A kétnapos zakopanei találkozón a V4-csoport és Bulgária környezetvédelmi miniszterei többek között a Natura 2000 területekről, a levegőminőségről, a biológiai sokféleségről, valamint az éghajlat- és energiapolitika kihívásairól tárgyaltak. A 25. ilyen szintű találkozón Marek Kuchciński, a Szejm elnöke vette át a szót, aki felidézte azt az utat, amelyet a Visegrádi Csoport bejárt, hogy Európa egyik legfontosabb partnerévé váljon:
Vagy egy tucat évvel ezelőtt, amikor aktívan elkezdtünk dolgozni a közép-európai együttműködésen, és nem csak a Visegrádi Csoport keretében, a környezetvédelmi miniszterek inspiráltak és irányítottak bennünket, beleértve a Kárpáti Egyezményt is. Így az országaink, közösségeink, környezetünk közötti, a fenntartható fejlődésen alapuló együttműködés alapja a tevékenységünk minden területére kiterjedt. Az elmúlt években Nyilvánvaló, hogy Közép-Európa jelentősége növekszik, ha az együttműködés, beleértve a visegrádi országok együttműködését is, megerősödik. Erre a legjobb példa az olyan globális kihívások vagy feladatok, mint az éghajlat-politika vagy a Natura 2000 Európában. Világosan láthatjuk, hogy a környezetvédelem terén folytatott együttműködés nem csak a természetvédelem, a levegő- vagy éghajlatvédelem kérdéseiről szól. De ha parlamenti szinten találkozunk államfőkkel, közép-európai parlamenti képviselőkkel vagy más miniszterekkel, akkor egyértelmű, hogy az ember, az emberre való hivatkozás és azok a körülmények, amelyek között él, alapvető fontosságúak.
Zakopane, a környezetvédelmi miniszterek 25. találkozója #V4 és Bulgária.
Vagy egy tucat évvel ezelőtt, amikor aktívan elkezdtünk dolgozni a közép-európai együttműködésen, és nem csak a Visegrádi Csoport keretében, a környezetvédelmi miniszterek inspiráltak és irányítottak bennünket, beleértve a Kárpáti Egyezményt is. Így az országaink, közösségeink, környezetünk közötti, a fenntartható fejlődésen alapuló együttműködés alapja a tevékenységünk minden területére kiterjedt. Az elmúlt években Nyilvánvaló, hogy Közép-Európa jelentősége növekszik, ha az együttműködés, beleértve a visegrádi országok együttműködését is, megerősödik. Erre a legjobb példa az olyan globális kihívások vagy feladatok, mint az éghajlat-politika vagy a Natura 2000 Európában. Világosan láthatjuk, hogy a környezetvédelem terén folytatott együttműködés nem csak a természetvédelem, a levegő- vagy éghajlatvédelem kérdéseiről szól. De ha parlamenti szinten találkozunk államfőkkel, közép-európai parlamenti képviselőkkel vagy más miniszterekkel, akkor egyértelmű, hogy az ember, az emberre való hivatkozás és azok a körülmények, amelyek között él, alapvető fontosságúak.
