- Harcolunk Lengyelországért és az Európai Unió jövőjéért, egy jó költségvetésért, egy újjáépítési programért, elvekért és értékekért. Ez a mi javaslatunk, amelyet az EU-hoz és az egész lengyel társadalomhoz intézünk. Könnyebb utat is választhattunk volna, de most a brüsszeli mainstream árjával szemben úszunk" - mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdán a Szejmben.

Lengyelország és Magyarország nem fogadja el a német elnökség és az Európai Parlament között november elején létrejött megállapodást arról a mechanizmusról, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférést a jogállamisághoz kötné. Azt állította, hogy Európa akkor nagyszerű, ha a hazák Európája. Ha képes gondoskodni a transzatlanti értékekről és közös piacot építeni - ez az az Európa, amelyet keresztény alapító atyái teremtettek. Az Európai Unió az államok törvény előtti egyenlőségét és a Szerződések betartásának értékét jelenti, nem pedig a Szerződéseket megkerülő szabályozások létrehozását. Ez nem lehet a kettős mérce Uniója, az egyenlők és egyenlők Uniója!

- Ma alapvető választás előtt állunk: megvédjük-e a valódi európai értékeket, amelyek a létezésének alapját képezik" - mondta Morawiecki.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a miniszterelnök megismételte Lengyelország elutasító álláspontját a költségvetési források felhasználását feltételező önkényes és nem objektív kritériumok bevezetésével kapcsolatban.

Ugyanezen a napon a Szejm határozatot fogadott el az Unió költségvetésére vonatkozó lengyel vétó támogatásáról. Ebben felszólította az összes uniós tagállam kormányát és az uniós szerveket, hogy térjenek vissza a tárgyalásokhoz, és az uniós szerződésekkel és az Európai Tanács következtetéseivel összhangban jussanak megállapodásra.

A Jog és Igazságügy évek óta következetesen arra törekszik, hogy a lengyel versenyfeltételek az EU-ban kiegyenlítődjenek. Marek Kuchciński, a szejm elnöke már 2016-ban, az uniós parlamenti elnökök luxembourgi találkozóján bemutatta a szolidáris államok Európájának tervét - az EU mint szuverén nemzetállamok szervezetének koncepcióját.

2018 januárjában azzal érvelt, hogy mindannyiunknak egy erősebb Európára van szükségünk. Ezt az erőt azonban az egészséges államközi kapcsolatokból, a nemzeti különbségek, a kulturális különbségek és a politikai különlegességek tiszteletben tartásából kell merítenünk. Nem államok, hanem erős államok, nemzetek építhetnek versenyképes, biztonságos és bölcs Európai Uniót.

Marek Kuchciński felhívta a figyelmet a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódra és a Lengyelországgal szembeni alaptalan vádakra is, miszerint 2019 áprilisában nem tartja tiszteletben a jogállamiságot. Az uniós parlamentek elnökeinek bécsi konferenciáján azt mondta, hogy aggasztó, hogy az Unióban eltűnik a jog működése. Ennek oka, hogy a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmóddal van dolgunk. Az Unió a szerződéseken és a szubszidiaritás elvén alapul. A szerződések meghatározzák az államok és az uniós intézmények hatáskörét, és ezt a határt az EU megsérti, és ez probléma. Ma azt látjuk, hogy az EU-hoz 2004-ben és később csatlakozott országokat másképp kezelik, mint az úgynevezett régi tagállamokat. Ilyen például az igazságszolgáltatás, amelynek megszervezése - a Lisszaboni Szerződés értelmében - a tagállamok belső hatáskörébe tartozik. Ha egy igazságszolgáltatási intézmény létezik egy államban, akkor joga van ahhoz, hogy egy másik államban is hasonló elvek alapján létezzen és működjön.

- A lengyelek azért akarták ezt a reformot, mert a valódi hatalmi egyensúly hiánya és a totalitarizmus következményei miatt a lengyel bíróságokon évek óta egyre több volt a patológia. Egy demokratikus állam nem működhet jól egy hibás igazságszolgáltatási rendszerrel" - érvelt Marek Kuchciński.

mo