Marek Kuchciński Az Európai Parlament elnöke részt vett a lengyel, litván és ukrán parlamenti közgyűlés 11. ülésén. A Közgyűlés Elnöksége vasárnap ülésezett, hétfőn pedig plenáris üléseket tartottak.

A lengyel delegációt a szenátus elnöke vezeti. Tomasz GrodzkiA Szejm korábbi elnöke és a Külügyi Bizottság jelenlegi vezetője, Marek Kuchciński tölti be az alelnöki tisztséget.

A Közgyűlés keretében a Bizottság vezetője találkozott a kollégáival - Žygimantas Pavilionis  Litvániából és Oleksandr Merezhka Ukrajnából. A szenátus plenáris ülésén ismertette a közös megállapításokat.

Marek Kuchciński úgy érvelt, hogy tekintettel arra, hogy Ukrajna EU-ba és NATO-ba való integrációjában nem történt előrelépés, reális gyakorlati intézkedési programot kell javasolni, amelynek célja az ukrán politika nyugatbarát irányvonalának fenntartása, annak ellenére, hogy a Nyugat továbbra is vonakodik nyitni Ukrajna felé. Javaslatait pontokba szedve fogalmazta meg:

- Lengyelországban úgy gondoljuk, hogy egy biztonságos, virágzó és nyugatbarát Ukrajna Lengyelország nemzeti érdeke. Ezért az egyik legfontosabb kérdés:

- Ukrajna támogatása a biztonságának szavatolása érdekében. Erre szolgál a NATO-tagság.

- A cél az ország gazdasági fejlődése és polgárainak jóléte, amelyhez az uniós tagság jelenti az utat.

A biztonság (NATO) minden más célkitűzéssel szemben elsőbbséget élvez, mert ahhoz, hogy bármilyen politikát folytathassunk, először is léteznünk kell.

Eddig három siker után elhalványult Ukrajna további közeledésének dinamikája az EU-hoz: (1) a társulási megállapodás az EU-val, és annak keretében (2) a mélyreható és átfogó EU-Ukrajna szabadkereskedelmi övezet - DCFTA; (3) vízummentes utazás.

További ilyen irányú stratégiai célok belátható időn belül nem valósíthatók meg.

Ukrajna EU-integrációs folyamatának megtorpanása nem Ukrajnában, hanem az EU-ban kialakult belső helyzet következménye.

Ukrajnának természetesen meg kell oldania a "házi feladatát" az ukrán állam hatékonyságát és gazdaságának teljesítményét javító belső reformok tekintetében, de nem a végrehajtásuk előrehaladása határozza meg az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok jellegét.

Az EU és a NATO Ukrajna felé történő nyitásának lassulásának fő oka az, hogy a vezető nyugat-európai országok közvéleménye vonakodik a nyitott ajtók politikájának folytatásától. Ezen országok kormányai választási nyomás alatt állnak polgáraik részéről, és nem fogják kockáztatni saját politikai pozíciójukat az EU vagy a NATO bővítési politikájának folytatása érdekében. Ez a jelenség állandó, és az elkövetkező években sem fog változni. Ez az állandóság többek között annak köszönhető, hogy a nyugati társadalmak nem érzékelik az Oroszország által jelentett fenyegetést, miközben az EU elitje arra törekszik, hogy az EU-t föderális szuperállammá alakítsa át. Az Egyesült Államokban - amely meghatározó Ukrajna nyugati közös védelmi rendszerbe való bevonása szempontjából - más a helyzet.

Ezért a mi feladatunk egy olyan program kidolgozása, amely a leírt nehézségek ellenére is előmozdítja érdekeinket.

Az uniós politikák keretében a keleti partnerség továbbra is az alapvető strukturális eszköz marad, amellyel Ukrajnát az EU-hoz lehet közelíteni, annak válsága ellenére, ami Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataiban vagy a fehéroroszországi helyzetben is megmutatkozik. A tanulságokat már levontuk - Ukrajna Moldovával és Grúziával együtt létrehozta a társulási triót. Kijev, Kisinyov és Tbiliszi diplomáciájának ez az ésszerű lépése kell, hogy legyen a további lépések alapja.

TEVÉKENYSÉGI PROGRAM:

Mi képviseljük országaink parlamentjeit, ezért cselekvési programunknak parlamenti diplomáciai dimenzióval kell rendelkeznie. Ezért javaslom:

"Strukturált párbeszéd" kialakítása (rendszeres találkozók) Lengyelország, a balti államok, valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia parlamenti küldöttségei a 4+3-as formulában, hogy folyamatosan emlékeztessenek az EU-hoz és a NATO-hoz vezető úton elért eredményekre.

- A találkozókat uniós elnökségenként legalább egyszer tartanák meg, hogy előterjesztést nyújtsanak be:

- Minden egymást követő EU-elnökség az S3 országok és az EU kapcsolatának elmélyítése mellett érvel és posztulál,

NATO főtitkárának az észak-atlanti szövetséggel való együttműködésük elmélyítésében.

Egy ilyen lépéshez Grúzia és Moldova parlamentjének jóváhagyására van szükség, amelyek itt nem képviseltetik magukat. Az első feladatunk tehát az, hogy javaslatot tegyünk nekik erre vonatkozóan.

Állandó együttműködés kialakítása a Parlament külügyi, valamint igazságügyi és emberi jogi bizottságai között azzal a feladattal, hogy évente közös jelentést készítsenek az emberi jogok megsértéséről az Oroszország által megszállt ukrajnai, grúziai és moldovai területeken. Egy ilyen jelentést a 4+3 csoport nevében tájékoztatás céljából be kell nyújtani az Európai Parlament Külügyi és Emberi Jogi Bizottságának, valamint az ENSZ és az EBESZ illetékes intézményeinek. Az optimális megoldás az lenne, ha politikailag megerősítenénk az ilyen jelentéseket azáltal, hogy meghívjuk a skandináv országok és Románia, valamint a Cseh Köztársaság illetékes parlamenti bizottságait, amely 2014-ben saját területén tapasztalta az orosz különleges szolgálatok fegyveres terrorcselekményeit, amelyek cseh állampolgárok halálát okozták. A 2022 második felében esedékes cseh EU-elnökség arra predesztinálja ezt az országot, hogy különleges szerepet játsszon ebben az időszakban.

Ahol csak lehetséges, vonja be Ukrajnát a Tri-More régió keretében megvalósuló infrastrukturális projektekbe. A háromportugál kezdeményezés (IT) egy olyan projekt, amelynek célja, hogy az egységes európai piacot, amelyet az Egységes Európai Okmány deklarált, és amely Közép-Európában eddig főleg jogi értelemben volt jelen, infrastrukturális értelemben is létezővé alakítsa át. Ezek a realitások határozzák meg a gazdasági fejlődés ütemét és minőségét: a kereskedelem és a szolgáltatások cseréjét a régióban, országaink átalakulását nemcsak a vezető uniós gazdaságok, hanem egymás piacává is. Ukrajnát be kell vonni a Háromszéken kiépített infrastrukturális kapcsolatok rendszerébe, annak ellenére, hogy amíg nem EU-tagállam, addig hivatalosan nem válhat informatikai állammá sem. Ami azonban számít, az az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése, amely Ukrajnát beilleszti az egységes európai piacba (anyagi hatás). -

Ösztönözzük kormányainkat, hogy határozzanak meg olyan projekteket, amelyek az EU és Ukrajna közötti együttműködés lehetséges elmélyítésének konkrét területeivel foglalkoznának, de nem váltanák ki az EU bővítésétől idegenkedő nyugat-európai országok választóinak ellenállását. Az idén október 12-én aláírt EU-Ukrajna közös légtérről szóló megállapodás egy ilyen, már megvalósított projekt példája. Ilyen projekt például az idén október 12-én aláírt EU-Ukrajna közös légtérről szóló megállapodás, és egy másik projekt lehet az ukrán telefonos barangolási vagy banki szolgáltatások kiterjesztése az EU-val közös térségre.

ösztönözzük kormányainkat, hogy az uniós fórumon kezdeményezzék az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának (EUAM) megbízatásának kiterjesztését az ukrán rendőrség, határőrség és más ukrán nem katonai egyenruhás szolgálatok képzésére és anyagi támogatására (felszerelés és ellátás) olyan feladatokban, mint a határvédelem és a mozgósítás. Ezeket a feladatokat országaink hasonló szolgálatai végzik a nemzetbiztonságot fenyegető katonai és/vagy hibrid fenyegetések esetén. Lengyelország, Litvánia és Lettország tapasztalatai a Fehéroroszországgal közös határon kialakult jelenlegi válsághelyzetben, valamint az e szolgálatok mobilizálásának példaértékű észt rendszere, amely nagyrészt a finn rendszer mintájára készült, arra ösztönöz bennünket, hogy felvetjük ezt a kezdeményezést.

Bemutattam önöknek egy olyan, kis lépésekből álló módszert, amely az elérhető konkrét célok és gyakorlati megoldások meghatározásának politikájává válhat. Az ily módon elért sikereket az ukrán közvélemény elé lehetne tárni annak érdekében, hogy fenntartsák az ukrán közvéleményt az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatainak elmélyítésére irányuló erőfeszítések folytatásában, és lehetővé tennék, hogy várakozással tekintsünk a gazdasági légkör megváltozása elé, ami újra megnyitná az utat Ukrajna teljes jogú tagsága előtt e két szervezetben.

Valóban, az EU- és NATO-tagság a leghatásosabb eszköz annak biztosítására, hogy Ukrajna és vele együtt országaink elérjék elsődleges céljukat - országaink és polgáraink biztonságát és jólétét Közép-Európában.

Fotó: M. Olejnik