Az öreg kontinens olyan, mint egy fiatal szervezet. Paradoxon? A mai Európa az uniós átalakulásoknak köszönhetően még nem lépett be az érett korba. Bár úgy tűnt számunkra, hogy a fejlett struktúrák merev keretet adnak a fejlődéshez, jelenleg az európai közösség új utat keres. A múltból merít ihletet, de a többek között a parlamenti diplomácián alapuló jó együttműködés elvezetheti a jövőbe. - Ez a választók akaratát tükröző nézetek sokszínűségének garanciája, ami nagyszerű lehetőséget biztosít a fejlődésre" - érvel Marek Kuchciński, a Kárpátok Európája alapítója és a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke.

Ez már a 27. Kárpátok Európája konferencia. Idén (szeptember 8-9.) különleges dimenzióval bírt. Nemcsak azért, mert először rendezték meg a Kárpátokon kívül (Kárpátalján), hanem azért is, mert a világjárvány idején világosan láthatjuk, hogy az európai országok közötti párbeszéd milyen kihívást jelent. Azt is egyre világosabban látjuk, hogy az öreg kontinensnek össze kell fognia a járványügyi fenyegetések és a globális migrációs válság jelentette kihívásokkal szemben. Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági versenyképesség szükségességét az olyan hatalmakkal szemben, mint az USA vagy Kína, a közép-európai országok eltérő gazdaságaival? Szüksége van-e kontinensünknek egy egységes hangra odakint, vagy esetleg egy többszólamú hangra? A háromoldalúság, a visegrádi csoport és a Kárpát-medencei országok egyesítése egy újabb koncepció kontinensünk belső kihívásain belül. Ezért olyan fontos a párbeszéd, amely történhet kormányzati, parlamenti és szakértői szinten, vagy mindezen diplomáciai eszközök kombinálásával olyan konferenciákon, mint a Kárpáti Európa. Az idei találkozókat kilenc panelre osztották.

I. panel: Közép-Európa a világpolitikában

Maciej Szymanowski professzor, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója moderálta a vitát, amely Közép-Európa geopolitikai szerepéről és jelentőségéről szólt. A megbeszéléseken szó esett többek között biztonsági kérdésekről, a transzatlanti kapcsolatokról, a Háromszék jelentőségéről és a közép-európai országoknak a nemzetközi színtér legnagyobb szereplőivel - az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal - való kapcsolatairól.

A szejm alelnöke hangsúlyozta, hogy a frontvonal és a vasfüggöny végigvonult Európán. Mindannyian megtapasztaltuk a kommunista elnyomást. A régió országai általában átszervezik gazdaságukat, megfordítják politikai és katonai szövetségeiket, és a nyugati integráció irányába mozdulnak el. Üldözzük a Nyugatot, és versenyképesek vagyunk, mert sokkal gyorsabban fejlődünk, de küzdünk a tömeges migráció, a terrorizmus és a gyorsan integrálódó Európa problémájával.

Érdemes megjegyezni Alexander Vondra véleményét. A cseh európai parlamenti képviselő a közép- és kelet-európai országok közötti szorosabb együttműködés egyik kezdeményezője. Vondra szerint a Visegrádi Csoport jó hely egy ilyen párbeszédre. - Olyan kezdeményezésre van szükségünk, amely egyensúlyt teremt Németország és Oroszország között. Eddig a mi területünk fizetett a rivalizálásukért. Az EU-n belüli egyensúly megteremtése szintén kihívást jelent, különösen a Brexit után. Ezzel felborult az európai erőegyensúly. Korábban az Unióban volt egy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság alkotta tengely, amely stabilizálta a feszültségeket és az egységes jövőkép érvényesítésére tett kísérleteket. Nagy-Britannia távozása után ez az egyensúly megbomlott. Németország most sokkal erősebb, mint Franciaország. Szükségünk van tehát egy ellensúlyra, például a V4-csoportra, de nagyobb léptékben, a Tri-City kezdeményezéssel megerősítve, amely jobb egyensúlyt biztosít az észak-déli tengelyen.

Vondra szerint az Európai Unió lényege az együttműködés, de a tagállamok között rivalizálás is van. Eközben az együttműködés a keleti szárny megerősödéséhez vezethet. A balti államoknak, Lengyelországnak és Romániának is szüksége van egy észak-déli infrastruktúrára, a nyugat-keleti vonal már korábban kiépült. Ezért fejlődik olyan erőteljesen a Kárpátok kezdeményezés, bár ennek a projektnek nemcsak az EU-tól, hanem az USA-tól és az ázsiai országoktól is tőkére van szüksége. Érdemes Európa e keleti részét Oroszország törekvéseinek és a régió stabilizálásának szükségességének prizmáján keresztül is megvizsgálni.

Érdekes nézőpontot mutatott be térségünk biztonságáról a volt szlovák oktatási miniszter, Martin Fronc. - Készen kell állnunk a konfliktusra. A mi országainkban eltörölték a kötelező katonai szolgálatot. Eközben az a gondolat, hogy a NATO majd megvéd minket, egy kicsit lerántja a leplet rólunk. Ezen változtatni kell. Védelmi oktatásra van szükség az iskolákban, és el kell kezdenünk tárgyalni a kötelező katonai szolgálathoz való visszatérésről vagy az arra való felkészítés más formájáról. A terrorizmus veszélye civilizációs probléma. Izraelben a legtöbb terrortámadást civilek verik el. Európa eddig a kultúrára és a kereskedelemre összpontosított, és ebbe bele kellene foglalnunk egy biztonsági stratégiát is - véli Fronc.

II. panel: Közép-Európa: az évszázad hősei. Mit nem tudunk a szomszédainkról?

A Włodzimierz Bernacki szenátor által vezetett, a közép-európai hősökről szóló panel főként régiónk történelmi örökségéről szólt. A résztvevők rámutattak a keresztény értékekre, amelyek összekötik a régió országait, de a második világháború és a kommunista rendszer tapasztalataira is, amelyek a közép- és kelet-európai országok számára különösen fontossá tették a szabadság fogalmát.

A hősökről szóló vitához érdekes ellenpontot adott Anton Saifullayeu a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Tanszékéről. Véleménye annál is inkább fontos, mert Fehéroroszország, Saifullayeu hazája jelenleg a forradalom hatása alatt remeg. A Varsói Egyetem tudósa azt állítja, hogy a hatóságokat meg kell buktatni. - Ma Fehéroroszországban nincsenek hatóságok. Ami a Közép-Európához fűződő kapcsolatokat illeti, egyetlen hősnőről beszélhetünk: a Szolidaritásról. Hosszú szünet után itt az ideje, hogy a Szolidaritás újra megjelenjen a régióban, és megmutassa erejét. Az államapparátus nem a szolidaritással, az egységgel ad erőt. A jelenlegi fehéroroszországi helyzet nem új. A fehéroroszoknak megvannak a maguk hősei, a nemzet tulajdonságai. Saifullayeu szerint azonban az identitás szempontjából a legfejlődőbb a közösség. A másik végletet Zbigniew Krysiak, a Schuman Gondolat Intézet elnöke képviseli. Általánosan elfogadott, hogy az európai közösség eszméjének atyja Robert Schuman. Ez a francia politikus, aki Luxemburgban született és nagyrészt Németországban tanult, a hazák Európáját és a nemzetek közösségét akarta. - Robert Schuman számára a hazaszeretet a haza szeretetét jelentette. Ez ellentétben áll a szuperállam létrehozásának jelenlegi elképzelésével. A hazaszeretet kizárja a más országok gyűlöletét" - magyarázza Zbigniew Krysiak, aki arra is rámutat, hogy ma hatóságokra van szükségünk. - Minél tovább élünk hatóságok nélkül, annál jobban kell aggódnunk egy bizonyos ketyegő bomba miatt.

III. panel: Európa víziói - vita: Melyik Európa? Kinek az Európája?

Zdzisław Krasnodębski professzor, az Európai Parlament képviselője moderálta a kontinens jövőjéről és az Európai Unió "két- vagy többsebességes Európára" való felosztására vonatkozó javaslatokról, valamint egy ellenjavaslatról, amely a "Hazák Európája", azaz a szolidáris államok Európája, mint az európai nemzetállamok szövetsége lenne. Zdzisław Krasnodębski többek között arról kérdezte a résztvevőket, hogyan viszonyulnak az energiapolitikához. - Azzal vádolják, hogy Közép-Európa az uniós forrásoknak köszönhetően fejlődött, és most kritikus. Elfelejtjük azonban, hogy a pénzeszközöket engedmények követik, például az éghajlat-politika - érvelt a képviselő.

Jerzy Kwieciński, a PGNiG elnöke, volt pénzügy- és fejlesztési miniszter azt javasolta, hogy az Európai Uniót ne csak belülről, lengyel szemszögből, hanem kívülről is vizsgáljuk meg. - A belső kritikák ellenére az Unió rendkívül vonzó projekt a nemzetközi színtéren. Az EU segítette Lengyelországot abban, hogy megszabaduljon a kommunizmus örökségétől, és ez jól látható Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával összehasonlítva. A jelenlegi válság segít elérni a nyugati szintet, és valószínű, hogy ebben az évtizedben utolérjük Spanyolországot és Olaszországot. Lengyelország képes volt megragadni a lehetőséget, és most nem csak a pénzeszközökről beszélek. A döntő tényező az állam és a gazdaság irányítása volt. Az EU vonzó projekt volt régiónk számára. 1989-ben Lengyelország és Ukrajna egy főre jutó GDP-je hasonló volt, ma a különbség hatszor nagyobb. A mi előnyünkre.

Jerzy Kwieciński szerint Európa mindig is szerette a nagy projekteket. Az Európai Szén- és Acélközösség sikeres volt, ennek alapján jött létre az Európai Közösség. Most, hogy elvesztette elsőbbségét az USA-val szemben, Kína is üldöz minket. Az Unió ezért új nagy projektet keresett. Ez lesz az újjáépítési terv, egy új nagy projekt, egy hosszú távú projekt, amely nem csak gazdasági, hanem egy új viselkedési modellel is társul - a "zöld megállapodás" projektjével, amely 2050-re klímasemlegességet feltételez. Lengyelország részt vesz az e tekintetben tett közös erőfeszítésekben.

Krasnodębski professzor azonban megjegyezte, hogy nem mindenki lehet optimista Lengyelország átalakulásának és gazdasági sikerének hatásait illetően. Ráadásul nem Lengyelország hozza meg az energiamixre vonatkozó döntéseket. Az EU-ban a legfontosabb döntéseket egyhangúlag kellett meghozni. A képviselő megjegyzi, hogy jelenleg egyre gyakrabban merülnek fel olyan elképzelések, hogy több döntést többségi szavazással kellene meghozni. Justyna Schulz, a Nyugati Intézet igazgatója kifejtette, hogy az EU az 50-es és 60-as években megmentette a nemzetállamokat. És valóban azt lehet mondani, hogy az EU erősíti a nemzetállamokat, de az erős és jól szervezett nemzetállamokat. Ami a kisebb államokat illeti, csúnyán elbuktak. Görögország a példa arra, hogy fontos pénzügyi döntéseket hoztak a határokon kívül. Ha nem vagy jól szervezett és nem harcolsz az érdekeidért, a pénz beáramlása önmagában nem oldja meg a problémákat.

David Engels, a Western Institute munkatársa érdekes példát hoz Belgiumról: - Az Unió nélkül Belgium talán már nem is létezne. A belga polgárok úgy érzik, hogy az Unió védi őket, nem félnek Németország területi agressziójától. A belgák pozitívan viszonyulnak az egyesüléshez, de szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ideológiailag mivé, baloldalivá, zöldebbé válik az Európai Közösség. Tehát nem Európa-, hanem EU-ellenes hangulat van, ami növekszik.

IV. panel: A Három-tengeri Befektetési Alap

A Jerzy Kwieciński, a PGNiG vezérigazgatója és korábbi pénzügyminiszter által vezetett panel is rendkívül érdekes volt. Ez a 2019-ben létrehozott Háromszéki Befektetési Alapot érintette. Tri-City Befektetési Alap. Ez a kezdeményezés a kezdeményezéshez tartozó országok számára prioritást élvező területeken (közlekedési infrastruktúra, energiaágazat, digitalizáció) megvalósítandó projektek végrehajtásának eszköze.

Małgorzata Jarosińska-Jedynak, az alapokért és regionális politikáért felelős miniszter szerint a Via Carpatia és a Rail Baltica projektek Lengyelország számára prioritást élveznek, de a Háromszék jövője szempontjából fontos, hogy a régióban az észak-déli tengelyen az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésének finanszírozása hogyan fog kinézni. Jarosińska-Jedynak kiemelte a háromportugálos országok gazdasági erejét: 12 országban 80 milliárd eurót fektettek be három területen. Fontos az ellátási és szolgáltatási láncok fejlesztése és fenntartása. Fontos, hogy a pénzeszközöket jól fektessük be. 57 milliárd eurót kaphat Lengyelország a gazdaság újjáépítését célzó program részeként, de az olyan eseményekkel szembeni ellenálló képesség növelésére is, mint a Covid-járvány. 66,8 milliárd EUR a kohéziós politika keretében. Az Egyesült Államok is nagy figyelemmel követi a Tri-City fejlődését. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is finanszírozhatja a beruházás egy részét. Bízom benne, hogy az ezen intézmények által jelenleg alkalmazott korlátozások nem vonatkoznak majd az Alapra.

Beata Daszyńska-Muzyczka, a Bank Gospodarstwa Krajowego igazgatótanácsának elnöke kifejtette, hogy az év végére legalább 5 országgal kell rendelkeznünk a Háromszéki Befektetési Alapban. Németországból, Japánból, Ausztráliából és az Egyesült Államokból érkezett részvényesek érdeklődnek. A költségvetés tervezett összege 3-5 milliárd EUR.

Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter is hangsúlyozta a Via Carpathia jelentőségét a Kárpátok régió számára. - 2015 óta folyik a vita és a visszatérés Lech Kaczyński örökségéhez, aki akkor a Via Carpathia néven ismert közlekedési kapcsolat ötletét kezdeményezte. 2016 márciusában 10 ország közlekedési miniszterei kértek támogatást a projekthez. Jelenleg a Via Carpathia 8000 kilométernyi utat jelent. Biztosítottuk a forrásokat a Via teljes lengyelországi szakaszának megépítéséhez. Ezt a kapcsolatot meg kell teremteni, mivel ez az egész régió számára fejlődést fog generálni. Ez reményt ad Fehéroroszországnak is, amely szintén részesülhet ebből. Litvánia, Finnország, Észtország és Lettország is reméli, hogy hasznot húzhat ebből az útvonalból. Több ország is érdeklődik a projekt iránt. Pályázatot nyújtottunk be a Via Carpathia TEN-T törzshálózatba (transzeurópai közlekedési hálózat) való felvételére. A projekt nagy nemzetközi jelentőséggel bír - ösztönözni fogja a Háromszék országainak gazdaságát, de a lengyel gazdaság számára is nagy jelentőséggel bír. Erre példa Rzeszów fejlődése, amely az egyik fő közlekedési csomóponttá vált. 2025-ben Biała Podlaska lesz az egyik fő közlekedési útvonal. Jelenleg ez az egyik legismertebb infrastrukturális projekt az Európai Unióban.

V. panel: Parlamenti képviselők a diplomácia szolgálatában. A parlamenti diplomácia jelensége

A Bogdan Rzonca európai parlamenti képviselő által moderált beszélgetésen Prof. Jan Draus felidézte a parlamenti diplomácia eredményeit, amelynek jelentősége a Szejm 8. ciklusában (2015-2019) megnőtt. - A parlamenti diplomácia külpolitikai jelenség. A konferenciadiplomácia fogalmát felváltotta. A klasszikus diplomácia mellett működik. Az egyes parlamenti képviselők szerepe a parlamenti közgyűlések, nemzetközi szövetségek keretében nagyon rugalmas a klasszikus kormányzati diplomáciához képest - ezt a diplomáciát a protokoll és a politikai utasítások kötik. A parlamenti képviselőknek ki kell egészíteniük országuk külpolitikáját. Lehet, hogy az ellenzéki képviselőknek más elképzeléseik vannak, de nyilatkozataik nem kötelezik a kormányt. Ezért jó, ha konszenzust alakítunk ki, és erre összpontosítunk. A szejm 8. ciklusa a parlamenti diplomácia szempontjából nagyon aktív volt, és nem volt semmilyen összeütközés a kormánnyal. A 2015-2019-es ciklusban a parlamenti diplomácia számos formában zajlott: elsősorban a V4-ek, a közép- és kelet-európai parlamenti elnökök csúcstalálkozója, a Kárpáti Európa. A Rzeszowi Egyetem professzora hozzátette, hogy amikor a PiS átvette a hatalmat, a V4 válságban volt. Ezért a V4 újjáépítésére tett erőfeszítések - ez a PiS és a Fidesz hosszú ideje tartó parlamenti együttműködésének köszönhetően vált lehetővé. - A parlamenti diplomácia ösztönözte a V4-eken belüli kapcsolatok újfajta megnyitását. Ebben óriási szerepet játszott a nyolcadik ciklusban a szejm elnöke, Marek Kuchciński. Aktív volt, és hamarosan találkozott a Magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval. A V4-es formátumból egy új formátum nőtte ki magát, a közép- és kelet-európai parlamentek elnökeinek találkozói formájában. Ez egy új minőség és egy nagyon fontos formátum, amely emlékeztet minket arra, hogy Európa nem csak egy Unió. A biztonsági kérdések sokkal messzebbre mennek. A Kárpáti Európa Marek Kuchciński saját parlamenti koncepciója. Szeretném felhívni a Kárpáti Európa Intézetet is, ahonnan ez a kezdeményezés indult. A parlamenti diplomácia óriási szerepe a lengyel-litván kapcsolatokban is nyilvánvaló. A Grúziával fenntartott parlamenti kapcsolatokat a létrehozott lengyel-grúz parlamenti csoport keretében erősítették.

VI. panel: Kárpáti Európa Közép-Európa szívében. A kezdeményezések áttekintése

A panel a Kárpátok makrorégió stratégiai jelentőségének kiemelésére összpontosított Közép-Európa egésze szempontjából. Ennek középpontjában a Kárpátok Európája áll, amely jelentős helyszíne az eszmecserének, amely aztán átgyűrűzik a bukaresti Kilencek, a Három Város Kezdeményezésbe. A Kárpátok olyan egyetemes tengelynek bizonyulnak, amely körül oktatási projekteket dolgoznak ki a biztonság megerősítése és a fejlődési egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Példák az ilyen tevékenységekre: Lengyel-Magyar Vezetők Iskolája, a Kárpátaljai Fiatalok Nemzetközi Együttműködési Fóruma és a Három-Kárpátok, a Collegium Carpathicum vagy a Via Culturalia projekt.

VII. panel: A visegrádi csoport - a fenntartható fejlődés felé

A V4-ről szóló megbeszélést Szymon Szynkowski vel Sęk külügyminiszter-helyettes, a visegrádi csoport lengyel elnökségének kormánymegbízottja vezette. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország számos regionális kezdeményezésben vesz részt, amelyek külpolitikájának részét képezik. A legfontosabb és legismertebb európai szövetség a Visegrádi Csoport.

VIII. panel: Kárpátok vizei

A Kárpátalja hidrológiai helyzetéről szóló vitát Barbara Bartuś, parlamenti képviselő, a Szejm és a Szenátus küldöttségének elnöke moderálta az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében. Małgorzata Golińska, a Környezetvédelmi, Természeti Erőforrások és Erdészeti Minisztérium államtitkára azzal érvelt, hogy a víz lengyel viszonyok között létjogosultságot jelent. - A világ vízkészleteinek több mint fele a hegyekben kezdődik, és ugyanez igaz a Kárpátokra is. A Kárpátok geológiai felépítése nem teszi jó területté a visszatartásra. Érdemes felismerni, hogy az erdők nem csupán a víz minőségének, hanem mennyiségének és körforgásának kérdése. Ezért az erdőgazdálkodásnak fontos szerepet kell játszania. Az erdősített terület mintegy 5%-tel való növelése 2%-tel lassítja a víz lefolyását. A Kárpátokban az erdősültség növekedése büszkeségre ad okot. Az erdészek már most olyan programokat hajtanak végre, amelyek segítenek a víz talajon való tárolásában és a víz elfolyásának megakadályozásában - magyarázta Małgorzata Golińska.

IX. panel: Az egyetem harmadik küldetése 2.0. Az egyetemek együttműködése a külső környezettel a COVID-19 világjárvány idején

A 27. Kárpátaljai Európa Konferencia utolsó panelbeszélgetésének moderátora Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Tanszékének munkatársa volt. A Podkarpatszkaja egyetemek rektorai az egyetemi együttműködésről beszéltek, amelynek a körülmények miatt túl kellett lépnie a hagyományos formákon. Jan Malicki is felszólal a Collegium Carpathicumról: - A projektben hat egyetem vesz részt, és a Visegrádi Alap támogatásával valósítjuk meg. Tavasszal fel kellett gyorsítanunk a projektet, és az órákat online kellett megtartani.