Szeptember 8-án, szerdán, a Kárpátok Európája konferencia második napján az Európai Zöld Megállapodásról, mint a környezetvédelem és a biogazdálkodás lehetőségéről volt szó. A regionális együttműködésről, a technológiai fejlődésről és az Európára vonatkozó elképzelésekről is szó esett. A rendezvény szervezője a Szejm Kancelláriája, a konferencia partnere pedig a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet.

30 év szabad közép-európai országok és a regionális együttműködés építése

A szerdai első panel résztvevői között Lengyelország, Litvánia, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Moldova képviselői voltak. A résztvevők megvitatták a régióban az elmúlt három évtizedben folytatott együttműködést, a közös célokat és a kihívásokat.

A vitát Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke nyitotta meg. - Vannak nagyon jó ötleteink, mint például a V4, Tri-City. Együttműködésünk a régióban fejlődik. Számos problémával kell azonban szembenéznünk. Egyrészt az EU-hoz csatlakozni kívánó országok befogadásáról van szó, és az EU nem akar új országokat befogadni. Ez nagyon nagy problémát jelent a csatlakozni kívánó országok számára, mivel néhányuk már teljesítette az EU elvárásait. Ezekben az országokban egyre nő a türelmetlenség - értékelte Ryszard Terlecki, aki hozzátette, hogy az EU-ban egyre inkább az egy állam és egy két- vagy akár háromsebességes Európa építésének gondolata terjed. - Együtt kell működnünk. Politikai irányultságtól függetlenül közös az érdekünk. Európa keleti részén is a dekadencia problémájával szembesülünk, a civilizáció alapjául szolgáló értékek lerombolására tett kísérletekkel" - mondta a szejm alelnöke.

Mihail Popșoi, a moldovai parlament alelnöke viszont úgy értékelte, hogy országa a demokrácia és az európai integráció felé vezető úton van. - Az EU-ban erős partnereink vannak, akikben megbízunk. Látják Moldova európai integrációjának fontosságát. Meg akarjuk teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az európai család részévé váljunk. Ha megkérdezik a moldovaiakat, nincs alternatíva, a stratégia egyértelmű, az európai integrációt a fejlődés és a demokratikus konszolidáció garanciájának tekintik, ez a politikai DNS-ünk része. Amikor Andrzej Duda elnök úr néhány nappal ezelőtt Moldovába látogatott, és részt vett Moldova függetlenségének ünnepén, ez rendkívül fontos volt számunkra, láttuk a régió, az EU támogatását. Egyre erősebb és erősebb együttműködést akarunk kiépíteni Lengyelországgal - hangsúlyozta a moldovai politikus.

- Számomra ez egy szimbolikus esemény. A Kárpáti Európa megmutatja, hogy milyen a visegrádi négyek újfajta együttműködése. A helyi együttműködés megmutatta, hogy mi az igazi szubszidiaritás. Brüsszelben az elit elszigetelten él a valóságtól, és demokratikus deficit keletkezik. Kárpátalja esetében ennek az ellenkezője igaz. Ez egy alulról felfelé irányuló kezdeményezés, amely eredményeket hoz. Ezeknek a konferenciáknak köszönhetően erősebb fényt vetettünk az elmaradott keleti régiókra" - mondta a panel másik résztvevője, Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EU-ügyi bizottságának elnöke.

Martin Fronc, Szlovákia korábbi oktatási és tudományos minisztere viszont azt mondta, hogy pozitívan látja az uniós projektet. - Ez előnyökkel járt országaink számára. Az a tény, hogy hasznot húzunk belőle, nem jelenti azt, hogy nem fogunk nyíltan beszélni az EU működésében felmerülő problémákról. Európában a problémákat megbeszéléssel oldják meg, van közös hagyományunk, történelmünk. Érdemes elgondolkodni a V4 csoport hivatalos kibővítésén. Nagyra értékeljük Lengyelország kezdeményezéseit - tette hozzá.

Bogusław Sonik, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált szejm és szenátusi küldöttség tagja hangsúlyozta, hogy a regionális együttműködés mellett van. - Semmi sem áll az útjában annak, hogy olyan sebességet vezessünk be, amilyet mi magunknak kitűztünk. A legfontosabb, hogy meghatározzuk a közös érdekeket, közös hangon beszéljünk és konkrét projekteket valósítsunk meg" - mondta.

Emanuelis Zingeris, a litván Seimas külügyi bizottságának tagja szintén felszólalt a konferencia ezen részében. - A Lengyel-Litván Nemzetközösség örökségét az Európai Unió építésére és a demokratikus értékek védelmére kell felhasználnunk - jegyezte meg.

Jan Draus, az IPN Collegium elnöke foglalta össze a panelbeszélgetésen elhangzottakat.

A mai ülésszak első részének vitáját Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója moderálta.

Európai szomszédságpolitika

A második panel többek között az európai szomszédságpolitika keleti és déli dimenzióit, hasonlóságait és vitás kérdéseit, valamint a humanitárius és fejlesztési segélyeket, illetve az államok bevonását a bevándorlási válság megoldásába, beleértve az EU külső határainak védelmét is, vitatta meg.

A panelbeszélgetést Małgorzata Gosiewska, a Szejm alelnöke nyitotta meg. - Van egy változás. Ez pedig jó jel az EU migrációs politikájában. Ez a lengyel álláspont elfogadását jelenti. Ukrajnából érkező menekültekről és gazdasági bevándorlókról beszélünk, akik gazdagítják országunkat, és akikre szükség van. A probléma, amely egyre nő, a migránsok, vagy nehezen meghatározható emberek hulláma, akik a fehérorosz határon vannak - mondta Gosiewska alelnök. - Ami Ukrajnában, Donbasszban és Fehéroroszországban történik, az az intézmények, a nemzetközi szervezetek, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az EBESZ és a nyugati politikusok puhányságát mutatja. Tudjuk, mi történik az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban. Európának ezen a részén még erőteljesebben kell erről beszélnünk, még jobban együtt kell működnünk és közös hangot kell ütnünk a nemzetközi színtéren" - mondta Gosiewska alelnök.

Az európai szomszédságpolitikával kapcsolatos grúz álláspontról Maka Bochorishvili, a grúz parlament európai integrációs bizottságának elnöke beszélt. - A keleti partnerség jelenleg egy nagyon sokszínű régió, de egyben lehetőség az új nyitások számára is. Ugyanakkor megfigyeljük Oroszország növekvő jelenlétét a régióban, látjuk, hogy Oroszország viselkedése hogyan befolyásolja a biztonságot. Megfigyelhető az EU-bővítéssel kapcsolatos fáradtság jelensége is. Meggyőződésem, hogy Közép-Európa jövőjét nem lehet az egész Európa jövőjétől elszigetelten vizsgálni. A régió témáit be kell vonni az uniós stratégiába - hangsúlyozta.

Björn Söder, a Riksdag EBESZ- és NATO-kormányközi kormányközi küldöttségének tagja szintén részt vett a vitában. - Svéd szempontból nagyon jelentősen éreztük az európai migrációs hullámot. A migrációs válság megváltoztatta Svédországot és társadalmunkat. Ma mi vagyunk az egyik olyan ország, ahol a legmagasabb a fegyveres bűncselekmények száma. Egy teljesen más kultúrával kerültünk kapcsolatba. Hálás vagyok, hogy Lengyelország és más országok nagyon határozottan kiállnak az EU határainak védelme mellett" - mondta a svéd parlamenti képviselő.

- Románia aktív és következetes szövetségese az európai integráció gondolatának. Ebben a támogatásban alapvető alkotmányos rendelkezéseinkre hivatkozunk, amelyek a szomszédainkkal való jószomszédi kapcsolatok fenntartásáról szólnak. Minden intézmény támogatja a szomszédainkkal való jó kapcsolatok fenntartásának gondolatát. Keleten és délen még mindig súlyos migrációs és éghajlati problémákat tapasztalunk. Együtt kell cselekednünk" - hangsúlyozta George-Cristian Tuță, a román parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja.

A vita Paweł Latuszko, a fehéroroszországi hatalomátadás koordinációs tanácsának képviselője beszédével zárult. - Ha a keleti szomszédságpolitikáról beszélünk, annak célja az volt, hogy az EU számára fejlessze a szomszédos országokkal való együttműködést. Ma a Lukasenko-rendszer ténylegesen felfüggesztette részvételét a keleti partnerség programjában, a hatalommegosztás illuzórikus rendszere sérült, és nincs alapja a szomszédságpolitika fejlesztésének. Az EU-nak nincs stratégiája a fehéroroszországi válság megoldására. Ez már nem csak egy belső válság, hanem egy európai, regionális válság. Ezt a konfliktust az EU elleni hibrid háborúnak tekintik. Ez egész Európa kitartásának próbája - mondta.

A vitát Arkadiusz Mularczyk, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált Szejm és Szenátus küldöttségének elnöke moderálta.

A zöld alku hatása a közép-európai közlekedéspolitikára

Ebben a napirendi pontban a panelbeszélgetés résztvevői többek között az európai Green Dealről vitáztak a Kárpátalja fenntartható közlekedési rendszerének megteremtésével összefüggésben.

- Hatékony infrastruktúra nélkül nincs modern, stabil országfejlődés. Lengyelországban tisztában vagyunk ezzel, ezért a kormány intézkedéseket tesz a kommunikáció, különösen az utak hatékonyságának növelése érdekében. Elkészítettük a nemzeti utak és autópályák építésére vonatkozó új program tervezetét, amelyre 65 milliárd eurót különítünk el. Biztosítottuk a finanszírozási forrásokat. Ezeket a pénzeszközöket többek között európai utak összekötésére fogják felhasználni. A Via Carpatia és az S3-as gyorsforgalmi út a megvalósult projektek példái - mondta Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter a panel megnyitó beszédében.

A szlovén álláspontot Jernej Vrtovec, az Infrastrukturális Minisztérium vezetője ismertette. - A közlekedés szükséges ágazat, ha el akarjuk érni a szén-dioxid-mentesítést. Ezt az iparágat világjárvány sújtotta, és újra kell építenünk. Olyan vonathálózatot is szeretnénk létrehozni, amely összeköti az európai fővárosokat. Fel kell készülnünk a jövőbeni lehetséges válságokra, piacainknak ellenállónak kell lenniük" - mondta.

Andrej Doležal szlovák közlekedési és építésügyi miniszter is részt vett az európai közlekedésről szóló megbeszélésen. - A Via Carpatia rendkívül fontos projekt Szlovákia keleti része számára a potenciális gazdasági növekedés miatt. Meggyőződésem továbbá, hogy nemcsak a V4-országok között fogunk nagysebességű vasutat építeni, hanem más országokat, például Litvániát és Szlovéniát is össze fogunk tudni kapcsolni, ami lehetővé teszi, hogy egy szélesebb nagysebességű vasúti folyosót hozzunk létre - mondta.

Jan Sechter, a Cseh Köztársaság közlekedési miniszterhelyettese rámutatott a visegrádi csoport egyhangúságára a zöld közlekedéssel kapcsolatban. - A közlekedés meghatározó a gazdaságban, például a mobilitás és a munkaerőpiac szempontjából. A nagysebességű vasút ugyanakkor hatással van az egész gazdaság, az áruszállítás versenyképességére. Ez az 1. számú visegrádi projekt - értékelte a cseh politikus.

Mustafa Nayyem, az ukrán Verhovna Rada képviselője tájékoztatott az ukrán Green Deal előkészületeiről. - Megpróbáljuk előmozdítani a tiszta, hatékony közlekedési eszközöket, törvénytervezetet dolgozunk ki a dekarbonizációról és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának csökkentéséről. Ugyanakkor fokozatosan betiltjuk bizonyos típusú belső égésű motorok használatát a tömegközlekedésben. A lengyel féllel is együttműködünk, infrastruktúránk készen áll arra, hogy megfelelő forgalmat biztosítsunk Lengyelország és Ukrajna között - mondta.

Julius Skačkauskas litván közlekedési és hírközlési miniszterhelyettes üdvözölte a megbeszélésen elért közös megállapodást, amely szerint a közutakat és a vasutakat egymást kiegészítő módon kell kezelni. - Nem beszélhetünk sem az egyikről, sem a másikról. A Via Baltica a legnagyobb infrastrukturális projekt, amelynek keretében nagysebességű vasúti összeköttetést építünk Tallinn, Riga, Vilnius és Varsó között. Örülünk, hogy Visegrádon, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország között is folyamatban van egy ilyen projekt - jegyezte meg.

A vitát Włodzimierz Zientarski autós újságíró, a Kierowca.pl Egyesület elnöke vezette.

A jövő Európája nyitott vagy zárt?

A 30. "Kárpáti Európa" lengyel, román, montenegrói és fehérorosz vendégei ezen a panelbeszélgetésen többek között a Kárpátok térségének jövőbeli kihívásairól, a nagyobb integrációs igények és a szolidáris és szuverén államok Európájának koncepciója közötti kompromisszum kereséséről beszélgettek.

- Arra kell törekednünk, hogy egyensúlyt teremtsünk Európa harmadik piacok, Kelet-Ázsia piacai felé történő megnyitásával. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott Európa olyan helyzetben találta magát, hogy Kínával kapcsolatban lényegében már mindent megtettek. Fel kellett zárkóznunk. Közép- és Kelet-Európa lépéseket tett a Kína felé való nyitás érdekében. Az egész régió szélesebb körű megnyílásáról van szó. Erre példa Magyarország, ahol tavaly a legnagyobb befektető Dél-Korea volt - mondta Dominik Mierzejewski a Łódźi Egyetemről.

A panelbeszélgetésen felszólalt a Fehéroroszországi Szabadegyetem képviselője is. - Mindannyian egy nyitott Európáról álmodunk. Ez nemcsak együttműködést és fejlődést, hanem függetlenséget is jelent. Ha Európa bezárkózna, Fehéroroszországnak nem lenne esélye megőrizni szuverenitását a szomszédos moszkvai neo-imperium miatt. Amellett, hogy Európának nyitottnak kell lennie a felkészült országok előtt, nagyon fontos, hogy mi is felkészültek legyünk, és csatlakozni akarjunk az európai értékekhez és normákhoz" - mondta Alekszandr Milinkevics.

Milyen legyen a jövő Európája - nyitott vagy zárt? Erre a kérdésre válaszolt Ben-Oni Ardelean, a román képviselőház külpolitikai bizottságának alelnöke is. - Támogatnunk kell az EU további bővítését, és nem csak azért, mert van egy külső határunk. További integrációra van szükség. Természetesen megfelelő kompromisszumokat kell kötni. Nem engedhetjük meg, hogy a törekvő országok valamiféle köztes zónába kerüljenek - mondta.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság korábbi oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztosa egyetértett azzal, hogy Európának nyitottnak kell maradnia. - Kérdéses azonban, hogy mi történik az EU-n belül. A nyitottság és a bővítés eredményeként az EU belső struktúrája egyre zavarosabbá és bonyolultabbá válik. Ráadásul lehetnek olyan bővítések, például kelet felé, amelyek sérthetik a strukturális egységességet - mondta a magyar politikus.

Montenegró álláspontját Ivan Brajović, a Biztonsági és Védelmi Bizottság tagja képviselte. - A Brexit volt az első pillanat, amikor az európaiak figyelmeztető jelzést láttak, amikor a közvélemény nemet mondott. Új minőséget kell bevezetnünk, hogy mindenki jól érezze magát Európában. Nem uniós országként támogatjuk az integrációs folyamatokat. Mi vagyunk a legfejlettebbek a feltörekvő országok között" - mondta.

A Szejm és a szenátus EBESZ-küldöttségének elnöke, Barbara Bartuś szintén felszólal. - Néhány évvel ezelőtt bevándorlók inváziója volt, Európa nagyon nyitott volt. Csak Lengyelország és Magyarország mondta, hogy ez így nem mehet tovább. És igazunk volt. Ma kísérletet teszünk ennek a helyzetnek a megismétlésére. Ugyanakkor a lengyel kormány nagyon támogatja az integrációt, és mindig is támogattuk az együttműködést, amelyre különösen a gazdasági szférában van szükség. El kell gondolkodnunk azon, hogy milyen legyen ez az Unió, és tanulnunk kell a Brexitből. Térjünk vissza az alapokhoz. Együttműködés és nem az erősebb akaratának kikényszerítése" - mondta Bartuś asszony.

Domagoj Hajduković, az Európai Ügyek Bizottságának horvát elnöke megjegyezte, hogy a világjárvány és a migrációs mozgások következtében a világ és Európa örökre megváltozott. - Ez már nem Schuman Európája, ez egy teljesen más kontinens - mondta. - Ha Európát be kellene zárni, akkor nincs jövője. Az európai projekt kezdettől fogva nyitott projekt volt, és meggyőződésem, hogy még mindig az. Mi vagyunk és leszünk a legnagyobb támogatói mind Montenegró, mind más országok befogadásának - tette hozzá.

David Usupashvili, az Európai Integrációs Bizottság tagja kifejezte meggyőződését, hogy a grúzok többsége úgy véli, hogy Európának nyitottnak kell maradnia. - Ez nem politikai, hanem egzisztenciális kérdés. Európa bezárása nem megoldás. Úgy látjuk, hogy az intézményi struktúrában is szükség van bizonyos változtatásokra.

Mykhailo Khariy, az Ukrajnai Átalakulási Központ elnöke reményét fejezte ki, hogy Európa nyitott marad. - Ennek a nyitottságnak a részesei akarunk maradni. A rendszerszintű átalakítás terén is az amerikai tapasztalatokat szeretnénk felhasználni. Az USA és Ukrajna elnökei a múlt héten találkoztak egymással. Közös nyilatkozatot írtak alá a stratégiai partnerségről. Kijelentették, hogy az ukrán siker központi jelentőségű a demokrácia globális sikere szempontjából" - mondta.

A vitát Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója moderálta.

Európai Konzervatív Szövetség - Közös nyilatkozat

A vitázók az európai jobbközép pártok vezetőinek közös nyilatkozatára hivatkoztak. Arra is megpróbáltak választ adni, hogy milyen elvekre kell alapozni az európai együttműködést. Milyen irányba fog fejlődni az Unió?

A vitában elsőként Nicolas Bay, az Európai Parlament Identitás és Demokrácia Képviselőcsoportjának francia alelnöke szólalt fel. - Nemzeteinknek különböző történelmük, sajátos nemzeti sajátosságaik vannak, ezért ellenezzük az európai föderalizmust, de a brüsszeli központosított tekintélyelvű hatalmat is. Közös történelmünk nehéz pillanatokat is tartalmaz, de közös kulturális alapokon nyugszunk. Van görög filozófia, van kereszténység - mondta. - Akár akarjuk, akár nem, az európai kontinensre migrációs nyomás nehezedik, Európában demográfiai hanyatlás tapasztalható, és az ipar fokozatos menekülése. Meggyőződésem, hogy a nemzeteink jövőjét érintő alapvető kérdésekben együtt tudunk cselekedni. Tisztában vagyunk a hatalmas kihívásokkal, amelyekkel szembe kell néznünk, és amelyek közös fellépést igényelnek" - tette hozzá.

- Fontos, hogy megértsük gyökereinket, identitásunkat, hagyományainkat. Változtatásokat, reformokat kell végrehajtanunk. Ez minden generáció feladata. Európát korunkhoz kell igazítanunk" - jegyezte meg Ján Figeľ, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatósági tagja.

Jorge Buxadé Villalba európai parlamenti képviselő szerint olyan pillanatban vagyunk, amikor azokat, akik az élethez való jogot védik, a gyermekek oktatásának alakítását, a környezet megóvását, kidobják az EU-ból. - Az elit és a brüsszeli bürokrácia válságban van. Meg kell védenünk magunkat, fontos, hogy közös tudatunk legyen, és együtt cselekedjünk, jobban megismerjük egymást - mondta a spanyol politikus.

- Az én generációm egy közös Európában reménykedett. A szabadság, a jólét és a sokszínűség Európáját reméltük. Ezt ma Brüsszelben nem látjuk" - panaszolta George Simion román európai parlamenti képviselő.

Az olasz nézőpontot Francesco Giubilei, a Nazione Futura mozgalom alapítója képviselte. - Nyugaton nem értjük, miről beszélnek Kelet-Európában. A visegrádi régióban egy kicsit másképp gondolkodnak. Amikor a konzervatív eszmék egyesítéséről beszélünk, mindenekelőtt tiszteletben kell tartanunk minden demokratikusan megválasztott kormányt. Ha egy ország parlamentje elfogad egy törvényt, azt el kell fogadnunk" - hangsúlyozta.

David Engels, a Nyugati Intézet vezető elemzője zárta a panelbeszélgetést. - Egységes konzervatív frontra van szükségünk Európában. Így tudunk válaszolni a kihívásokra. Az Európa jövőjéről szóló nyilatkozatot első lépésnek, kiindulópontnak kell tekinteni. Erkölcsi alapot kell teremtenünk Európa jövőjéhez. Le kell írnunk az európai identitást - mondta.

A moderátor Zdzisław Krasnodębski, az Európai Parlament képviselője, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) alelnöke volt.

Digitális Kárpáti Európa. Biztonsági és gazdasági ugrás, avagy miért van szükségünk új technológiákra?

A konferencia második napjának utolsó panelbeszélgetése a digitális megoldásokról szólt a biztonsági dimenzióban, a gazdaság hagyományos és innovatív iparágaiban.

A panelbeszélgetést Aleksandra Przegalińska kezdte. Javasolta, hogy vizsgáljuk meg alaposabban a technológiai fejlődést. - Túl kevés erőfeszítést tesznek arra, hogy Európát a technológiai versenyben pozícionálják. Európa kihasználhatná pluralizmusát, és nagyon érdekes szerepet játszhatna az olyan technológiai óriások között, mint az USA vagy Kína - mondta a Kozminszki Egyetem prorektora.

Reinis Znotiňð viszont kifejezte meggyőződését, hogy a régió minden egyes országa - Lengyelország, Litvánia, Lettország, Románia - létrehozhat olyan nagyszerű technológiai innovációt, amely megváltoztathatja a tájat. Így létre lehetne hozni egy vezető technológiát. Ha a szabályozás szempontjából nézzük, akkor ez egy olyan perspektíva, ahol egységesebbnek kellene lennünk. A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásnak közösnek kell lennie, és a tagállamok közötti megállapodáson kell alapulnia" - jegyezte meg a Fenntartható Fejlődés Bizottsága informatikai és innovatív vállalkozásokkal foglalkozó albizottságának lett elnöke.

- Ha monocentrikus Unióról beszélünk, akkor ezt az üzleti életben mikromenedzsmentnek nevezik, ami soha nem jó. Ezzel szemben az alacsonyabb szintű alkalmazottaktól származó innovációk valódi problémákat oldanak meg. Az EU-nak ezt a példát kellene követnie" - jegyezte meg Vadim Melnyk, a Dronehub vezérigazgatója.

Robert Gontarz, a Parlament Digitalizációs, Innovációs és Új Technológiák Bizottságának tagja a vitában felszólalva azt mondta, hogy a monocentrizmus nem éppen jó megoldás. - Ez a forma mindig a bürokráciához kapcsolódik, amely mindig a központi irányítással együtt jelenik meg. A digitalizáció területén a monocentrizmus nem jó, alulról felfelé kell haladni, le kell bontani, akkor az emberek láthatják, hogy mire van igazán szükségük - mondta.

- Egyetlen nemzeti projektnek sincs jövője az EU jövője nélkül. Ez a legjobb projektünk, és ezért kell küzdeni. Új megközelítésre van szükségünk. Európában kudarcot vallottunk, nem sikerült létrehoznunk ezt a közös Szilícium-völgyet, nem sikerült emberi erőforrásainkat és gazdaságainkat munkába állítani, hogy a legtöbbet hozzuk ki ebből a policentrikus megközelítésből - értékelte a helyzetet Pavel Popescu, a román parlament képviselője.

A konferencia második napjának utolsó panelbeszélgetését Andrzej Zybertowicz, a lengyel elnök tanácsadója moderálta.

szöveg: Szejm Információs Központ

Fotó: Marta Olejnik, Aleksander Zieliński/ Szejm kancelláriája

A konferencia újraközvetítése: YouTube