A Kárpátok rendelkeznek Európa legnagyobb biológiai sokféleségével. A lengyelországi részen közel 2000 őshonos növényfaj él, amelyek között medve, aura, szarvas, vadmacska, hiúz, borz, borz és egy sereg bogár és pillangó... A biológiai sokféleség nemzetközi napja ideális alkalom arra, hogy megemlékezzünk erről, de nem csak erről. A Külügyi Bizottság vitát folytat Európa jövőjéről; vitát a biológiai sokféleség védelméről, a zöld megállapodásról, a természeti erőforrások bölcs felhasználásáról. Azon dolgozunk, hogy megerősítsük a kárpáti együttműködést és egy olyan stratégiát dolgozzunk ki, amely az alpesi vagy balti régiók mintájára segít a természet védelmében és ennek a csodálatos régiónak a fejlesztésében.

A Régiók Európai Bizottságának a Kárpátokra vonatkozó makroregionális stratégiáról szóló véleménye többek között hangsúlyozza, hogy a Kárpátok 190 000 km2 -es területet foglalnak el, ami az Alpok után az európai kontinens második legnagyobb hegyvidéki területét jelenti. Kiemelték a Kárpátok egyedülálló erőforrásait, mint például természeti kincseiket, egyedülálló multikulturális örökségüket, emberi erőforrásaikat és a hegyvidéki közösségek közös identitását. Hangsúlyozták, hogy a Kárpátok a magas biológiai sokféleség és az Európában egyedülálló természeti környezet állapotának megőrzése miatt kivételes jelentőségű terület. Ez egy olyan európai örökség, amelyet meg kell védeni a jövő generációi számára, ami azt jelenti, hogy olyan felelős gazdasági fejlődési utakat kell keresni, amelyek lehetővé teszik ennek az örökségnek a megőrzését és védelmét. Ezért szükséges az e területen a kormányzás valamennyi szintjén működő szereplők tevékenységének összehangolása, figyelembe véve a környezetvédelmi kérdések határokon átnyúló jellegét. Felismerték a Kárpátalja társadalmainak évszázados szomszédságában rejlő lehetőségeket, valamint a hegyvidéki régiók gazdag kultúráját, amely a keleti és nyugati hatások, a közös történelmi tapasztalatok, valamint a pásztori hagyományok kereszteződésének eredménye.