Józef Piłsudski marsall emlékművének leleplezése volt a fő pontja a 49. menet keddi döntőjének az 1. káder század útvonalán Kielcében. Így emlékeztek meg a puskások városba érkezésének 100. évfordulójáról.

Közel 700 zöld egyenruhás gyalogos tette meg a 160 kilométeres utat a krakkói Oleandrówból - a lövészek történelmi gyűlésének helyszínéről - Kielcébe egy hét múlva, hogy megemlékezzenek Jozef Pilsudski alvezéreiről, akik 1914-ben Kielcét tették az újjászülető lengyel állam első fővárosává.

A résztvevőket a kielcei Szabadság téren az utolsó száműzetésben élő elnök felesége, Karolina Kaczorowska fogadta, aki a menet tiszteletbeli védnöke. Véleménye szerint a gyaloglók legyőzték a menetelés nehézségeit, és bebizonyították, hogy hazaszeretetük nemcsak szavakból, hanem tettekből is áll. - Mindennapi életetekben továbbra is legyetek atyáink és nagyapáink dicsőséges tetteinek követei. Legyen az önök mindennapi cselekedetei mindazok számára, akikkel az életben találkoznak, példa arra, hogyan kell a gyakorlatban megvalósítani az ősi lengyel jelmondatot: Isten, a becsület és a haza szeretete" - hangsúlyozta.

A menet parancsnoka, Jan Józef Kasprzyk felidézte Pilsudski emlékeit 1914 nyaráról. "Annak ellenére, hogy magányosak voltunk, hogy csak egy maroknyira voltunk, méltónak akartunk bizonyulni a nagy lengyel múlthoz. Az idén felvonulók be akarták bizonyítani, hogy ők is méltóak akarnak lenni a nagy lengyel múlthoz, hogy méltó örökösei akarnak lenni a függetlenségi hagyománynak" - mondta a parancsnok.

Az idei 1. Káderkompánia Útvonulásán többek között részt vettek a "Strzelecki" Lövészegyesület fiataljai, cserkészek, a Józef Piłsudski nevét viselő iskolák diákjai, a lengyel hadsereg légiós hagyományokat öröklő egységeinek katonái, valamint a 2. Köztársasági lovas hagyományokat ápoló egyesületek lovasai. A legidősebb résztvevő 94 éves volt, a legfiatalabb kétéves.

A Függetlenségi Okirat centenáriumának emlékpajzsát Kasprzyk átadta Kaczorowska elnöknek és a Függetlenségi Katonák Jasna Góra-i káplánjának, Eustachy Rakoczy atyának. Wojciech Lubawski, Kielce polgármestere a Lengyel Légió szablyájának másolatával tisztelgett. Lubawski beszédében felidézte, hogy a légiósokat 1914. augusztus 12-én Kielcében "lelkesedéssel, énekkel és virágokkal" fogadták. - Józef Piłsudski marsall hálás volt a kielceieknek ezért a napért. Nem egyszer beszélt Kielce iránti szeretetéről. Büszkén vette át városunk díszpolgárságát 1921-ben" - tette hozzá az elnök.

A lengyel káderek bevonulásának 100. évfordulója alkalmából emlékművet állítottak a marsallnak Kielcében. Az emlékművet Kaczorowska elnök asszony, Marek Kuchciński szejm alvezér, a sulejóweki Jozef Pilsudski Múzeum igazgatója, Krzysztof Jaraczewski, a marsall unokája és Kielce polgármestere leplezte le. A szobor Piłsudskit lóháton, lövészegyenruhában és maciejówka sapkával a fején ábrázolja. A szobor bronzból készült, az emlékmű talapzata pedig vörös volhíniai gránitból. A talapzat kőelemeit az ukrajnai Vinnicából - Kielce partnervárosából - származó Podóliai Lengyelek Konföderációja finanszírozta. Az emlékmű tervének szerzője Paweł Pietrusiński szobrászművész. Az emlékmű a Szabadság tér lépcsőjén állt. Piłsudski 1935-ben bekövetkezett halála után a város lakói a téren gyűltek össze, hogy leróják tiszteletüket a marsall előtt - a lépcsőn egy jelképes koporsó állt.

Az emlékmű talapzatának lábánál egy urnát helyeztek el, amely Lengyelország történelme szempontjából fontos helyekről származó földet tartalmazott, többek között: a Kościuszko-, a novemberi és a januári felkelés idején lezajlott csaták helyszínei, Piłsudski életéhez és tevékenységéhez kapcsolódó helyek (köztük a litvániai Zułów, ahol született), Westerplatte, Katyń, Charków, Miednoje, Monte Cassino, a varsói felkelők szállásai és a szmolenszki katasztrófa helyszíne.

Az emlékművet a A Józef Piłsudski marsall emlékművének építésével foglalkozó polgári bizottság Kielcében. Az egyesület mintegy 450 ezer zloty-t gyűjtött össze erre a célra nyilvános gyűjtések és téglaeladás révén. A kezdeményezést a kielcei lakosok, helyi vállalkozók és közintézmények támogatták. A bizottság elnöke, Janusz Koza elmondta, hogy Piłsudski marsall ma tért vissza "városába", ahol - ahogyan emlékirataiban gyakran mondta - "minden elkezdődött". - Szeretnénk biztosítani, hogy ma ugyanúgy hallgassunk a marsall szavára, mint ahogyan azt őseink tették 1914-ben. Ez a hang újabb és újabb generációkat ragadott és ragad meg, reményt, erőt, hitet adott a győzelemben (...)- mondta Koza.

A "Kadrówka" nevű század, amely a Jozef Pilsudskinak alárendelt Lövészegylet és Lövészosztagok egységeinek 160 katonájából állt, 1914. augusztus 5-ről 6-ra virradó éjszaka indult el Krakkóból az orosz felosztás földjére. Bár a káder század felvonulása katonai szempontból jelentéktelen epizód volt, a történészek szerint politikai jelentőséggel bírt, és az első világháború kezdetétől fogva a "lengyel ügy" létezését jelezte.

Néhány katona visszaemlékezése szerint Kielce lakossága kezdetben örömmel fogadta a lövöldözőket. A lengyel csapatok azonban gyorsan visszavonultak Kielcéből, miután az oroszok ellentámadásba lendültek. Az oroszok magas járulékot róttak ki a városlakókra, és a város bombázásával fenyegettek, így amikor a lövészek augusztus második felében újra elfoglalták Kielcét, nem fogadták őket lelkesen.

Piłsudski és munkatársai főhadiszállása a krakkói püspökök egykori palotája volt Kielcében. Ez volt a háza: A Lengyel Hadbiztosság, toborzóirodák (közel ezer önkéntes jelentkezett), a "Lengyel Hadbiztosság Hivatalos Lapja" nyomdája és szerkesztősége, egy tábori posta, egy igazolványiroda és egy intendáns irodája. Piłsudski lövészei 1914. szeptember 10-ig Kielcében állomásoztak. Kielce lakossága igyekezett támogatni a katonákat - pénzgyűjtést szerveztek, és a Női Ligában társult nők többek között mosodát és varrodát szerveztek a katonák szükségleteinek kielégítésére.

"Kadrówka" adta a lengyel légiót, amely az első világháború alatt fegyveres erőfeszítéseivel hozzájárult a függetlenség 1918-as visszaszerzéséhez.

A lövészcsapatok első felvonulását Krakkóból Kielcébe 1924-ben szervezték meg. A kommunizmus idején évtizedekig nem voltak felvonulások. A hagyományt 1981-ben élesztették újjá, fenntartva a számozás folytonosságát. 1989-ig a menet egy hazafias megnyilvánulás jellege volt. 1989 után visszatért a háború előtti formulához. Ez egy sport- és honvédelmi verseny, amely gazdag oktatási programmal párosul. A menetet a Pilsudczycy Egyesület szervezi Krakkó városával és a kielcei városházával együttműködve.

Cikk forrása: PAP
a fotó az um.kielce.pl oldalról származik