Az Európai Unió jövője, a Közösség belső és külső biztonsága, az éghajlatvédelem, a 2021-2027-es pénzügyi terv, a Brexit következményei, az EU intézményi reformja - többek között ezekről a témákról is szó esett a visegrádi országok és a Benelux államok parlamenti elnökeinek találkozóján, amelyre március 25-én, hétfőn került sor a szlovákiai Piešťanyban. A szejm elnöke, Marek Kuchcinski részt vett a vitában. A szlovákiai szenátust Stanisław Karczewski marsall és Michał Seweryński marsallhelyettes képviselte.
A szejm elnöke az ülés előestéjén újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy meg kell fontolni az EU működésének megváltoztatását. - Ahhoz, hogy a tagállamok azt mondhassák magukról, hogy a nagy sikerű Unióban vannak, meg kell erősíteniük azt - mondta.
Marek Kuchciński hétfői beszédében rámutatott, hogy a célnak az európai értékek helyreállításának kell lennie. Felhívta a figyelmet egy új nyitás szükségességére is, amelyet a májusi európai parlamenti választások jeleznek majd. - A nemzeti parlamenteknek készen kell állniuk arra, hogy olyan uniós fejlesztési elképzelést támogassanak, amely figyelembe veszi a polgárok igényeit, és megerősíti a nemzeti parlamentek szerepét a döntéshozatali folyamatban - mondta. A házelnök a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló határozat kapcsán az Unió előtt álló kihívásról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára fordított kiadások a Közösség alapját képezik, és legitimitásának egyik fő tényezője, valamint hogy a tagállamok és a régiók fejlődésének bármilyen egyenlőtlensége ellentmondana az Uniót egyesítő eszméknek.
Marek Kuchciński felhívta a figyelmet az uniós intézmények demokratizálásának kihívására is. Hangsúlyozta, hogy szükség van ezek racionalizálására és döntéseik átláthatóbbá tételére. - Az Európai Uniót szuverén, szolidáris nemzetállamok közösségének kell tekintenünk, amelyek együttműködésüket az "egyenlő az egyenlőkkel, szabad a szabadokkal, becsületes a becsületesekkel" elvére alapozzák - mondta a szejm elnöke.
Az ülés szünetében Marek Kuchciński a média képviselőivel beszélgetett. Hangsúlyozta, hogy a visegrádi csoport számos kérdésben hasonló nézeteket vall, és elvárja, hogy az EU valamennyi országával egyenlő bánásmódban részesüljön.
Michał Seweryński, a szenátus alelnöke úgy értékelte, hogy az európai uniós tagság Lengyelország nemzetközi politikájának alapja. Hozzátette azonban, hogy a Közösségben nem lehet helye a nagyobb tagállamok hegemóniájának. - Az a kérdés, hogy minden ország tiszteletben tartja-e az alapvető európai szabadságjogokat" - szólított fel.
A találkozó házigazdája, Andrej Danko, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a Közösség előtt álló legfontosabb kihívásokról beszélt: a migrációs válságról, a Brexitről és az éghajlatváltozásról. - Az Unió a mi közös otthonunk, amelynek nincs alternatívája. A szlovák politikus szerint a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd hozzáadott értéket jelent az EU-ban.
Siegfried Bracke, a belga képviselőház elnöke a Benelux-országok európai együttműködéssel kapcsolatos prioritásairól beszélt. - Az Unió a közös értékekről szól. Célja, hogy összehozza az embereket, és a közjóért dolgozzon. Csak akkor lesz képes működni, ha az egyes országok elérik az alapvető célkitűzéseit - jegyezte meg. Claude Wiseler, a luxemburgi képviselőház alelnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy fontos tiszteletben tartani a kisebb államok hangját az EU-ban. A holland szenátus alelnöke, Joris Backer szintén a kisebbségek jogainak védelmére és az erre alkalmas intézményi keret megteremtésének szükségességére hivatkozott. A Benelux Parlament elnöke, Gusty Graas pedig Belgium, Hollandia és Luxemburg integrációjának történetéről beszélt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem volt az egyik fő témája Annemie Maes, a belga szenátus képviselője beszédének. - A tagállamoknak együtt kellene működniük és szolidárisabbnak kellene lenniük ezen a területen - mondta.
A vita fontos témája volt a Brexit. A Cseh Köztársaság képviselőházának elnöke, Radek Vondráček felhívta a figyelmet a nemzetállamok fontosságára és szerepére Nagy-Britannia esetleges kilépése után. - A Brexit gyengíti az EU biztonságát. Meg kell birkóznunk azzal, hogy a szavazati arányok változnak az Unióban" - mondta viszont Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A holland képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Hayke Veldman szerint a Brexit után az Uniónak átfogó együttműködési megállapodásra lesz szüksége.
Milan Štěch, a Cseh Köztársaság szenátusának alelnöke viszont hangsúlyozta, hogy szorosabb szociális és gazdasági együttműködésre van szükség az EU-ban. Véleménye szerint a politikai integrációnak az álláspontok közeledését kell követnie ezeken a területeken.
A találkozót összefoglaló sajtótájékoztatón a Szejm elnöke ismét hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót meg kell erősíteni, hogy az minden tagállam számára sikeres legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy rendezni kell az Európai Parlament és a tagállamok parlamentjei közötti kapcsolatokat. Danko elnök viszont azt mondta, hogy a visegrádi csoport "olyan formátum, amely meg akarja reformálni az EU-t".
A piešťanyi megbeszélések alkalmával kétoldalú találkozóra is sor került Marek Kuchciński, a Szejm elnöke és Kover László, a Magyar Országgyűlés elnöke között. A politikusok megvitatták a kommunizmus európai bukása 30. évfordulójának megünneplését, a visegrádi csoporton belüli együttműködést, valamint a Lengyelország és Magyarország közötti kulturális együttműködést, többek között a Wacław Felczak Intézet révén.
CIS
Fotó: Marta Marchlewska/ KS
🎥Az Európai Unió jövője és biztonsága, a Brexit következményei, a közösségi reform - ezekről tárgyaltak a visegrádi és a Benelux államok parlamentjeinek elnökei a szlovákiai Piešťanyban tartott találkozón.
🇵🇱🇨🇿🇸🇰🇭🇺🇧🇪🇳🇱🇱🇺 pic.twitter.com/IltVEVYRju- Sejm RP🇵🇱 (@KancelariaSejmu) március 26, 2019
