A Seimas elnöke csütörtökön Litvániába látogatott, hogy részt vegyen az ország európai uniós csatlakozásának 15. évfordulója alkalmából tartott Seimas-ülésen. A lengyel delegáció tagja volt Bogdan Borusewicz, a szenátus alelnöke és Urszula Doroszewska, a Litván Köztársaság lengyel nagykövete is. Az ünnepségek a Parlamentben 10.00 órakor kezdődtek, köszöntőt mondott Viktoras Pranckietis, a Seimas elnöke és Valdas Adamkus, Litvánia korábbi elnöke. Ezután egy beszédsorozat kezdődött, amelyet Marek Kuchciński nyitott meg.
- Európa egy olyan eszme, amely évszázadokkal ezelőtt itt, Közép- és Kelet-Európában született - mondta Kuchciński marsall, utalva az Első Lengyel Köztársaság és a Lengyel-Litván Unió történetére. - Szeretném kifejezni azt az alapvető meggyőződésemet, hogy nemcsak Lengyelország és Litvánia profitált az uniós tagságból, hanem országaink évszázados civilizációjukat és anyagi örökségüket is bevitték ebbe a nemzetközi szervezetbe. Lengyelország és Litvánia a parlamentarizmus, a demokrácia és a tolerancia hazája" - hangsúlyozta a Szejm elnöke.
Marek Kuchciński bemutatta a legfontosabb előnyöket, amelyekből Lengyelország 2004 óta részesült, kiemelve különösen a magas GDP-növekedést és az európai alapok hatását a hazai gazdaságra. - Képesek vagyunk kihasználni az egyesült Európa által kínált lehetőségeket. Az EU lehetőséget nyújt a fejlődésre, de ezt az eredményt mi magunk hozzuk létre munkánkkal és elkötelezettségünkkel. Azt akarjuk, hogy az EU gazdaságához hozzájáruló emberekkel szemben a nekik járó tisztelettel bánjanak velünk. Azt akarjuk, hogy szuverenitásunkat, sokszínűségünket, történelmünket és nemzeti érdekeink érvényesítéséhez való jogunkat tiszteletben tartsák, mivel ezek végül is nem összeegyeztethetetlenek a nemzetek közösségének eszméjével. Az Európai Uniónak emlékeznie kell keresztény gyökereire. Európa ugyanis nem csak egy lélek nélküli piac, és célja az is, hogy megvédje a polgárokat a modern világ veszélyeitől" - hangsúlyozta a szejm elnöke, aki emlékeztetett: - Európaiak vagyunk, mert lengyelek vagyunk, mert litvánok vagyunk. Érdemes emlékezni erre az egyszerű, de fontos igazságra.
A Seimas elnöke a résztvevőkhöz intézett üdvözlő beszédében elmondta, hogy Európa a szabadságuk védelme mellett építi nemzeteinek jólétét. - Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek a nagyszerű alkotói folyamatnak, amely egyben a litván nép jövőjét is garantálja. Felszólal: Valdas Adamkus, Litvánia korábbi elnöke. - A jólét növelése az EU-tagok természetes tevékenysége, de nem az egyetlen. Litvánia csatlakozása az Unióhoz nem üzleti terv volt, nem a szuverenitás felcserélése a jólétre, hanem visszatérés a történelmi helyére, a demokratikus országok családjába - jegyezte meg a volt elnök.
A Litván Köztársaság Szejmjének plenáris ülésén elhangzott beszédek többször hangsúlyozták a két ország szövetségének fontosságát, valamint a Varsó és Vilnius közötti jó kapcsolatok értékét. Ezt beszédében Bogdan Borusewicz, a szenátus alelnöke is többször hangsúlyozta. - Legyünk az Unióban, változtassunk és támogassuk azt. Soha ne mondjuk, hogy felesleges - fellebbezett. Másrészt Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter a litvánok különleges euro-rajongását hangsúlyozta, mondván, hogy 61 százalékuk bizalmat szavaz az Európai Uniónak. - Úgy gondolom, hogy az elmúlt 15 évben szilárdan megálltunk a lábunkon. Amikor felmerül a kérdés, hogy van-e az EU-nak világos jövője, azt mondom, hogy ez nem fog magától megtörténni. Képesek vagyunk győzni, ha a célokra koncentrálunk. Akkor jó eredményeket fogunk elérni.
A Szejm ünnepségeit követően a Függetlenség terén ünnepélyes keretek között felvonták a litván és az európai uniós zászlót. Ezt követően a litván és a lengyel parlament vezetői a küldöttség tagjaival együtt megbeszélésre mentek. A két delegáció közvetlen megbeszéléseinek témái között szerepelt a lublini unió 450. évfordulójának közelgő, június 30-án megrendezésre kerülő ünnepségei. A politikusok megvitatták a parlamenti együttműködés kilátásait és a kontinensünkön kialakult nemzetközi helyzetet is.
Marek Kuchciński látogatását Rózsánál fejezte be, ahol - Urszula Doroszewska, a Litván Köztársaság lengyel nagykövete és Adam Podgórski, a Szejm kancelláriájának helyettes vezetője kíséretében - koszorút helyezett el Józef Piłsudski édesanyjának sírjánál, ahol az államfő szíve is nyugszik. Az egynapos látogatás végén a Szejm marsalljának sajtótájékoztatójára is sor került.
CIS
Marek Kuchcinski, a Szejm elnökének teljes beszéde a litvániai Szejmben:
9.05.2019
Kedves Elnök úr, Kedves Elnök úr, Hölgyeim és uraim!
Nagyon Köszönöm szépen a meghívást a Seimas ünnepi ülésére. Litvánia Európai Unióhoz való csatlakozásának 15. évfordulója alkalmából.
A A mai vilniusi jelenlétünk megerősíti a Lengyelország és az Európai Unió közötti erős köteléket. Litvánia. A múltban az események és a vállalt munkák egyesítettek bennünket. Együtt ünnepeltük az évfordulókat, mint pl. Együtt ünnepeltük az évfordulókat: 630 Együtt ünnepeltük Litvánia megkeresztelésének 630. évfordulóját, a Nemzetek Őszének 100. évfordulóját és a lengyel-litván szerződés 25. évfordulóját. És egy másik nagy évforduló is előttünk áll: a lublini unió 450. évfordulója.
A csatlakozás Lengyelország és Litvánia 2004. május 1-jei uniós csatlakozása minden szempontból történelmi jelentőségű. Először is, ez volt a háború utáni Európa megosztottságának vége. A folyamat A lengyelországi "Szolidaritás" és a litvániai "Sajudis" által elindított folyamatot a Közép- és Délkelet-ázsiai országok csatlakozása koronázta meg. A folyamatot a lengyelországi Szolidaritás és a litvániai Sajudis indította el, és a közép-európai országoknak az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozása koronázta meg.
Európa egy olyan gondolat, amely valójában évszázadokkal ezelőtt született. Az őszinte és kíváncsi a történész messzebbre megy, mint az Európai Szén- és Acélközösség, amely a a második világháború tragédiája által kivéreztetett országok összefogásának szükségessége. Vissza fog nyúlni a nagy A lengyel-litván egyesülések nagy hagyománya, amely a végére a A középkor végén és az újkor kezdetén a Jagelló-dinasztia örökségére támaszkodva adták át a Közép- és Délkelet-ázsiai országokat. amely a középkor végén és a középkor kezdetén és kultúrák, amelyek inkább tárgyalások, mint hódítások révén jöttek létre. És így egy nagyszerű szerepet játszott a köztársasági és polgári attitűdöket formáló parlament.
Szeretnék kifejezi azt az alapvető meggyőződést, hogy nem csak Lengyelország és Litvánia részesült a Lengyelország és Litvánia nem csak az uniós tagság előnyeit élvezte, hanem országaink a következő előnyöket is bevitték ebbe a nemzetközi szervezetbe e nemzetközi szervezetnek évszázados civilizációjukat és anyagi örökségüket. Lengyelország és Litvánia Litvánia a parlamentarizmus, a demokrácia és a tolerancia hazája.
A az EU-ban való jelenlét gazdasági sikert jelent. A csatlakozás óta Lengyelország egy főre jutó GDP-je a 2003-as 50% uniós átlagról 2017-re 70%-re emelkedett. Ez 20% növekedést jelent! A kezdetektől fogva Az uniós tagság óta Lengyelország 53 milliárd eurót fizetett be a költségvetésbe, és mintegy 170 milliárd eurót kapott. euró. Ez azt jelenti, hogy minden befizetett 1 euró után 3 eurót kaptunk.
Mérhető A lengyel vidék is profitált belőle. Mivel A tagság kezdete óta a lengyel mezőgazdasági termelők 54 milliárd eurót kaptak, ebből 33,5 milliárd eurót közvetlen kifizetések formájában. közvetlen kifizetések formájában. A vidéki lakosok jövedelme 120%-tel nőtt.
Jelentések Ez azt jelenti, hogy megragadhatjuk az egyesült Európa által kínált lehetőségeket. A a gazdaság növekszik, és itt az ideje, hogy a legtöbbet hozzuk ki a jóból jólét. Az EU ugyanis esélyt ad a fejlődésre, de ezt az eredményt mi magunk teremtjük meg munkánkkal és elkötelezettségünkkel. mi hozzuk létre ezt a teljesítményt. Ez nem adatott meg nekünk, és nem lesz lehetséges a mi bölcsességünk és szolidaritásunk nélkül. bölcsesség és szolidaritás.
Ezért van az, hogy nyíltan kimondjuk az Unióban, hogy azt akarjuk, hogy a népnek kijáró tisztelettel bánjanak velünk. akik hozzájárulnak az EU gazdaságához. Azt akarjuk, hogy szuverenitásunkat tiszteletben tartsák, a különbségek, a történelem és a nemzeti érdekek érvényesítésének joga, amelyek végül is nem összeegyeztethetetlenek a nemzetek közösségének eszméjével. amelyek végül is nem összeegyeztethetetlenek a nemzetek közösségének eszméjével. Az Európai Uniónak emlékeznie kell keresztény gyökereire. Keresztény gyökerek. Európa nem csupán egy lélek nélküli piac, és célja az is, hogy megvédje a polgárokat a modern világ veszélyeitől. világ.
A nagyszerű, Az Unió nagy, kihasználatlan lehetősége még mindig a demokrácia és a demokratikus döntéshozatali mechanizmusok. Egy olyan Unió, amely jobban odafigyel polgáraira. olyan Unió, amely tiszteletben tartja a tagállamok sokszínűségét és nemzeti identitását.
Mi vagyunk Európaiak, mert mi lengyelek vagyunk, mi litvánok vagyunk. Érdemes megjegyezni ezt az egyszerű, de fontos igazságot.
Fotó: Marta Marchlewska/ KS
2017. szeptember:
2018. március: