Hölgyeim és uraim!

            Van szerencsém bemutatni a Kárpátalja jövőjéről szóló vita első hangját, amely Maciej Szymanowski, a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatójaé, és amelyre 2020. április 2-án előszóval hívtam meg Önöket a honlapomon.

Marek Kuchciński

A Kárpátok Európája

A jövő. Kárpáti Európa mint Közép-Európa. Kárpáti Európa mint "ige"

            Különböző módon írunk. Mi, lengyelek és európaiak, balról jobbra írunk. De sok más kultúrában, például az arabban vagy a zsidóban, pont az ellenkezőjét írjuk: jobbról balra. Másokban, például a kínai vagy a japán nyelvben hagyományosan azt írjuk: fel-le. Mindegyik kultúrában van azonban egy jól ismert mondás: az általánostól a különösig, vagy a különösből az általánosig. Ez utóbbi sorrendben következik néhány gondolat, amelyeket az alábbiakban bátorkodom áthúzni. Véleményem szerint jól tükrözik azt, ami ma a Kárpáteurópa-konferencia egyik fő értéke, és amiben a jövő nagy lehetősége rejlik.

IGE vagy szó mint cselekvés

            "Kezdetben volt az Ige" - tudjuk meg Szent János evangéliumából. A magyarok ebben az idézetben nem a szigorúan "szót" jelentő "szó" kifejezést használják, hanem az "ige" szót, ami szó, de szó is: "ige", "mozgás". Kárpáteurópa - ez az évek óta megrendezésre kerülő konferenciasorozat nemcsak a különböző országokból érkező emberek találkozóhelye, hanem mindenekelőtt azoké, akik gondolataikat formálják és használják az "ige" szót. A szó, amely mögött egy konkrét elképzelés, projekt vagy cselekvés áll. Vajon a Kárpátok Európája nélkül kialakult volna a fenntartható fejlődés stratégiája, amely jelenleg Lengyelországban olyan nagy közvéleményi támogatást élvez? Lehetséges. A kérdés az, hogy mikor? Vagy inkább: mennyivel később? Kárpáti Európa nélkül megépült volna az új közép-európai kereskedelmi útvonal, a Via Carpathia? Valószínűleg. De inkább nem a szemünk láttára.

            A Kijevben aláírt "Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről" (2003) szelleme és betűje, vagy a Via Carpathia határokon átnyúló közlekedési útvonal kiépítésének gondolata, amely 2013 óta szinte minden Kárpátalja Európa aláírásával aláírt dokumentumban megjelenik, konkrét példák arra, hogy a megvitatott konferencia által elfogadott formula hogyan működik a gyakorlatban. Ez látható az Europa Karpatián folytatott megbeszélésekből is, amelyekből a Collegium Carphaticum létrehozásának gondolata született. A közép-európai témákról - a geológiától a politikatudományig - szóló professzorok és órák cseréjére rendszeresen sor kerül a 2017-ben a 19. alkalommal megrendezett konferencián kötött megállapodásnak köszönhetően, amely 6 ország - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország - egyetemei között jött létre.

KÁRPÁTI EURÓPA MINT KÖZÉP-EURÓPA

            Mint tudják, Közép-Európának tucatnyi meghatározása létezik. Tekintettel arra, hogy összesen egy tucat európai ország jelölte ki és emlékezett meg Európa földrajzi középpontjáról a saját területén egy-egy emlékobeliszkkel (a csehek Prágában, a szlovákok Kremnicában, a lengyelek Suchowolában, az ukránok Dilovében, a magyarok Tállyán stb.), talán joggal feltételezhetjük, hogy Közép-Európa ott van, ahol társadalmi elvárás van, ahol az emberek ezt akarják.

            Valamelyest ez a helyzet a Kárpátok Európájával is. Nem annyira azoknak az országoknak a képviselőit hozza össze, amelyeken ez a hegyvonulat áthalad, hanem inkább azokat vonzza, akik számára a hegyek a maradandóság, az erő és az örökkévalóság szimbólumai. Azok, akik tudják, hogy a hegyek természetesen arra késztetnek minket, hogy ... "felfelé" nézzünk. Arra kényszerítenek bennünket - legalábbis egy pillanatra -, hogy felhagyjunk a világ horizontális felfogásával és annak különböző dogmáival, mint például a híres centrum-periféria elmélettel. Az élet és a szabadság egyedülálló terét teremtik meg, ahová nem véletlenül vonzódnak évszázadok óta olyan lelkesen a tudósok, művészek és papok. A 2019-ben megjelent, Prof. Waldemar Paruch által szerkesztett Kárpáti Európa. A Matter of Cooperation" című könyv lenyűgöző listája 54 Nobel-díjast sorol fel Európa e részéről, de ez csak egy töredéke annak a civilizációs és szellemi hozzájárulásnak, amely a világnak ezen a részén született. A listán nem szerepelnek a gondolkodás olyan óriásai, mint II. Vagy például azok, akik még a díj odaítélése előtt születtek, mint a magyar Semmelweis Ignác, aki véget vetett a nők évszázadokon át tragikus áldozatokat szedő posztmenopauzális lázának azzal, hogy az orvosokat olyan kézmosásra utasította, amelyet ma mindannyian használunk koronavírusjárványok idején.

A KÁRPÁTI EURÓPA JÖVŐJE

            Közös érdekeket és közös fenyegetéseket látunk. Még a régió azon országaiban is, ahol nincs közös sorsérzet, minden bizonnyal létezik a kölcsönös függőség érzése. Az a meggyőződés, hogy bár nem ismerjük a jövőt, a jövőbeli eseményeket együtt tudjuk létrehozni. A 26. alkalommal megrendezett konferencia résztvevői és hallgatói többször is meggyőződhettek erről. Csakúgy, mint az infrastrukturális projektek, a biztonság - beleértve az energiabiztonságot is - és az innováció terén való konstruktív együttműködés szükségessége. Továbbá ellenálló képességet kell kialakítani a külső zavarokkal szemben, amelyek nem kedveznek a régió további fejlődésének. A piacgazdaság nem légüres térben működik. Az információs háborúk, amelyek miatt az utóbbi időben a régióban a posztkommunizmus helyett inkább a neonácizmus veszélyeiről beszélnek, szintén tényként jelentkeznek.

            Ahhoz, hogy e célok legalább egy részének elérése érdekében hatékonyan tudjunk fellépni, szükség van az együttműködés gondolatának társadalmi intézményesítésére Lengyelországban és a régió országaiban. És az ehhez vezető szükséges lépések jobb koordinálása érdekében - egy ezért felelős szervezet létrehozása. Egy olyan intézet vagy alapítvány, amely összefogná a politikusok, szakértők és újságírók, valamint a Kárpát-medencei és azon túli országok intézményei közül azokat, akik hajlandóak lennének állandó együttműködésre. Ennek az intézménynek a formális, jogi és pénzügyi struktúrájának lehetővé kell tennie, hogy ne annyira az egyes vállalkozások megszervezését, mint inkább a régió államai előtt álló kihívásokra adott válaszmechanizmusok kidolgozását és végrehajtását. A bizalmi tőke megsokszorozása a régióban az információáramlás új csatornáinak (portál!) elindításával. Új ötletek és megoldások generálása.

            A pragmatizmus és a józan ész a szolidaritást javasolja a közép- és kelet-európai együttműködés alapjaként. A "nemzetek őszét" Európában 1989 és 1990 között nem az erőszolidaritás, hanem a társadalmi és nemzeti szolidaritás ereje váltotta ki. A Kárpátok Európája konferencia és a kárpátaljai emberek megmutatták, hogy tisztában vannak ezzel az erővel. Most már csak az a kérdés, hogy felszabadítsuk ezt a potenciált, irányt adjunk neki, és nekilássunk az első feladatok elvégzésének. Ahogyan a Kárpátok Európája létrejöttekor, úgy gondolom, hogy a kezdeményezésnek, vagy inkább a kezdeményezéseknek a lengyel oldalról kell jönniük.