozóan meghatározott beruházási prioritásoknak. A nemzeti helyreállítási tervben szereplő forrásokat az éghajlati célok és intézkedések teljesítésére kell felhasználni. Kárpátalja, mint a zöld Kárpátalja kitűzött céljának része, nagyon jól illeszkedik ebbe" - hangsúlyozta.

- Amikor új gazdasági modellről beszélünk, amikor a növekedés új útjait keressük, nem lehet nem észrevenni, hogy ezek az új növekedési utak az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásában rejlenek. Amikor az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatását vizsgáljuk az éghajlati célok elérése érdekében, a gazdaság egészét tekintjük. Ez az összekapcsolt hajók rendszere - mondta Teresa Czerwińska, az Európai Beruházási Bank alelnöke.

Piotr Arak, a Lengyel Gazdasági Intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy Európa ezen részén található a legtöbb olyan régió, ahol az egy főre jutó GDP az európai átlag 50%-a alatt van. - Ez az EU legszegényebb része, és itt van a legnagyobb szükség a támogatásra. Ma egy posztpandémiás helyzetben vagyunk, ahol a gazdasági összeomlás, a negatív társadalmi hatások nem a mi területünk. A gazdasági katasztrófa Dél-Európában következett be. A KPO egy Olaszország, Franciaország és Spanyolország számára létrehozott program. Nem vagyunk éppen az a régió, amelyik hajlamos ezekre az intézkedésekre. A gazdasági elmaradottság miatt azonban nekünk is szükségünk van még támogatásra, és sok európai ország szeretné ugródeszkaként használni ezt a gazdasági fellendülés időszakát - mondta.

A szlovák nézőpontot Jan Hudacky, a Lengyel Köztársaság prešovi tiszteletbeli konzulja és a Nemzeti Tanács korábbi tagja ismertette. - Újjá kell építenünk a gazdaságot, a gazdaságot elsősorban a munkahelyteremtés szempontjából. Ez a szociális szférához kapcsolódik. A világjárvány negatív hatással volt a szlovák gazdaság fejlődésére. Üdvözöljük az uniós kezdeményezést, az új pénzügyi tervet, a megújítási tervet. A jövőkép szerint Európa zöldebb, digitálisabb és rugalmasabb lesz" - mondta.

Peter Kremský, a Gazdasági Bizottság elnöke is felszólal a vitában. - Elnök úr, a gazdaságélénkítési terv óriási lehetőség a mi részünk számára, bár nem ingyen pénz. Ez hatalmas elkötelezettség. A zöld gazdaság - itt hatalmas lehetőségek vannak a közlekedési kapcsolatok javítására. Nagyon sok tennivalónk van itt. Emellett lehetőség van környezetvédelmi beruházásokra is. A teljes megújítási terv lehetőséget kínál Közép-Európa versenyképességének javítására" - hangsúlyozta a szlovák politikus.

A vitát Jerzy Kwieciński, a Bank Pekao S.A. igazgatótanácsának alelnöke moderálta.

"A Lengyelország és Ukrajna közötti partnerség helyzete és kilátásai"

A következő csütörtöki panelbeszélgetés kiindulópontja a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Politikatudományi és Közigazgatási Intézete, a lublini Közép-Európa Intézet és a kijevi T. Sevcsenko Nemzetközi Kapcsolatok Intézete által készített jelentés volt. A jelentés a Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolatok szakértői elemzése öt szinten: 1) közös történelmi emlékezet és kulturális örökség; 2) kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi biztonság; 3) gazdasági, társadalmi és határon átnyúló együttműködés; 4) nyilvános diplomácia és stratégiai kommunikáció mindkét országban; 5) lengyel-ukrán kapcsolatok és nemzetközi kapcsolatok Közép- és Kelet-Európában.

- E dokumentum elkészítése során abból indultunk ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok és a Lengyelország és Ukrajna közötti stratégiai partnerség formulája megköveteli a globális nemzetközi kontextus és a változó nemzetközi rend figyelembevételét. A nemzetközi rend a kétpólusú forma megszűnése után még mindig nem ért el a teljes kikristályosodási folyamathoz, és a változás folyamatában van. Fontos feltenni a kérdést a nemzetközi környezetben működő hatalmak stílusának és hatalmi kivetítésének változásáról. A nemzetközi rend változásának aggasztó tendenciája a nemzetközi intézmények multilateralizmusának gyengülése - mondta Marek Pietraś, a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Politikatudományi és Közigazgatási Intézetének igazgatója.

Hrihorij Perepelycsenko, a T. Sevcsenko Kijevi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa kijelentette, hogy a lengyel-ukrán stratégiai kapcsolatok alakulásának geopolitikai helyzetének értékelése nagyon összetett feladat. A NATO és az EU keleti politikájának összefüggésében is összetett. Partnerségünk a globális tendenciáktól, a nemzetközi kapcsolatok egészétől függ. Ezért nehéz megítélni a jövőnket a partnerségünk előtt, milyen stratégiát kell választani országaink számára, különösen Kína és Oroszország kontextusában - mondta.

Mykola Dorosko, a T. Sevcsenko Kijevi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa a Lengyelország és Ukrajna közötti stratégiai partnerség jövőjéről mondott véleményt, és elmondta, hogy a tudósok feladata, hogy olyan koncepciót alkossanak országaink számára, hogy ez a partnerség valósággá váljon. - Ezt a partnerséget konkrét tettekkel kell megtöltenünk. A történelem nagyon gyakran befolyásolta ezt a partnerséget, és gyakran tönkretette azt. Amikor a történelmi politikáról van szó, nem szabad konfrontációra törekednünk. Fontos betartani a történeti politikába való be nem avatkozás elvét. Jó lenne felhívni a figyelmet az együttműködés pozitív példáira is" - hangsúlyozta.

Walenty Baluk viszont rámutatott, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatok hivatalos aspektusában azt kell mondani, hogy valóban stratégiai partnerségről van szó. Az anyagi dimenzióban azonban Lengyelországnak és Ukrajnának még sok tennivalója van. A partnerség megvalósítása intenzív erőfeszítéseket igényel a gazdasági kapcsolatok terén. Nagyon jó szerződéses alapunk van. Természetesen javítani kell rajta. Megfontolhatnánk egy stratégiai partnerségi memorandum elfogadását. A legmagasabb szintű ülések gyakorisága is sok kívánnivalót hagy maga után. A partnerségből hiányzik egy bizonyos vízió, egy új nyitás - mondta a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Kelet-Európa Központjának igazgatója.

Beata Surmacz, a lublini Közép-Európa Intézet igazgatója megjegyezte, hogy a stratégiai kommunikáció Lengyelország és Ukrajna között nem jó. - Egyértelmű politikai döntést kell hozni a stratégiai kommunikációról. Egy mérhető közös célt, amely kiindulópontot jelentene, nem határoztak meg. A stratégiai partnerségnek közös céllal kell rendelkeznie. Nincs állandó információs bázisunk sem, ezért a kölcsönös kapcsolatainkról szóló információk gyakran nagyon hiányosak" - mondta.

Paweł Kowal, a parlament külügyi bizottságának (ISP PAN) alelnöke szerint a jelentés kísérletet tesz a vita megnyitására. - Úgy vélem, hogy minden ilyen dokumentumban 20 százalékot kellene a mezőgazdaságnak szentelni. Ezen túlmenően egyértelmű nyilatkozatot kell tenni a königsbergi atomerőmű ellen. Szó van egy védelmi szövetségről is - tette hozzá.

- Az elmúlt 30 évben Lengyelország csatlakozott a NATO-hoz, az EU-hoz. Ukrajnának ez nem sikerült. Azt mondják, hogy Lengyelország szószólói szerepe véget ért. Ezzel nem értek egyet, Lengyelország továbbra is érdekelt. Még mindig szükségünk van Lengyelország segítségére. Különösen az Északi Áramlat 2 mutatja közös érdekeinket - mondta Mykola Kniazhytsky, a Lengyel Köztársasággal való parlamentközi kapcsolatokért felelős parlamenti csoport ukrán társelnöke.

A vitát Waldemar Paruch professzor, a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Politika és közigazgatás elméleti és módszertani tanszékének vezetője moderálta.

Új klímapolitika a Kárpátokban - hogyan lehet hatékonyan védeni a természeti örökséget a Kárpátokban. A nemzeti parkok potenciálja

Az éghajlat-változási stratégiák hatékonysága a közös európai cél elérése érdekében - ezt a kérdést a konferencia következő napirendi pontjában vitatták meg a résztvevők.

Paluch Anna, a Környezetvédelmi, Természeti Erőforrások és Erdészeti Bizottság alelnöke a panelbeszélgetést megnyitva hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi oktatás a nemzeti parkok egyik, a természetvédelemről szóló törvényben rögzített, jogszabályban rögzített feladata. - Becslések szerint 2019-ben mintegy egymillió ember látogatta meg a nemzeti parkok oktatási egységeit. Ez egy nagyon jó transzmissziós öv a társadalmi tudatossághoz, és minden társadalmi változás a tudatossággal kezdődik - hangsúlyozta Paluch asszony.

- Az éghajlatváltozás megfigyelése és megtapasztalása idején választ kell adnunk az alkalmazkodás kérdésére, vagyis arra, hogyan készüljünk fel a változó éghajlatra. Másrészt ott van a talajvízkészletek fogyatkozásának problémája, ami a faállományok gyengülésében nyilvánul meg. A második kérdés a nemzetközi elvárások. Lengyelországban hatalmas tapasztalatokkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megmutassuk, hogy mi vagyunk az egyik olyan ország, amelytől tanulhatunk a természet és a biológiai sokféleség védelméről" - mondta Małgorzata Golińska államtitkár, természetvédelmi főfelügyelő.

Michal Kiča, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára ismertette Szlovákia helyzetét ebben a kérdésben. - Szlovákia egyértelmű átalakulási folyamaton megy keresztül, ami a nemzeti parkokhoz való hozzáállást illeti. Intézményi problémával is foglalkozunk. A parkok területei az állam tulajdonában vannak. Szeretnénk biztosítani, hogy a nemzeti park erős regionális szereplő legyen a terület kezelésében - mutatott rá.

A magyar nézőpontot Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány elnöke ismertette. - Mindannyian tagjai vagyunk az Európai Zöld Megállapodásnak. A magyar törekvések nagyon hasonlóak. Számos kiemelt területünk van: hulladékgazdálkodás, a természeti erőforrások védelme, vízgazdálkodás, tiszta levegő, a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok használatának csökkentése. Mindenhez különböző szintű együttműködésre van szükség, uniós és regionális szinten egyaránt. Jobban le tudjuk küzdeni az éghajlatváltozás hatásait - mondta.

- Nem csak arról van szó, hogy helyreállítsuk a már rossz állapotban lévő ökoszisztémákat, hanem arról is, hogy küzdjünk azokért, amelyek még jó állapotban vannak. Ez egy kulcsfontosságú 10 éves időszak a növény- és állatfajok megőrzése szempontjából, amelyeket visszafordíthatatlanul elveszíthetünk" - mondta Patrycja Adamska, a Carpathians Are Connecting projekt koordinátora.

Ryszard Prędki, a Bieszczady Nemzeti Park igazgatója is felszólalt. - A hegyvidéki nemzeti parkok nagyon erősen kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz. A természetet a legtermészetesebb állapotában védik. A Bieszczady Nemzeti Park nagyon egyedülálló, több mint 20 ezer hektárnyi erdőt véd, és ez csak konzervatív védelem - mutatott rá.

A szekció utolsó résztvevője Andrzej Raj, a Karkonosze Park igazgatója volt. - A hegyvidéki nemzeti parkok területei pótolhatatlan laboratóriumok, amelyekben megfigyelhetjük, hogy milyen irányban zajlanak ezek a változások. Ezt az értéket nemcsak tudományos, hanem gazdasági értelemben is használnunk kell - hangsúlyozta.

A beszélgetést Dawid Lasek, a Kárpátok Eurorégió Egyesület alelnöke moderálta.

Közép-Európa - örökség, emberek és jövő

A panelbeszélgetést Włodzimierz Bernacki, a felsőoktatási és tudományos reform végrehajtásának nyomon követéséért felelős kormánymeghatalmazott államtitkár beszéde nyitotta meg. - Amikor a közép- és kelet-európai nemzetekről beszélünk, mindenekelőtt a tények szemszögéből kell vizsgálnunk. Ez az ismeretanyag a nyugat-európai irodalomban csak marginálisan van jelen. Érzékenység a nemzetről való gondolkodásban, a történelem és a nemzeti nyelv tisztelete - ezek a mi világrészünk közös elemei" - mondta.

- Közép-Európával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy milyen kiváló emberek érkeztek onnan. Egyesek jól ismertek, mások elfelejtettek. Mintegy 100 Nobel-díjasról mondják, hogy Közép-Európából származik. Vannak olyan nagyszerű emberek is, mint Stefan Banach. Különböző számítások szerint ő a leggyakrabban idézett matematikus a világ összes matematikai művében. Kazimierz Wierzyński, a nagy lengyel költő és a közép-európai nemzetek közötti együttműködés szószólója. Az elfeledett mérnök Marian Wieleżyński vagy a szlovák Karol Sidor, a szlovákiai lengyelbarát közösség vezetője" - említette Piotr Babinetz, a Parlament Kulturális és Médiaügyi Bizottságának elnöke.

- A posztszovjet térség egy bizonyos részén a múlthoz, az örökséghez való viszonyulás problémája dolgozik. Szükség van a történelmi ismeretekre, valamint a megtörtént jelenségek népszerűsítésére, elbeszélésére. Láthatjuk, hogy a kutatásban van előrelépés, de vajon ez tudássá válik-e - kérdezte beszédében Bartłomiej Zdaniuk, Lengyelország moldovai nagykövete.

Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója megosztotta a tudományos munkával kapcsolatos tapasztalatait. - Számos panel foglalkozott az oktatással és a külföldi kapcsolatokkal. Ha valamiféle egységes szemlélet kialakítására vagy az emberek összefogására akarunk gondolni Európa mi részén, akkor az ösztöndíjak és a tudományos csereprogramok jelentik a legjobb megoldást. Lengyelország, amely korántsem a leggazdagabb ország az EU-ban, évtizedek óta kolosszális összegeket költ arra, hogy ösztöndíjasokat fogadjon az egész volt Szovjetunióból. Az esetek többségében olyan emberekről van szó, akiket vagy kizártak az egyetemekről, vagy politikai üldöztetésnek vannak kitéve. Lengyelország azért teszi ezt, mert ez az említett országok lakosságának érdeke, de Lengyelország érdeke is. A 20. század azt mutatja, hogy ha nem befolyásoljuk az oktatást és a fiatal elitek tudatosságát, akkor az eredmények negatívak - mondta.

Igor Cependa emlékeztetett arra, hogy a Varsói Egyetemmel együtt létrehozták a Collegium Carpaticumot, amely a visegrádi országok, Románia és Ukrajna egyetemeit foglalja magában. Azt akarjuk, hogy Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa olyan modellt lásson, amely egyesíti az értékeket, az intellektust, és megteremti azt, amire Európának ma szüksége van - hangsúlyozta az Ukrán Kárpáti Nemzeti Egyetem rektora.

Markijan Malszkij, a Lembergi Egyetem munkatársa rámutatott, hogy a Kárpáti Európa projekt a geopolitika és a közös örökségünk terén jelentős esemény. - Minden évben megismételjük, hogy a Kárpáti Európa fogalma nem csak kulturális és gazdasági fogalom. Egyre gyakrabban kell beszélnünk ennek a projektünknek az intézményesítéséről - jelentette ki Ukrajna volt lengyelországi nagykövete.

A szlovák perspektívát Pavol Macala, a Personalizmusért Tudományos Egyesület képviselője mutatta be. - Közép-Európában dekadens módon élünk. A civilizáció mai modellje nem helyes. Keressük az igazságot. Ez Közép-Európa kihívása - mondta.

A vita utolsó szavazata Janusz Kapusta rajzoló, festő, színpadtervező és a tizenegy oldalú szilárd K-DRON feltalálója volt. A panel moderátora Matyas Zrno (Občanský intézet, Cseh Köztársaság) volt.

A "Kárpátok Európája" 30. konferenciáját a Kárpátaljai Gazdasági Fórum idei különdíjának nyertese, Marek Kuchciński, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke foglalta össze. - Érdemes megjegyezni, hogy Közép-Európa különböző országaiból érkező barátok, politikusok, publicisták, újságírók, kulturális szakemberek, közgazdászok nagy érdeklődést, támogatást és közös alkotást mutattak. Nagyon jó hangulatot teremt a megbeszélésekhez és az együttműködéshez. Ez alatt a mintegy húsz év alatt egyetlen defetista beszédre sem emlékszem. Felhívtuk a figyelmet a problémákra és a kihívásokra, de a jövőbe tekintettünk, láttuk a célt. Együttműködés, közös munka, szlogenekkel való dobálózás, amelyeket aztán a gyakorlatba ültetnek át. Így volt ez az idei év során is" - mutatott rá a Szejm korábbi elnöke.

A konferencia újraközvetítése: YouTube

szöveg: Szejm Információs Központ

fotó: Marta Olejnik, Aleksander Zieliński, Łukasz Błasikiewicz