Visegrádi Csoport

V4: Január 12-én a visegrádi országok parlamenti vezetői távbeszélgetést tartottak Elżbieta Witek, a lengyel szejm marsallja és Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus elnöke részvételével. Megvitatták többek között a járványhelyzetet, a külpolitikát, a fehéroroszországi és az egyesült államokbeli helyzetet, valamint az EU nyugat-balkáni országokkal való bővítésének kérdését. 2020. július 1. Lengyelország egy évre átvette a Visegrádi Csoport (V4) elnökségét.

Az elnökség fő célkitűzései:

1) A V4-országok koordinációja az EU-ban

2) A COVID-19 világjárványból való felépülés és az ellene való küzdelem

3) A V4-en belüli integráció és kohézió erősítése

4) A V4-ek együttműködésének fejlesztése a digitális ágazatban

A V4 nemcsak a COVID-19 világjárvány hatásainak ellensúlyozásával kapcsolatos területekre összpontosít, hanem a közép-európai régió és az EU egésze szempontjából fontos kérdésekre is, mint például a Brexit, a többéves pénzügyi keret (MFF), a kohéziós politika, a közös agrárpolitika (KAP), a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés és az EU bővítési folyamata, a keleti partnerség fejlesztése és az EU keleti szomszédaival, különösen Fehéroroszországgal való együttműködés. Az EU és tagállamai számára továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent majd az éghajlat-politika, beleértve az aszály és a korlátozott vízkészletek problémáit, a biogazdaság és a körforgásos gazdaság, a digitális menetrend, az innováció, az energia és a kommunikáció, az egészségügy, a tudomány, a kultúra, a védelem és a biztonság. A V4-ek lengyel elnökségének célkitűzéseiről további információk találhatók a következőkben itt.

V4: A visegrádi csoport (V4) lengyel elnöksége keretében január 14-én videokonferenciát szerveztek Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és az Egyesült Királyság külügyminiszter-helyettesei. A megbeszélések fő témái a következők voltak: keleti politika, a nyugat-balkáni államokkal való kapcsolatok, a dezinformáció elleni fellépés, a V4-ek és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok a Brexit után, valamint a transzatlanti kapcsolatok.

Magyarország / Lengyelország: Magyarországra érkezett egy 7000 adag oltóanyagot tartalmazó szállítmány, amelynek célja 3500 ember COVID-19 elleni oltása volt. 29 ezer Moderna vakcinát szállítottak Lengyelországba. Mind Lengyelországban, mind Magyarországon a védőoltás önkéntes és ingyenes. A január 13-i hivatalos adatok szerint Lengyelországban 309 620 oltást hajtottak végre, és 1 051 830 adag oltóanyag érkezett az országba.

Magyarország: Megkezdődött Európa legnagyobb vasúti intermodális termináljának építése. A magyar média arról számolt be, hogy az Új Selyemúton található létesítmény a legmodernebb lesz az öreg kontinensen. A kelet-nyugati kapu (amely a magyar-ukrán határon fekvő Fényeslitke településen épül) lesz az első ilyen jellegű terminál Európában, amely megújuló energiaforrásokat használ és saját 5G hálózattal rendelkezik. A beruházás becsült értéke 61 millió euró, amelyből a magyar kormány 8,2 millió eurót biztosít a munkahelyteremtés támogatására.

Nyugat-Európa

Hollandia: Mark Rutte holland miniszterelnök lemondott kormányáról a holland adóhivatal jogosulatlan intézkedései körüli botrány miatt. Az adóhivatal tévesen vádolt meg csalással több ezer, gyermeknevelési támogatásban részesülő családot. Még decemberben Mark Rutte a parlamentben arra buzdított, hogy Lengyelország ellen nemzetközi panaszt nyújtsanak be az Európai Unió Bíróságához (EUB) a jogállamiságnak a lengyel kormány általi állítólagos megsértése miatt.

Németország: A Németországban kormányzó kereszténydemokraták (CDU) szombaton Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnökét választották új vezetőjükké, jelezve, hogy a jobbközép párt "fenntartani kívánja Angela Merkel mérsékelt irányvonalát". A német CDU-t széles körben az EU legnagyobb politikai pártjának tartják.

Balti államok

Litvánia: December közepén az amerikai hadsereg egy kb. 500 katona, akik 2021 közepéig Litvániában maradnak. Ez a harmadik páncélos zászlóalj nagyságú amerikai erő rotációja az országban. Az amerikai hadsereg egy páncélos alegysége 2020 decemberében ismét Litvániába érkezik, ami megerősíti az USA rotációs katonai jelenlétét az országban.

Balkán

Horvátország: Horvátország úszó LNG-kikötője január 1-jén kezdte meg működését. Jakub Wiech, energetikai szakértő: Ez a lépés Közép-Európa energiabiztonságának növelését szolgálja, és csapást mér a Gazpromra, amely a régióban monopolhelyzetben van. A közép-európai országok erősen függnek az orosz gáztól. Ez a függőség átlagosan 50-60%, bár néhány országban (pl. Észtországban vagy Bulgáriában) 100%.

Világ

USA: Joe Biden letette az esküt az Egyesült Államok 46. elnökeként, és első államfői beszédében kijelentette, hogy a nemzet egyesítésével és az állampolgárok közötti megosztottság leküzdésével fog foglalkozni.

Oroszország: Az európai vállalatok kivonulnak az Északi Áramlat 2 projektből, amely a német hatóságoktól zöld utat kapott az építési munkálatok folytatásához. A Zurich Insurance Group AG bejelentette, hogy kivonul a projektből, és nem nyújt többé biztosítási szolgáltatást az Oroszországot és Németországot összekötő tengeri gázvezetékhez - jelentette szombaton a Bloomberg News. Korábban a dán Ramboll mérnöki cég és a norvég Det Norske Veritas Holding AS tanúsító szervezet is visszalépett a projektből.

SM