Karpacz, szeptember 6-8.

A Kárpáti Európa az ötletek kicserélésének és valós megoldásokká alakításának helyszíne. Idén Kárpátalján politikusok, közgazdászok, diplomaták, filozófusok és véleményformálók vállalkoznak arra a kihívásra, hogy leírják az új valóságot és az együttműködést olyan országok között, amelyek sorsa évszázadokon keresztül erősen összefonódott, és amelyek egész régióját még mindig a sokrétűség jellemzi. o ez mégis arra kényszerít bennünket, hogy mélyebben elgondolkodjunk Közép-Európa identitásán.

• Azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg, hogyan lehet a mai, háborúk és külső érdekek által bonyolított közép-európai világban minden lehetséges területen együttműködési formákat kialakítani" - magyarázza Marek Kuchcinski, a Kárpáti Európa kezdeményezője és kezdeményezője, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke.

A biztonság megerősítése Közép-Európában

A Jog és Igazságosság klub alelnöke úgy véli, hogy meg kell erősíteni a térségünk országainak biztonságát. - A külső érdekekkel szemben a szomszédsági együttműködés ösztönzéséről van szó. A háromnapos konferencia során a panelek a régió tágan értelmezett biztonságával kapcsolatos konkrét témáknak lesznek szentelve" - teszi hozzá Marek Kuchciński, aki a Kárpáti Európa Konferenciára (6-8.09) hívja meg Karpaczba a résztvevőket.

Az előadók között lesz többek között: Jarosław Kaczyński, Antoni Macierewicz, Ryszard Legutko, Ryszard Terlecki, Zdzisław Krasnodębski, Krzysztof Szczerski és Janusz Wojciechowski.

• Több mint 20 évvel ezelőtt kezdtük elmagyarázni az embereknek, hogy a Kárpátok nem csak földrajzilag kötik össze az országokat. Ez a hegylánc egyúttal kisebb láncszemek hálózata is, amelyek összekötik az embereket, az ipart, a kultúrát, az oktatást, a hasonló védelmi problémákat, a demográfiai és mezőgazdasági kihívásokat. Ma ezt különösen világosan látjuk, amikor az ukrajnai háború valódi fenyegetést jelent Lengyelország, Fehéroroszország, Szlovákia, Románia, Csehország, Magyarország, Ausztria, Szerbia és így a Kárpátok országai számára. Ez természetesen csak egy példa, egy Európát megrázó láncreakció kezdete" - magyarázza Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke.

Az együttműködés előnyös elmélyítése

A kiindulópont a szenátus alelnöke, Marek Pęk által vezetett panel lesz - "Közép-európai identitás. Attribútumok és szimbólumok" (szeptember 6-án, kedden 15:40-16:40). Az együttműködés elmélyítése mellett szóló érvek cseréje a cél. Összefogja a geopolitikai, gazdasági és infrastrukturális okokat. Marek Kuchcinski, Krzysztof Szczerski (a Lengyel Köztársaság ENSZ-nagykövete), Pavol Mačala (Szlovák Tudományos Egyesület a Personalizmusért), Orbán Balázs (miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkár a Lengyel Köztársaság elnökének kancelláriáján) és Marek Kuchcinski. Az előadók megismertetik a hallgatóságot a régió egyéb jellegzetességeivel, jeles személyiségekkel, a győzelmek és kudarcok szimbólumaival is, mint például Franjo Topić professzor (Bosznia-Hercegovina), Markiyan Malsky (Lembergi Egyetem, Ukrajna volt lengyelországi nagykövete), Emanuelis Zingeris (a Szejm tagja, a Külügyi Bizottság tagja), Jan Draus (a Nemzeti Emlékezet Intézetének kollégiumi tagja).

Ez a háború mindannyiunkat érint

Az idei konferencia természetesen a keleti határainkon túli háborúra utal. Régiónk érdeke, hogy a Kijevből vagy Varsóból érkező hangot az egész világ hallja. A lengyel pápának egyszer ilyen hangos volt a hangja. "A nemzetek és az egész emberiség sorsát a békének kell irányítania" - írta II. János Pál a lengyel püspöki karnak a második világháború kitörésének 50. évfordulóján. A jelenlegi geopolitikai helyzetet tekintve fontos elgondolkodni a háború természetén: helyi és globális. Ez a leghosszabb modern háború Európában. Ukrajna jövőjét és a különböző forgatókönyveket - a győzelemtől a tömeges megsemmisítésig és rabszolgasorba taszításig - át kell gondolni. Senki sem mondhatja többé, hogy ez a háború messze zajlik, hogy a hatásai nem érik el őket. Az egész világ ezt érzi jelenleg. Látjuk az oroszok által meggyilkolt civilek tragédiáját, az égő házakat, a nők és gyermekek holttestét, akik csak azért bűnösek, mert történetesen együtt jártak óvodába. Mert az orosz bombák nem számítanak: óvodákat és finomítókat rombolnak le, kórházakat és acélműveket tesznek hamuvá, széttépik a keleti kulturális örökséget és a nagybirtokos gazdák földköpéseit.

Oroszország megállítása, a régió támogatásának növelése

Az ukrán hatóságok becslése szerint havonta több milliárd dollárra lesz szükség ahhoz, hogy az Oroszországgal vívott háború után újjáépítsék országukat. A szakértők jelenleg is úgy becsülik, hogy Ukrajna teljes újjáépítése meghaladja 1000 milliárd USD.

• Oroszország még mindig többet keres ebben a háborúban, mint amennyit más országok költenek Ukrajna támogatására, hogy megállítsák Putyint. Amíg ezek az arányok Moszkva birodalmi politikáját támogatják, addig a mi régiónk veszélyben van" - magyarázza Marek Kuchcinski.

Közben a kieli székhelyű Világgazdasági Intézet szakértői megkongatták a vészharangot, hogy júliusban csökkent az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás [1]. A nagy uniós országok, például Németország, Franciaország és Olaszország egyike sem tett jelentős új kötelezettségvállalást. Júliusban Ukrajna csak mintegy 1,5 milliárd eurónyi új támogatási ígéretet kapott. Az Ukrajna támogatási nyomkövetője összesen 84,2 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást tart nyilván.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek közül a legnagyobb összeget eddig az Egyesült Államok adta - 25 milliárd eurót, ami jelentősen több, mint az Egyesült Királyságé, amely 4 milliárd euróval a második helyen áll. A harmadik helyen az uniós intézmények által nyújtott intézményi támogatás áll - 2,5 milliárd. Lengyelország 1,8 milliárd eurós katonai támogatással a negyedik helyen áll. Eközben Németország és Franciaország 1,2 milliárd eurót, illetve 0,2 milliárd eurót ajánlott fel. A Kieli Intézet becslése szerint a lengyel fél 100 millió eurós humanitárius és 0,99 milliárd eurós pénzügyi támogatást is ígért.

A Politico című lapnak adott interjújában Artis Pabriks lett védelmi miniszter utalt arra, hogy Berlinnek és Párizsnak növelnie kellene a támogatását [2]. Az összehasonlítási alap az olyan országok által nyújtott támogatás, mint Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Norvégia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság, a GDP-hez viszonyítva.

Az Európai Unió meglepően kevés segítséget nyújt a 800 milliárd eurós, a koronavírus kitörését támogató alaphoz képest.

Véres gáz és olaj

Eközben a Bloomberg, a gazdaságra szakosodott, tekintélyes hírügynökség jelentése szerint Oroszország idén átlagosan napi 800 millió dollárt keres csak az olaj- és gázkereskedelemből. A Kárpáti Európa során a panelbeszélgetés résztvevői megpróbálják tisztázni az ukrán gázigényt és az Ukrajna ellátására szolgáló lengyel kapacitást. A téma összetett, mivel magában foglalja Lengyelország importált gáz iránti keresletét, a lengyel gázimportot támogató infrastruktúra kapacitását (pl. a gázkikötő és a Baltic Pipe kapacitását), valamint a lengyel gázvezetékek és az Ukrajnába vezető összekötők tranzitkapacitását. Annak érdekében, hogy szélesebb képet kapjunk régiónk energetikai helyzetéről, érdemes lenne elemezni az analóg szlovák, magyar és román kapacitásokat is, és felmérni, hogy Lengyelország hogyan helyezkedik el ezekhez képest. Érdemes lenne azt is számba venni, hogy milyen erős lenne az összes közép-európai ország támogatása, ha közösen lépnének fel.

Hogyan lehet elkerülni az élelmiszerválságot

Oroszország Ukrajna elleni támadása következtében a műtrágya- és energiaárak meredeken emelkedtek, a makrogazdasági feltételek pedig világszerte romlottak, ami súlyos élelmiszerválságot fog eredményezni. Oroszország megtámadta Ukrajna közlekedési infrastruktúráját, és de facto blokkolta a fekete-tengeri kikötőket, ahonnan a 90% ukrán mezőgazdasági termékeket szokásosan exportálják. Az ukrán termények, élelmiszerraktárak és mezőgazdasági gépek megsemmisítése, az orosz hadsereg által elkövetett terménylopások az elkövetkező hónapokban hatással lesznek a termelésre és az exportkapacitásra. Ukrajna elpusztításával Oroszország el akarja pusztítani Európát, hogy leigázza azt.

A konferencia kezdeményezője szerint, Marek KuchcińskiEl kell kezdenünk gondolkodni és beszélni a közös fellépésekről egy esetleges élelmiszerválsággal szemben is. Ismerve Lengyelország infrastrukturális kapacitásait a Lengyel Köztársaságon keresztül tranzitált ukrán gabona exportjára, valamint a hasonló szlovák, magyar és román kapacitásokat, és tudva, hogy Lengyelország hogyan áll ezekhez képest, képesek leszünk megválaszolni azt a kérdést, hogy vannak-e és milyen lehetőségei Lengyelországnak a Kárpát-medence más országaival való együttműködésre Ukrajna ellátási problémáinak megoldása érdekében. Ugyanakkor reálisnak kell lennünk, és fel kell mérnünk, hogy ez jelentős csapást jelent-e Lengyelország érdekeire, vagy van-e elég gabona ahhoz, hogy minden tranzitcsatornát problémamentesen telítődjön. Erről többek között Janusz Wojciechowski (az Európai Unió mezőgazdasági biztosa), Henryk Kowalczyk (miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter), Mykola Solskyi (agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter), Bognár Lajos (a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára), Czesław Siekierski (parlamenti képviselő) a Lengyel Köztársaságból és Zdeněk Nekula, (cseh mezőgazdasági miniszter) beszélnek majd.

• Karpaczban szeretnénk szembeállítani a különböző véleményeket Lengyelország Ukrajnát segítő hatalmas szerepvállalásának jogosságáról. Politikusok, üzletemberek, emberi jogi aktivisták, diplomaták és kormánytagok olyan nézőpontokat is fel tudnak tárni, amelyek nem mindig képezik a nyilvános vita tárgyát" - magyarázza Marek Kuchciński, a konferencia szervezője. - "Szeretnénk, ha ez a hang eljutna a közvéleményhez, amely hatással van az olyan országok hatóságaira, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország. Ők azok, akik nyomást tudnak gyakorolni a kormányokra, hogy ne támogassák Putyint azzal, hogy nyersanyagokat vásárolnak tőle, amelyekből az Ukrajnában bűncselekményeket elkövető hadsereget finanszírozza" - magyarázza a szejm volt elnöke.

Jaroslaw Kaczynski a realizmusról a politikában

A "Realizmus és értékek a politikában" című panel (szeptember 7., szerda, 17:15-18:15) szintén kiemelt helyet kap. A rendezvényen részt vesz Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság párt elnöke, valamint Ryszard Legutko filozófus, európai parlamenti képviselő és Bronisław Wildstein író. A vita moderátora Zdzisław Krasnodębski, aki szintén filozófus és európai parlamenti képviselő, és a "Realizmus és értékek. Jog és igazságszolgáltatás a külpolitikáról". A néhai politológus és akadémikus, Waldemar Paruch professzor monográfiája. Ez egy véleménycsere lesz, elsősorban a Lengyelországgal kapcsolatos stratégiáról, de a Jog és Igazságosság párt politikai gondolkodásának paradigmájáról és transzatlanti politikájáról is. Az "értékeknek való alárendelés" sokat vitatott idealista politikáját egyesek naivnak, mások szükségszerűnek tartják. Hogyan viszonyul a reálpolitika a "machiavellizmushoz", és össze lehet-e egyeztetni az értékekhez való hűséget a hatékonysággal?

Waldemar Paruch könyvében idézi Lech Kaczynski elnököt: "Lengyelország annyit fog jelenteni Nyugaton, amennyire képes lesz együttműködési kapcsolatokat teremteni Keleten, és annyit fog értékelni Keleten, amennyire megbízható partnernek és szószólónak bizonyul térségünk jogos érdekeinek előmozdításában az EU és a NATO keretein belül"."

Az utolsó napon (szeptember 8-án, csütörtökön) a tervek szerint panelbeszélgetések keretében más szemszögből is bemutatják majd a mi részünk problémáit. Mivel 2022 az ifjúság európai éve, fiatal európai vezetők fognak felszólalni a politika és a média területéről. Az egyik téma az lesz, hogy választ adjunk arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e egy kialakulóban lévő új közép-európai identitásról. Teljesen más szemszögből láthatjuk térségünk problémáit a Lucie Szymanowska cseh fordító és újságíró által vezetett panelbeszélgetésen. A nők jövőjével foglalkozik a posztmodern trendek tükrében. Hogyan birkóznak meg a hölgyek a nyilvános, családi és szakmai életben rájuk háruló felelősséggel.

A Kárpáti Európa fontos része az egyetemi közösségek közötti együttműködés élénkítése is, a Collegium Carpathicum. Ez egy oktatói csereprojekt a Kárpátalján található egyetemek hálózata között. Ez a panel a cselekvés koncepcióját mutatja be Kárpátaljai Intézeta konferencia tevékenységeinek intézményesítésének egyik formája. Feladatai közé tartozik majd a közép- és kelet-európai országok személyzeti képzése, a Kárpáteurópa Tanulmányi Központ munkája, Ukrajna támogatása az átalakulási folyamatban, valamint a közösség által benyújtott kezdeményezések szervezése.  

Ezen a napon a szakértők visszatérnek az ukrajnai háborúval közvetlenül kapcsolatos kérdésekre is. Jelentős változásokat eredményezett a nemzetközi politikában az európai színtéren. Lengyelország lett az egyik vezető ország, amely rámutatott arra, hogy változtatásokra van szükség a katonai és gazdasági együttműködés értelmezésében. A "A világ vége, ahogyan ismertük" című vitán részt vevő résztvevők. Vezetés a határokon túl. Lengyelország, Háromszék, Európa" arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire vagyunk felkészülve a jövőbeli válságokra. A közeljövőben a katasztrofális időjárási jelenségek, a COVID-19 járványok további hullámai és az ukrajnai népirtó háború további sokkhatásokhoz fognak kapcsolódni, amelyek nemcsak további polarizációhoz, hanem társadalmi robbanáshoz is vezethetnek. Hogyan lehet felkészülni egy ilyen sokkra?

A Kárpátalja országaiból érkező haditudósítók viszont megpróbálják közelebb hozni a hallgatókhoz az igazságot az ukrajnai háborúról. A keleti határainkon túli eseményeket a különböző országokban másképp mutatják be. A lengyel tudósítók arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó szenzációhajhászás és a gyors hírek keresése tragikusan végződhet a fronton lévő katonák számára. Egyes médiumok felfedik az ukrán fegyveres erők pozícióit, kitéve őket az oroszok megtorlásának. A médiában dolgozó emberek megpróbálják elmagyarázni, miben különbözik az ukrajnai háború más háborúktól, többek között a tudósító hazájában a közvélemény megítélése terén.

Végül a szakértők szembesülnek a kérdéssel: Ukrajna és hogyan tovább? Hogyan valósulhat meg az újjáépítés és az átalakulás, honnan fog a lepusztult ország olyan kádereket szerezni, akik képesek lesznek olyan nagy erőfeszítésre, mint a gazdaság egész ágazatainak kiemelése a romok alól. A modern világ egy összekapcsolt rendszer. Nem lehet úgy tenni, mintha Ukrajna a háború után felállna a szomszédai és a világ minden tájáról érkező gazdag országok segítsége nélkül. Ilyen hatalmas gazdasági és társadalmi sebeket nehéz lesz begyógyítani. Ehhez magas színvonalú szakértőkre és hatalmas pénzügyi forrásokra van szükség. Ha nem zárjuk be az ukrajnai sebet, a Putyin bűnözői által okozott fertőzés más országokra is átterjedő betegséggé fog válni.

Az idei Kárpátok Európája konferencia három napig tart, és több tucat neves politikus, közgazdász és gondolkodó számára biztosít helyszínt, hogy véleményt és ötleteket cseréljenek a régió sürgető szükségleteinek megoldásáról.

szövegt, fotó: Marta Olejnik

1. Az Ukrajna Támogatási Nyomon követése a kormányok által 2022. január 24-től megígért katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást veszi figyelembe. 40 országot fed le, nevezetesen az EU tagállamait, más G7-tagállamokat, valamint Ausztráliát, Dél-Koreát, Törökországot, Norvégiát, Új-Zélandot, Svájcot, Kínát, Tajvant és Indiát. E jelentésekben Lengyelországot mindig az első helyen említik. https://www.ifw-kiel.de/topics/war-against-ukraine/ukraine-support-tracker/?cookieLevel=not-set)
2. Az európai hatalmak nem adtak újabb katonai ígéretet Ukrajnának júliusban, az adatok szerint https://www.politico.eu/article/data-show-europe-waning-military-support-ukraine/

PROGRAM