- 2006 óta a kormány nem értékelte a szociális segélyek jövedelemhatárait. Ma ez 351 PLN/fő a családban. Ezzel szemben a létminimum 430 PLN/fő körül van. Az infláció 2006 óta 20%. Lengyelországban először fordul elő, hogy a létminimum magasabb, mint a szociális segélyre való jogosultság küszöbértéke. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy Lengyelországban 2 millió család kapott alulbecsült szociális segélyt, és mintegy 200 000 családot fosztottak meg a segélytől, mivel jövedelmük meghaladta az előírt kritériumot.
- Csak az ellenzéki képviselőknek köszönhető, hogy idén sikerült megmenteni a táplálkozásra szánt finanszírozást. A pénzügyminiszter 50 millió PLN-t akart elvenni.
- A koalíció új feladatokat ró a helyi hatóságokra, többletforrások nélkül. Pl. a családon belüli erőszakkal, a bölcsődei törvénnyel vagy a családgondozás költségeinek viselésével kapcsolatos feladatokra.
- A PO-kormány a közelmúltban azzal spórolt a szegényeken, hogy a 20% állandó juttatásainak támogatási kötelezettségét az önkormányzatokra hárította. Ezt a pénzügyi év során teszi. Egy 15 000 lakosú településnek idén 250 000 zloty pluszforrást kell találnia (csak hol?).
- 2010-ben számos önkormányzat kifogyott a kormányzói támogatásból származó, a legalacsonyabb jövedelműek fő támaszának számító rendszeres segélyekre szánt pénzeszközökből. Idén a helyzet megismétlődhet. Számos szociális ellátóközpontban a szociális munkásoknak megtiltották, hogy időszakos ellátásokért folyamodjanak.
- A kormányzók a szociális otthonok lakóinak finanszírozásához a költségekhez képest alulbecsült támogatásokat nyújtanak. Ennek eredményeképpen a megyei önkormányzatoknak 200 000 és 500 000 PLN közötti összeggel kell támogatniuk egy-egy otthont.
- 2008-ban. A munkaügyi miniszter azt követelte, hogy a járási elöljárók vonuljanak ki az idősotthonok ápolási és gondozási szolgáltatásainak finanszírozásából, és azt javasolta, hogy ezeket a költségeket az Országos Egészségügyi Alapból fedezzék. Ez hatalmas zűrzavart okozott, amely a mai napig nem tisztázott.
- Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére hosszabbították meg a szociális otthonok normakövetési időszakát. Ez sok munkahelyet mentett meg az országban. A munkaügyi miniszter következetesen ellenezte ezt a megoldást.
- A fogyatékkal élők támogatására szánt PFRON-finanszírozás 2007-hez képest drasztikusan csökkent. Több mint tízszer kevesebb ember részesül rehabilitációs üdülésekben, ortopédiai segédeszközökben és az építészeti akadályok felszámolásában, mint 2007-ben.
- Számos tartományi kormányzó 2010-ben csökkentette a szociális segélyközpontok támogatását. Pl. Podkarpacie-ban 15%-vel 2009-hez képest, míg 2008-ban ugyanekkor. A PO miniszterhelyettese 500 zlotys emelést ígért a szociális segélyben dolgozóknak. Jelenleg a szociális segélyezésben dolgozók az egyik legalacsonyabban fizetett szakmai kategória Lengyelországban. A kisegítő személyzet legfeljebb 1800 PLN-t keres, míg az olyan szakemberek, mint az ápolók, gyógytornászok és szociális munkások körülbelül bruttó 2000 PLN-t keresnek. Ezeknek a munkavállalóknak gyakran a szociális segély ügyfeleivé kell válniuk.
- 2010-ben a kormány nem biztosított forrásokat a hajléktalanok megsegítésére, pedig 10 millió PLN tartalék állt rendelkezésre.
- Az árvízkárosultaknak nyújtott segélyek koordinálása tragikus volt. Hiányzott az információ a szükségletekről, valamint a helyi önkormányzatok és magánszemélyek segítségnyújtási lehetőségeiről.
- A jelenlegi csapat jellemzője, hogy a szociális segélyek elosztása nem objektív. Az úgynevezett "saját önkormányzatok" kapják a legtöbbet.
- A családok jövedelemtámogatási küszöbértékét, amely családi támogatásra jogosítja őket, 2004 óta nem módosították. Ez 504 PLN/fő, miközben 650 PLN/fő kellene, hogy legyen. Az infláció 25% körül volt. A felértékelés hiányának következményei az alulbecsült ellátások és a támogatásra jogosult gyermekek számának 5,5 millióról 3 millióra való csökkenése.
- A munkanélküliségi ráta 2010 negyedik negyedévében és 2011 első negyedévében bekövetkezett növekedése ellenére a Munkaügyi Alap forrásai a 2010-es 7 milliárdról 2011-ben 3 milliárdra csökkentek. Sok kerületi munkaügyi hivatalnak nincs pénze intervenciós munkákra, közmunkára és gazdasági megerősítésre. Nincs pénz a fiatalok gyakornoki állásaira sem, akik közül 30%-50% nem talál munkát.
