Az Európai Unió és szomszédai közötti kapcsolatok, a májusi európai parlamenti választások, a nemzeti parlamentek és az európai intézmények közötti együttműködés - ezek a fő témái az Európai Unió parlamentjeinek elnökeinek hétfőn Bécsben megnyílt konferenciájának. A lengyel parlamentet az osztrák fővárosban Marek Kuchciński és Stanisław Karczewski, a Szejm és a Szenátus elnöke képviseli. A konferencia éves fórumot biztosít a nemzeti parlamentek európai struktúrában betöltött feladatairól, az uniós ügyekben folytatott parlamentközi együttműködésről és a Közösség előtt álló kihívásokról szóló eszmecserére.
A vitát Wolfgang Sobotka, az Osztrák Nemzeti Tanács elnöke és Ingo Appé, az Osztrák Szövetségi Tanács elnöke nyitotta meg. Appé elnök úr arról beszél, hogy a Közösség előtt álló kihívásokkal szemben együttműködésre van szükség. - Turbulens időket él át az Európai Unió. Elsősorban a Brexit miatt, de más kérdések, például az éghajlatváltozás vagy a migráció miatt is. Megoldásokat csak akkor lehet találni, ha parlamentközi párbeszédet folytatunk - hangsúlyozta. Wolfgang Sobotka viszont felhívta a figyelmet a Nyugat-Balkán jelentőségére az Európai Unió számára. - A Közösséghez való közeledésük tartós stabilitást hoz. A nemzeti parlamentek pedig fontos szerepet játszanak az előcsatlakozási folyamatban - mondta. Mairead McGuinness is felszólalt az ülés megnyitóján. Az EP első alelnöke többek között a közelgő európai parlamenti választások jelentőségéről beszélt, és hangsúlyozta a nemzeti parlamentek választási folyamatba való bevonásának fontosságát.
- Ez egy erős elvárás minden országgal szemben: az európai szellemiséget fel kell emelni, hogy az Unió megerősíthesse együttműködését" - mondta a szejm elnöke a konferencia szünetében újságíróknak. Marek Kuchciński hozzátette, hogy a megbeszélés során a politikusok az egységet és a sokszínűséget emelték ki, mint az Unió tagállamainak erőforrását. Hangsúlyozta továbbá, hogy Lengyelország aktívan részt vesz a térségben a jó kapcsolatok építésében különböző formákban, többek között a Visegrádi Csoport, a Keleti Partnerség, a Kárpáti Európa, a bukaresti megállapodás és a háromoldalú megállapodás keretében.
A konferencia hétfői része elsősorban az Európai Unió szomszédságáról szóló vitára adott lehetőséget. Andrej Danko, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke az ülés ezen részében hangsúlyozta a Nyugat-Balkán EU-integrációjának fontosságát. Beszédének egyik fő témája szintén Európa biztonsága volt. - El kell kezdenünk átfogóan foglalkozni ezzel a kérdéssel, és ebben az Uniónak jelentős szerepet kell játszania - jegyezte meg a szlovák politikus. A balkáni országok közeledését az Unióhoz Nikosz Voutszisz, a görög parlament elnöke is prioritásként kezelte. Robert Fico, az olasz képviselőház elnöke viszont a migráció problémáját hangsúlyozta, mondván, hogy az Unió országainak együtt kell működniük ebben a kérdésben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Közösség külső határainak ellenőrzése terén együttműködésre van szükség. A vitában a szenátus elnöke is felszólalt. Stanisław Karczewski szerint a szomszédos nemzetek számára a tagság lehetőségének megteremtése az Unió leghatékonyabb eszköze a környezetére gyakorolt befolyásának.
A parlamenti csúcstalálkozó első napján Marek Kuchciński kétoldalú megbeszélést folytatott Viktoras Pranckietisszel, a Litván Köztársaság Seimasának elnökével. A beszélgetés a fontos történelmi évfordulók közös megünnepléséről szólt, köztük a lublini unió aláírásának 450. évfordulójáról.
Az ülés kedden folytatódik. Az uniós parlamentek elnökei megvitatják a májusi EP-választásokat, valamint a nemzeti parlamentek és az európai intézmények közötti együttműködés fejlesztését. A konferencia e részének egyik fő előadója Marek Kuchciński, a szejm elnöke lesz. Rajta kívül felszólal Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke, Ankie Broekers-Knol, a holland szenátus elnöke és Gérard Larcher, a francia szenátus elnöke. További kétoldalú találkozókat is terveznek a Szejm elnöke és az Európai Parlamentek elnökei között.
Mielőtt a lengyel delegáció Bécsbe érkezett volna, meglátogatta az egykori német náci koncentrációs táborok Mauthausen-Gusen komplexumának emlékhelyeit. A KZ Gusen mauzóleumánál, annak a krematóriumnak a maradványainál, ahol a második világháború alatt több mint 37 000 ember halt meg, a marsallok virágot helyeztek el, és beírták magukat az emlékkönyvbe. "Mélyen megrendülve a guseni haláltáborban történt tragédia borzalmaitól, tisztelettel adózom minden áldozatnak, beleértve azt a több ezer lengyelt, akik ott vesztették életüket" - írta Marek Kuchciński. A szejm elnöke a médiának nyilatkozva viszont hangsúlyozta, hogy Lengyelország és a világ számára fontos, hogy emlékezzenek a Gusen KZ-re. - Ez egy második Katyn Lengyelország és más nemzetiségek számára, nem csak Európából" - mondta.
Ezt követően Marek Kuchciński és Stanisław Karczewski virágokat helyezett el a Bergkristallban elesett lengyel foglyok emlékműve előtt, valamint a mauthauseni koncentrációs tábor lengyel áldozatainak emlékműve előtt. Gyertyákat gyújtottak a lengyel cserkészek, lengyel orvosok és az 1944-ben a lágerben elhunyt Henryk Slawik emléktáblái előtt is, aki korábban munkatársaival sok lengyelt és zsidót mentett meg a haláltól Magyarországon.
1940 és 1945 között az egykori német náci koncentrációs táborok Mauthausen-Gusen komplexumának foglyai között a lengyelek alkották a legnagyobb csoportot. A Mauthausen-Gusen koncentrációs tábor a "lengyel értelmiség fogadó táboraként" volt ismert, mivel többek között az Intelligenzaktion, a németek által tervezett népirtás részeként letartóztatott embereket szállásolták el itt, akiket a második Lengyel Köztársaság birodalomhoz csatolt területeiről származó lengyel elit ellen hajtottak végre.
CIS
Fotó: Łukasz Błasikiewicz
