A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

11. "Kárpáti Európa" konferencia - bejelentés

Február 27-én, szombaton Przemyślben nemzetközi konferenciát tartanak "A Kárpátok Európája" címmel. Az Európa zöld gerincének nevezett Kárpátok területe hazánk területének 6%-át teszi ki. Geopolitikai szempontból rendkívül fontos, és döntő jelentőségű az európai politika délkeleti iránya szempontjából, kulturálisan gazdag és társadalmilag sokszínű. Ez Európa egyik legfontosabb környezeti értéke, amely nagy természeti gazdagsággal rendelkezik. 

A konferencia célja:
1. a közép- és kelet-európai országok biztonsága, különösen az európai kontinensre irányuló ellenőrizetlen migrációval összefüggésben.
2. együttműködés a Kárpát-medencei országok között az infrastruktúra (közút, vasút, informatika, légi közlekedés) területén.
3. együttműködés a Kárpátalján a nyilvános kommunikáció (közmédia) területén.

A pódiumbeszélgetésen részt vesznek miniszterek, parlamenti képviselők és szenátorok Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Litvániából és Romániából.

 

EK foto

 

 

EUROPA CARPATES

Tájékoztatás a 2010-2016-os konferenciaciklusról

 

Krynica 2012

 

A "Kárpáti Európa" konferenciasorozat 2010-ben indult. A program keretében Krynicában (2011, 2012, 2013, 2014, 2015), Przemyślben és Krasiczynban (2012, 2013, 2015), valamint Ukrajnában tartottak üléseket. A konferenciák nemzetközi jellegűek, a nemzeti parlamentek és a kormányzati adminisztráció képviselői vesznek részt rajtuk többek között a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból, Szlovákiából, Ukrajnából, Magyarországról, Romániából, Szerbiából, valamint a helyi önkormányzatok, a tudományos élet és a civil szervezetek számos képviselője. A Kárpáti Európa találkozósorozat ilyen jelentős és sokszínű politikai képviselettel fontos fórumot biztosít a közép- és kelet-európai makrorégió egészének hegyvidéki fejlesztési és együttműködési kérdéseivel foglalkozó szakemberek és szakértők közötti együttműködéshez. A korábbi Europa Karpat konferenciák résztvevői által elfogadott legfontosabb következtetések a következők:

 

Krasiczyn 2013

 

1. a Kárpátok makrorégió valamennyi országa közötti állandó együttműködési platform kiépítésének szükségessége, amely a geopolitikai helyzetből adódó közös értékeken, hagyományokon és érdekeken alapul. Fontos érték, hogy a Kárpát-medencei együttműködést eszközként lehet felhasználni az uniós országok és Ukrajna közötti kapcsolatok erősítésére.

2) A Kárpátokra vonatkozó uniós makroregionális stratégia koncepciójának előmozdítása és végrehajtása a balti-tengeri stratégia és a Duna-stratégia mintájára. Ez a stratégia az Unió, az államok és a régiók fejlesztési erőfeszítéseinek összekapcsolásával erős lendületet adna Európa e részének fenntartható és dinamikus fejlődéséhez. A stratégia létrehozása áttörést jelentene a területi kohézió és a szorosabb együttműködés szempontjából nemcsak a Kárpátok országai és régiói között, hanem az Európai Unió és keleti partnerei között is.

Krynica 2013

 

3) A Kárpáti Egyezmény - a Kárpátok védelme és fenntartható fejlődése terén való együttműködésről szóló keretdokumentum - eredményeinek felhasználása, amelyet 2003-ban Kijevben írt alá a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország. Támogatni az abban foglalt, a Kárpátok örökségének, kulturális és természeti környezetének védelmére vonatkozó iránymutatásokat, és különösen kiterjeszteni a kezdeményezés hatását a régió más országaira és a nemzetközi szervezetekre.

Krasiczyn 2012

 

4. A Kárpát-medencei országok parlamenti együttműködésének erősítése. A kárpátaljai együttműködés nemcsak a kormányzati kapcsolatokról és a helyi önkormányzatok együttműködéséről szól, hanem a nemzeti parlamentek kapcsolatáról is. A rendszeres parlamenti szintű együttműködés fontos platformot biztosíthat a tapasztalatcseréhez, a közös államközi projektekhez és a Kárpátok régió politikájának összehangolásához.

 

Krasiczyn 2012

 

A Kárpáteurópa együttműködés keretében a következő esemény egy nemzetközi konferencia lesz Przemyślben 2016. február 27-én. Témái a következő kérdésekre összpontosítanak: biztonság Közép- és Kelet-Európában két- és többoldalú perspektívában, észak-déli kommunikáció és infrastruktúra; a regionális fejlődést támogató mechanizmusok és a Kárpátok-stratégia tervezete; valamint kulturális, gazdasági, információs, turisztikai és környezetvédelmi együttműködési projektek és kezdeményezések.

Kárpáti Memorandum

 

Kárpátaljai Európa Konferencia, Krynica 2011.

A Kárpátok Európa regionális gazdagságának fontos részét képezik. Ez a térség nagy társadalmi, kulturális és természeti erőforrásokkal rendelkezik, ugyanakkor az egyik legszegényebb és legkevésbé elismert régió, amely az Európai Unió politikájának keretében összehangolt támogatást igényel.

A Kárpátok számos fontos értékkel rendelkeznek. Először is, az Unió jelenlegi határain keresztül összekötik az alábbi területeket
stratégiai jelentőségű - Közép-Európa magjától: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajnán keresztül a Balkánra, beleértve Romániát és Szerbiát. Másodszor, mivel Közép- és Kelet-Európa "zöld gerincét" alkotja, egyedülálló környezeti erőforrás. Harmadszor, kulturális és társadalmi szempontból fontos régió, ahol közel 20 millió ember él.  

A Kárpátok is problémás terület. Alapvető gyengeségei közé tartoznak az infrastrukturális hiányosságok, mind a közlekedés, mind a környezetbiztonság tekintetében, a fenntartható fejlődésre való kellő odafigyelés hiánya, valamint a szociális problémák, köztük a magas munkanélküliséggel sújtott területek. Ha nem teszünk összehangolt fejlesztési intézkedéseket, a Kárpátalja gazdasági és társadalmi problémái tovább fognak nőni.

Ezért úgy gondoljuk, hogy az államok, az Európai Unió és az egyes regionális hatóságok erőfeszítéseit egyesíteni kellene egy közös stratégia kidolgozására a Kárpátokra vonatkozóan, amely kihasználná a térség erősségeit a gyengeségeinek leküzdésére.

Egy ilyen stratégiának - a balti-tengeri stratégia és a Duna-stratégia mintájára - mindenekelőtt a régióban már meglévő kezdeményezések és intézkedések közötti szinergiákra kell építenie, és ezáltal új struktúrák, szabályozások vagy intézmények létrehozása nélkül kell hozzáadott értéket teremtenie.

A Kárpátok régiójában megvalósuló intézkedésekre összehangoltan szeretnénk pályázni, hogy a forrásokat, különösen a közösségi költségvetésből, ne szétszórva, hanem stratégiailag a közös kárpátaljai projektekre irányítsuk. A Kárpátok fenntartható fejlődését célzó közös fellépések finanszírozására szolgáló mechanizmust lehetne létrehozni a jelenlegi uniós makroregionális fejlesztési stratégiák és az olyan kezdeményezések mint az Európai Alpesi Térségprogram által nyújtott modellek alapján. (Alpine Space) program.

A Kárpátalján már létező jó gyakorlatok és kezdeményezések száma meggyőz minket arról, hogy egy jól kidolgozott stratégiával viszonylag rövid idő alatt elérhetjük a kívánt konkrét eredményeket egy új kezdeményezéssel, legyen az a tudományos együttműködés ("Kárpáti Egyetem"), a környezetvédelmi együttműködés, az infrastrukturális együttműködés vagy a "Kárpáti Horizont" interregionális projekt. Ez az együttműködés különösen az EU-tagállamok és Ukrajna közötti kapcsolatok erősítését szolgálja, hozzájárulva az ország gyorsabb integrációjához az európai struktúrákba.

Az első lépés, amely szimbolikusan, de gyakorlatilag is demonstrálhatná az európai politika Kárpátalja iránti elkötelezettségét, az lenne, ha az Európai Unió csatlakozna a Kárpáti Egyezményhez, amelynek jelenleg az egyes államok is aláírói. Az Uniónak, amely a Lisszaboni Szerződés által megkapta ezt a képességet, éppen az ilyen típusú kezdeményezések esetében kell élnie vele.

Közös célunk egy új európai makroregionális fejlesztési stratégia kidolgozása, amely már most is
Ez az európai politika fő szereplőinek támogatásával lehetséges, mind a soros elnökségek, mind a Bizottság és az Európai Parlament szintjén. Ilyen elkötelezettségre szólítunk fel.

A Kárpátok méltóak egy európai stratégiához.

A Kárpáti Memorandum tervezetét a 2011. szeptember 7-8-án Krynica-Zdrójban, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége parlamenti dimenziójának részeként megrendezett "Kárpátok Európája" című konferencia résztvevői dolgozták ki és fogadták el.

A konferencián ismertetett főbb következtetések

 

Kárpáti Európa Konferencia, Krynica 2012.

1. A Kárpátok egész Európa számára fontos régió. A Kárpátokon belüli fejlesztési tevékenységek támogatása lendületet adhat az EU növekedésének.

Az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervéről szóló döntések előestéjén fontos hangsúlyozni a kohéziós politika jelentőségét az egyik legfontosabb közösségi célkitűzés, a harmonikus társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítása szempontjából az Unió egész területén. A Kárpátalján folyó fejlesztési tevékenységek költségvetési támogatása nemcsak az EU gazdasági fejlődéséhez járul hozzá, segít a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, hanem fontos eleme kell, hogy legyen a növekedési lendület visszanyeréséhez szükséges új lehetőségek felkutatásának is.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Európa ne tudja teljes mértékben kihasználni a Kárpátokban található erőforrásokat. Ma ezt akadályozzák az infrastrukturális akadályok, a regionális együttműködést támogató megfelelő, célzott programok hiánya és a határmenti nehézségek.

Célunk ezért az kell, hogy legyen, hogy megpróbáljuk leküzdeni ezeket az akadályokat, és konkrét együttműködési programokat indítsunk helyi és regionális szinten a 2014-2020-as időszakra elfogadott pénzügyi keret keretében.

A Kárpát-medencei országok kormányait és helyi hatóságait ilyen kezdeményezésekre ösztönözzük. Ezek egyfajta "kísérleti projektek" lehetnek az Európai Unió jövőbeni makroregionális Kárpát-medencei stratégiája számára.

2. A nemzeti parlamentek együttműködése a "Kárpáti Parlamenti Együttműködési Hálózat" formájában a kárpáti együttműködés fontos láncszemévé kell válnia.

A Kárpátok régiójában az együttműködés nem korlátozódhat a kormányzati kapcsolatokra

a helyi és regionális hatóságok közötti együttműködés. A nemzeti parlamentek közötti kapcsolatoknak e folyamat fontos elemévé kell válniuk. Fontos platformot biztosíthatnak a tapasztalatcseréhez, a közös államközi projektekhez és a Kárpátok régió politikájának összehangolásához.

Ezek az igények adták a kezdeményezést, hogy valamennyi kárpáti ország parlamentjében külön "Kárpáti Parlamenti Csoportokat" (Kárpáti Körök vagy Kárpáti Klubok, az egyes országokban szokásos elnevezéstől függően) hozzanak létre. Ezek a következőkből állnak

Ezek a csapatok együtt dolgozva egy természetes "Kárpátok Parlamenti Együttműködési Hálózatot" alkotnának, és így az infrastruktúra, a környezetvédelem és a gazdaság területén konkrét kérdésekben való érdemi együttműködés alapjává válhatnának. Ezek a csoportok együttesen működve egy természetes "Kárpátok Parlamenti Együttműködési Hálózatot" alkotnának, és így a konkrét infrastrukturális, környezetvédelmi, gazdasági vagy kulturális kérdésekben való érdemi együttműködés alapjává válhatnának.

3. A közjóhoz kapcsolódó helyi vállalkozói tevékenységnek elsőbbséget kell élveznie a transznacionális befektetőkkel szemben.

A Kárpátok régiója egy sajátos gazdasági régió, ahol a beruházásoknak és a fejlődésnek fenntartható módon kell együtt élnie a gazdag környezeti erőforrásokkal, amelyek a Kárpátok országainak nemzeti vagyonát képezik. Ezért a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása során figyelmet kell fordítani a természeti javak, különösen a nemzeti parkok nemzeti tulajdonjogának biztosítására, valamint a helyi közösségek támogatására, hogy azok képesek legyenek ellenállni a transznacionális befektetők által támasztott versenynek.

4. A Kárpátok természeti környezete Európa örökségének része. Védelmének javítása érdekében az Európai Uniónak a Kárpáti Egyezmény részesévé kell válnia.

A Kárpátok természete európai szinten egyedülálló környezeti erőforrás. Ezért van szükség folyamatos védelemre és olyan modellek kidolgozására, amelyek nem zavarják meg az ember és az ökoszisztéma közötti természetes harmóniát. A Kárpátok nem lehetnek Európa szabadtéri múzeuma. Fejlődniük és gazdagodniuk kell, de természeti értékeiket sem szabad tönkretenni. Ezért fontos, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezetként és a Lisszaboni Szerződés értelmében csatlakozzon a Kárpáti Egyezményhez, amely garantálja e terület fenntartható fejlődését.

"Kárpáti Európa" - Krasiczyn nyilatkozat, 2013. február 23.

 

Kárpátaljai Európa Konferencia, Krasiczyn 2013.

Mi, a Krasiczynban megrendezett "Kárpátok Európája" című konferencia résztvevői osztjuk azt a meggyőződést, hogy a Kárpátok Európa regionális gazdagságának fontos részét képezik. A Kárpátok egyedülálló jellegzetességeivel ma Európa két legjelentősebb hegyvidéki régiójának egyike. Az Európai Unió közelmúltbeli bővítését követően az Európai Unió keleti határát is ezek alkotják. Ez jelentősen növeli e terület jelentőségét a fenntartható fejlődés és a közösségi kohézió biztosítása szempontjából.

Ma a Kárpátok makrorégió lakói számos nehézséggel szembesülnek. A közlekedési infrastruktúra hiánya, a szociális helyzet látható különbségei, beleértve a magas strukturális munkanélküliséget, azt jelentik, hogy pontos fejlesztési intézkedések nélkül a Kárpátalján élők helyzete tovább romlik. A Kárpátok makrorégiójának modernizálása és fejlesztése nemcsak a kiválasztott tagállamok, hanem az egész Európai Unió számára szükséges, különösen a jövőbeli keleti bővítéssel összefüggésben, és ezért szeretnénk támogatni Ukrajna európai törekvéseit.

Úgy véljük, hogy a Kárpátok érdekében több területen is szükség van a fellépések összehangolására. Ennek magában kell foglalnia az államok közötti, regionális és határokon átnyúló együttműködés erősítését gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból, hogy a makrorégió koherens fejlesztési elképzelést mutasson be az Európai Uniónak. Csak a kárpátaljai társadalmak, parlamentek, kormányok és helyi hatóságok közös erőfeszítései teszik lehetővé, hogy Kárpátalja érdekeit hatékonyan érvényesítsük az európai fórumon.

A nemzeti parlamentek fontos szerepet játszhatnak ebben a Kárpát-medencei Parlamenti Együttműködési Hálózat létrehozásával. Ennek a hálózatnak lehetővé kell tennie a rendszeres kapcsolattartást a Kárpát-medencei országok parlamenti képviselői között minden őket érdeklő területen. Egy ilyen hálózat létrehozásának fontos lépése lenne a Kárpátok parlamenti csoportjainak létrehozása az egyes nemzeti parlamentekben és az Európai Parlamentben, valamint a jövőben egy Kárpátok parlamenti közgyűlés létrehozásának megfontolása.

Hangsúlyozzuk a Kárpátok Eurorégió Egyesület mint koordináló intézmény jelentőségét.
Támogatjuk az európai területi együttműködés transznacionális operatív programjának létrehozását a Kárpátok Eurorégió területére a 2014-2020 közötti időszakra "Kárpáti Horizont 2020" néven. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Kárpátok Eurorégió területére a 2014-2020-as időszakra "Kárpátok Horizont 2020" néven egy transznacionális európai területi együttműködési operatív programot hozzanak létre. Egy ilyen megoldás hozzájárulna az Európai Unió meglévő, a többoldalú területi együttműködést támogató pénzügyi eszközeinek jobb koordinációjához és hatékonyságának növeléséhez. Ennek a programnak le kell fednie minden olyan területet, amely csatlakozni kíván hozzá.

Ugyanakkor felszólítjuk az Európai Uniót, hogy aktívabban támogassa a következő célkitűzéseket
a 2003. május 23-án Kijevben aláírt Kárpáti Egyezményben, és felszólítunk az EU hivatalos csatlakozásának felgyorsítására. Különösen a víz- és erdőgazdálkodás terén van szükség szorosabb együttműködésre. Fontosnak tartjuk továbbá a Kárpáti Egyezmény fenntartható turizmusról szóló jegyzőkönyvében foglalt feladatok végrehajtását.

Örömmel vesszük tudomásul a partnerek közötti határokon átnyúló együttműködés számos példáját.
a Kárpátok országaiból. Rendkívül értékesnek tartjuk azt a kezdeményezést, hogy megkezdjük a Kárpátok Enciklopédia kiadásának munkálatait. Ennek érdekében munkacsoportot hozunk létre a Kárpátok problémái iránt érdeklődő számos egyetem képviselőiből.

Figyelemmel követjük a Czarnohora Pop Ivan csúcsán található egykori csillagvizsgáló felújításával kapcsolatos tevékenységeket, valamint a Mikuličynban egy tudományos együttműködési központ építését, amelyben a Varsói Egyetem és az Ivano-Frankivszki Kárpáti Nemzeti Egyetem közös projektben vesz részt.

Felhívjuk a figyelmet a közös pásztorhagyományokra, amelyek évszázadok óta a Kárpát-medencei felvidéki emberek alapvető tevékenységének részét képezik. Egy olyan kezdeményezés, amelyet érdemes e tekintetben népszerűsíteni, a 2013-as nemzetközi Kárpáti Redyk-Transhumance, amelyet idén hagyományos túraként rendeznek meg romániai juhokkal, Ukrajnán, Lengyelországon, Szlovákián és a Cseh Köztársaságon keresztül.

A Kárpát-medencei országok - az Európai Unió tagjai - közötti együttműködés fejlődését nagymértékben elősegítette a következők
Ukrajnával folytatódik a határ menti infrastruktúra fejlesztése. Ezért határozottan támogatjuk a határátkelők számának növelését Ukrajna nyugati határán.

Továbbá, a Kárpátalján működő köz- és magánmédiaszektorhoz kapcsolódó körök és intézmények konszenzusos igényei és véleményei alapján támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy hozzanak létre egy nemzetközi platformot a kárpátaljai média együttműködésére, hogy közösen támogassák, fejlesszék és valósítsák meg a hatékony információcsere rendszereit.

Hangsúlyozzuk továbbá, hogy minden tevékenység átfogó célja egy európai makroregionális fejlesztési stratégia kidolgozása kell, hogy legyen az egész Kárpátaljára vonatkozóan, valamennyi érdekelt ország és régió, valamint az európai intézmények bevonásával. A stratégia létrehozása döntő jelentőségű lenne a területi kohézió és az együttműködés erősítése szempontjából nemcsak a kárpáti országok és régiók között, hanem az Európai Unió és keleti partnerei között is. A makroregionális Kárpát-medencei stratégiának ("Kárpátia 2020" - KEKK - együttműködés, gazdaság, környezet, kultúra) elsősorban az együttműködésre kell irányulnia, beleértve a gazdasági fejlődést, a környezetvédelmet és a kultúrát. E stratégia egyik eleme a "Via Carpathia" útnak a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózatokba való bevonása. Ennek az útvonalnak, amely az EU keleti területein halad keresztül, egyfajta maggá kell válnia, amely köré az egész kárpáti makrorégió fenntartható fejlődése épül. 

"Kárpáti Európa" - Krynicai Memorandum 2013

 

Kárpáti Európa Konferencia, Krynica 2013.

A "Kárpátok Európája" című konferencia Krynicában összegyűlt résztvevői a következőkről döntöttek:

  1. Javasolja a nemzeti parlamenteknek, hogy hozzanak létre Kárpát-medencei parlamenti csoportokat. További lépés lehetne a Közép- és Kelet-Európai Parlamentközi Közgyűlés létrehozására irányuló lépések megtétele. A Közgyűlésnek a régió országainak parlamenti képviselői közötti állandó együttműködés platformjává kell válnia. Célja az kell legyen, hogy Kelet-Közép-Európa szubjektív fejlődéséért dolgozzon. A Közgyűlés munkája - parlamenti jellegéből adódóan - összehozza a politikai megosztottság különböző oldalainak politikusait, és így a kormányváltásoktól függetlenül állandó együttműködést garantál.
  2. Tegyen lépéseket az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei együttműködéssel foglalkozó frakcióközi csoportok létrehozására.
  3. Az Európai Unió és a Kárpát-medencei országok kormányainak fórumán való munka a Kárpátok régióra vonatkozó uniós makroregionális stratégia koncepciójának előmozdítása és végrehajtása érdekében. Ennek a stratégiának az EU, az országok és a régiók fejlesztési erőfeszítéseinek összekapcsolásával Európa e részének fenntartható és dinamikus fejlődését kell erőteljesen ösztönöznie. Különösen fontosnak tartjuk a hagyományos gazdasági ágazatok, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a nemzeti kultúra előmozdítására irányuló tevékenységeket és az országainkat összekötő infrastruktúra bővítését. Ezeket a prioritásokat megfelelően be kell építeni a 2014-2020-as pénzügyi terv keretében az uniós források kifizetésére irányuló operatív programokba.
  4. Támogassa a Kárpátok örökségének, kulturális és természeti környezetének védelmét a Kárpáti Egyezményen keresztül, és különösen terjessze ki a kezdeményezés hatását a régió más országaira és a nemzetközi szervezetekre.
  5. A közép- és kelet-európai értelmiségiek rendszeres találkozóinak kezdeményezése az európai identitásról való gondolkodás, valamint a régiónkkal kapcsolatos ismeretek bővítése és terjesztése céljából. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódik egy Kárpátaljai Egyetem létrehozásának gondolata, amelynek célja egyrészt az átfogó fejlődést szolgáló tudományos kutatás fejlesztése, másrészt annak népszerűsítése tudományos és oktatási körökben.

"Kárpáti Európa" - NYILATKOZAT Krynica 2014

 

Kárpáti Európa Konferencia, Krynica 2014.

Az ukrajnai háború a hidegháború vége óta a legnagyobb fenyegetést jelenti Európa biztonságára.

Ez a fenyegetés abból a tényből fakad, hogy a 2008-as orosz-grúz háború után az orosz agresszió ismét erőszakkal változtatja meg a határokat, és ezt állandó államként kívánja létrehozni.

A Krím annektálása és megszállása, valamint az orosz csapatok behatolása Kelet-Ukrajna területére a nemzetközi jog alapelveinek megsértése, amely aláássa a területi integritás és az állami szuverenitás elvét, amelyek az államok közötti békés rend alapjait képezik.

Ebben a helyzetben nagyrészt az egyes államok, az egész közép- és kelet-európai régió, az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió reakciója fogja meghatározni nemcsak a mai ukrajnai békét, hanem azt is, hogy Európa biztonságban lesz-e, és a jogállamiság és az egyetemes értékek kontinense marad-e.

A tényekkel szembeni passzivitás egyáltalán nem jelent választási lehetőséget. Az enyhülés politikája ma is ahhoz a katasztrófához vezethet, amelyet Európa 75 évvel ezelőtt egyszer már átélt.

Ezért a 2014. szeptember 3-án Krynicában összegyűlt Kárpáteurópa Konferencia résztvevői határozottan elítélik az orosz agresszió politikáját, amely destabilizálja Kelet-Európát, és felszólítják a transzatlanti közösség államait, hogy következetesen és megfelelően reagáljanak erre a fenyegetésre, többek között a közép- és kelet-európai szövetséges államok védelmi képességeinek bővítésével.

Ukrajnát ma teljes mértékben támogatni kell mindenben, amit csak kérhet, és az Oroszországnak adott közös transzatlanti válasznak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy megállítsa további agresszióját és helyreállítsa Ukrajna területi integritását, beleértve a Krímet is.

Különösen arra kérjük régiónk országait, hogy találják meg a módját annak, hogy közösen és szolidárisan reagáljanak az ukrajnai háborúra.

Szolidaritásunkat fejezzük ki a Krím megszállásának és az ukrajnai háborúnak minden áldozatával, különösen az elesett katonák családjaival.

Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra