KS: A francia elnökjelölt és kedvenc Emmanuel Macron azt mondta, hogy Lengyelországban elfogadhatatlan dolgok történnek, és megígérte, hogy ha megnyeri a választást, szankciókat hoz Lengyelország ellen... és ezt három hónap alatt meg is tette.

MK: Lehet erős felháborodást kifejezni, de én tovább mennék. Meglepődtem az egyik legfontosabb uniós ország elnökjelöltjének egy másik uniós országgal - Lengyelországgal - szembeni, a második fordulóban tett óvatlan kijelentésén, és az ebből a kijelentésből fakadó tudatlanságon. Az a benyomásom, hogy Macron úr azért mondta ezt, mert el akarta veszíteni a választásokat. Nemcsak konfliktusos területeket hoz be a lengyel-francia kapcsolatokba, hanem nagyfokú tudatlanságról is tanúbizonyságot tesz, amikor azt állítja, hogy Lengyelország megszegi a szabályokat. Az Európai Unió működésével sokan elégedetlenek szerint az EU az, amelyik visszaél a jogaival azáltal, hogy beavatkozik az államok belügyeibe, és Macronnak erre oda kellene figyelnie.

A kontextus fontos, mert Macron ezt egy Lodzba áttelepítendő francia gyárban mondta. Az EU egyik alapvető joga pedig az emberek tőkéjének szabadsága, egy olyan bejelentés, amely az EU valódi alapjait bontja meg.

Ez egy választási kampány célját szolgáló, álságos és félretájékoztató nyilatkozat, és ez a gyengesége. Ezen túlmenően kíváncsi vagyok, hogy mit fognak tenni a franciák és az olyan vállalatokhoz kapcsolódó tulajdonosok, mint a Leclerc, a Decathlon, az Auchan és más francia vállalatok. Lengyelországban több ezer ilyen intézmény működik szolgáltató intézményként. Ha a dolgok úgy alakulnának, ahogy Macron úr mondja, akkor ezeknek a vállalatoknak ki kellene vonulniuk Lengyelországból. És ő ezt akarja?

Lengyelországban sok ilyen vállalat van. Meglepő, hogy a lengyel téma nem jelent meg a kampányban, és hirtelen ilyen erősen megjelent... Furcsának tűnik...

Egy olyan esetre tudok gondolni, amely néhány évvel ezelőtt, elődeink kormánya alatt történt, amikor a lengyel hatóságok nem tettek hatékony erőfeszítéseket a hajógyártó ipar védelme érdekében. Abban az időben Németország és Franciaország megpróbálta megvédeni hajógyárait, és Lengyelországban kudarcot vallottak. A franciáknak nem voltak kétségeik afelől, hogy uniós tagállamként saját cégeik érdekeit szolgálják a törvényekkel és szabályozásokkal... Ez nem a legjobb együttműködési forma.

Ha Macron lesz a francia elnök, valószínű, hogy beváltja bejelentéseit, és három hónapon belül szankciókat vezet be Lengyelország ellen?

Egyértelműen nincs ilyen esély, nincs ilyen lehetőség. Nagy vitákra, az összes uniós hatóság döntésére lenne szükség, beleértve az egész EU államfőinek egyhangúságát is. Ezek csak vágyálmok és a választási kampány céljaira szolgáló mutatványok, valamint a felszámolásra vagy Lengyelországba való áttelepítésre bejelentett gyár néhány tucat vagy néhány száz dolgozójának megnyerése érdekében.

Házelnök úr, Ön nagyon intenzív nemzetközi politikát folytat a lengyel parlament nevében. Volt-e Lengyelországgal szembeni kiközösítés érzése Pozsonyban, ahol az uniós parlamentek vezetői találkoztak? Magyarország? A visegrádi csoport?

Nekem nem ez volt a benyomásom, éppen ellenkezőleg - minden oldalról kompromisszumkeresés és szorosabb együttműködésre irányuló javaslatok hangzottak el. Ez a legnagyobb országoktól, például Németországtól, Olaszországtól és Franciaországtól kezdve egészen a gyengébb, támogatásra leginkább rászoruló országokig terjedt, amelyek csak nemrég váltak uniós tagállamokká. Különbözünk a megközelítésünkben, az EU helyreállításának módját illetően. Senki sem beszélt azonban az Unió meggyengítéséről. Vannak az úgynevezett kétsebességes vagy többsebességes Unió létrehozásának támogatói, és mi nem tartozunk közéjük - úgy gondoljuk, hogy ez gyengítheti az Uniót, de viták folytak arról, hogyan lehetne erősíteni az Uniót, hogyan lehetne erősíteni az együttműködést, anélkül, hogy a saját véleményünket erőltetnénk.

Van olyan ötlet, amely a legnépszerűbbnek tekinthető?

A parlamenti elnökök többsége támogatta, hogy az EU mint szuverén államok - köztük olyan többnemzetiségű államok, mint az EU-hoz csatlakozni kívánó Bosznia-Hercegovina - nagy nemzetközi szervezete továbbra is együttműködjön. Megbeszélések folytak a kapcsolatok rendezéséről. Láthattuk, hogy a legnagyobb országok milyen nyomást gyakorolnak a sokkal kisebbekre. Az én feladatom az volt, hogy aggódjak és rámutassak arra, hogy nekünk az EU-ban azon kell dolgoznunk, hogy megerősítsük a nemzeti parlamentek fontosságát és szerepét. Az Európai Bizottság és az EP hoz döntéseket, amelyeket Lengyelországnak el kell fogadnia. Számos olyan jogi aktus van, például a delegált munkavállalókkal vagy az energiával kapcsolatos kérdésekről, amelyek károsak a lengyel államra és a lengyel vállalkozókra nézve, és amelyekre a lengyel parlamentnek nincs befolyása. Ha figyelembe vesszük az alkotmány és más törvények rendelkezéseit, akkor a nemzetet képviselő parlamentnek több beleszólása és több ideje kellene, hogy legyen arra, hogy átgondolja és elemezze ezeket a Brüsszelből vagy Strasbourgból érkező aktusokat.

Ezek a nagyobb országok azok, amelyek néhány hete Versailles-ban gyűltek össze, azaz Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország... Nyomást gyakoroltak, vagy azt mondták, hogy a nemzeti parlamenteknek nem lehet több hatalmuk, több beleszólásuk?

Nem annyira közvetlenül a nemzeti parlamentekre utaltak, mint inkább arról beszéltek, hogy folytatják az Európa föderalizációja felé vezető utat, és megpróbálták igazolni, hogy ez az EU globális értelemben vett megerősödését is jelenti, ami nyilvánvalóan nem igaz. Az Egyesült Királyság kilép az Unióból, ami globálisan azt jelenti, hogy az Unió elveszíti erejének 1/7, 1/8 vagy 1/10 részét, gyengébb partnere lesz az Egyesült Államoknak vagy Kínának. Kijelentéseiket saját országuk érdekei és a választások összefüggésében ítélem meg - most Franciaországban, ősszel Németországban, és mindenki fél az olyan helyzetektől, mint az Európa-ellenes radikális mozgalom, vagy Ausztriában.

Sajnos a favorit Macron úr nyilatkozata után Európa jövője fekete színben pompázik, mert ha meg akarja valósítani, amit ígért, akkor Európa bezárulhat egy olyan területre, ahonnan például Lengyelországot kizárhatják.

A lengyel diplomácia és a lengyel kormány részéről meglehetősen egyértelmű és határozott megjegyzéseket várnék. Én azonban nem venném túl komolyan ezeket a szavakat, mert ezek olyan szavak, amelyek a választási kampány során hangzottak el, tehát várnánk, hogy mit fog tenni Macron elnök, ha elnök lesz, és ez nem olyan egyértelmű.

A lengyel diplomácia a nemzetállamok kompetenciáinak növeléséről beszél. Biztosak vagyunk benne, hogy bárki is támogatja ezt a koncepciót?

Egy évvel ezelőtt Luxembourgban egy hasonló találkozón a szolidáris, szuverén államok gondolatát terjesztettem elő, hogy II. János Pál nyelvét használjam: a hazák Európája. Elkezdtünk egy vitát, és azt látjuk, hogy sok tagállam, köztük például a francia szenátus képviselői is, támogatják a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését azáltal, hogy vétójogot vezetnek be olyan rossz uniós projektek esetében, amelyek nem tetszenek a tagállamok egy csoportjának, hogy saját projekteket javasolhatunk, vagy hogy az uniós intézmények hatáskörének pontos leírásával és a szubszidiaritás elvének hatékony alkalmazásával meghosszabbítjuk a folyamatot... A nemzeti államok megerősítését sok parlamenti vezető is támogatja. Csak meg kell állapodni egy tervben, hogy hogyan jutunk el oda.

Nem félünk attól, hogy egy nap 27:1 lesz az arány, amikor az EU jövőjéről döntenek?

27 az 1 ellenében személyes, nulla az egyhez választás volt. Döntés vagy mellette vagy ellene, és nincs lehetőség például az alkotmány megvitatására. Ez összehasonlíthatatlan. Egyébként nem tartom ezt Lengyelország számára nagy vereségnek. Ellenkezőleg, véleményem szerint Lengyelországot, a parlamentközi kapcsolatokban is, azok is észreveszik, akik eddig nem figyeltek ránk... Lehet, hogy egy kicsit későn kezdtünk el egy másfajta személyi megoldást hirdetni, de általánosságban véve sehol sincs szó arról, hogy Lengyelországnak bármelyik jelöltre kell szavaznia.

Lengyelország és Magyarország az európai biztosok és politikusok látókörébe került. A Marshall stratégiai partnerséget írt alá a parlamentek között ...

Ez a parlamentjeink közötti együttműködés megerősítésére vonatkozik. Mostanáig, néhány évvel ezelőtt, Európában nem volt tudatosult a parlamenti diplomácia nagy szerepe és jelentősége. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Szejm elnöke voltam, még arra is felkértek, hogy emeljem a közép-európai színvonalat Lengyelországban. Tisztában voltunk azzal, hogy az együttműködés erősítése nem mások rovására, hanem például a V4-ek keretében történik. Magyarországgal kezdtük, de remélem, hogy nem ez lesz az egyetlen

A baloldali Európa megdöbbenéssel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök döntését egy Soros-alapítványok által finanszírozott egyetem bezárásáról. Mit gondolsz erről?

Nem kívánom ezt kommentálni, ezek magyar ügyek, de nem vagyok különösebben meglepve a hatóságok ilyen döntésein.

A házelnök meghívására a parlamenti elnökök májusban Varsóba érkeznek. Melyik politikusok?

Meghívtuk Közép-, Közép-Kelet-, Észak- és Dél-Európa valamennyi országának parlamenti elnökét, vagyis Skandináviától a kaukázusi országokig, Kazahsztántól az Adriáig, a Földközi-tengerig, beleértve Törökországot is. Meghívtuk ezen országok parlamentjeinek elnökeit, tudatában annak, hogy ezek különböző országok: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán... Mindenhol vannak különböző viták vagy konfliktusok, mint például Hegyi-Karabah. Azonban úgy gondoljuk, hogy Európa ezen részén, Berlin és Oroszország között élve időről időre találkoznunk kell, már csak azért is, hogy információt cseréljünk, különösen azokkal az országokkal, amelyek nem tartoznak az Európai Unióhoz, és három ilyen ország van. Természetünknél fogva nem hívjuk meg Oroszországot, de a biztonság szempontjából kell gondolkodnunk, valamint a keleti és azon túli szomszédainkkal való megállapodásra való törekvés szempontjából is. A grúzok például nagyon szeretnének együttműködni, ott van a keleti partnerség, amely egy kihasználatlan eszköz, és ott van egész Európa és különösen a mi régiónk - Kelet-Európa - biztonságának kérdése. Nem engedhetjük meg, hogy az orosz politikát olyan országok visszacsatolásával folytassák, amelyek mintegy 20 évvel ezelőtt visszanyerték függetlenségüket. A legjobb példa erre az ukrajnai háború.

Tehát ez a csúcstalálkozó nem az Európai Unióról, hanem egy nagy régióról fog szólni? A világ nagy része Varsóban lesz...

Igen, 31 országot hívtunk meg. Néhány országban két kamara van, így ez egy nagy csoport lesz. Nem csak a kereszténység és az iszlám, a protestantizmus, az ortodoxia között van megosztottság... mindenki szervezett államokban él, és normális szomszédokkal akar élni, nem falakat építeni. Huszonegynéhány évvel ezelőtt lebontottuk ezeket a falakat, a szolidaritás segített nekünk ebben. Újjá kellene építenünk őket? Szerintem nem.

Hogy ezeket a falakat nem építik-e újra az EU magjának országai, az még nem derült ki, visszatérve a versailles-i megállapodás fonalához, a kétsebességes Európához...

E tekintetben optimista vagyok. Nehezen tudom elképzelni, hogy a németek, az olaszok vagy a franciák be akarnak zárkózni, mert például a német gazdaság a közép-európai országokkal való együttműködéstől függ. Az a tény, hogy a lengyel gazdaság jelentős része több mint 50 százalékban kapcsolódik a német gazdasághoz, akárcsak a visegrádi csoport, a Balkán és mások esetében, azt jelenti, hogy a politikusoknak olyan megoldást kell keresniük, amely minden ország számára előnyös, nem csak egynek, és ez a mi célunk.

Ön Przemyślből származik, és a lengyel-ukrán kérdések ott nagyon közel állnak és sürgetőek. Kijev visszafogja magát a lengyel emlékművek legalizálása Ukrajnában. Az IPN bejelentette, hogy kezdeményezi az ukrajnai lengyel temetők felkutatására és a lengyel emlékhelyek megtisztítására vonatkozó engedélyek felfüggesztését. És ez a reakció az UPA lengyelországi emlékművének felszámolására...

Az biztos, hogy az ilyen ügyekért felelős lengyel állami intézményeknek nagyon egyértelműen reagálniuk kell, és mindenekelőtt tisztázniuk kell az ilyen típusú információk hitelességét, és ha valóban a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ukrán megfelelője kezdett ilyen tevékenységbe, akkor a lengyel diplomáciának és az állami hatóságoknak, beleértve a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetét is, reagálniuk kell. Ez olyasvalami, ami azt jelzi, hogy az állami hatóságoknak - és lengyel szemszögből beszélek - ébernek kell lenniük. Az ilyen típusú illegális emlékműveket nem szabad felállítani, és a helyi hatóságoknak ügyelniük kell arra, hogy ne hunyjanak szemet, ha illegális emlékműveket állítanak, különösen érzékeny helyeken, mivel ez olyan helyzetekhez vezet, mint amilyet most tapasztalunk.

Az államközi együttműködésnek az igazságon és a történelmi helyzetek tisztázásán kell alapulnia, még a legnehezebb helyzetek esetében is.

Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alakulatai által a Második Lengyel Köztársaság idején a különböző nemzetiségű lengyel, lengyel, ukrán, zsidó vagy más lengyel állampolgárok ellen elkövetett népirtást értékelni és megmagyarázni kell, mivel azt nem lehet elfelejteni, és a civilizált világban meg kell magyarázni. Nem felejthetjük el és nem mehetünk el mellette.

Az ukránok nem akarják elfogadni az igazságot Volhínia ügyében, az ukrán politikusok azt válaszolják: nekünk is van bűnünk, de nektek is van bűnötök...

Az ügyet tisztázni kell, de annyi tény és bizonyíték van, hogy az ügyet tisztázni kell, bár nem szabad elhomályosítani az együttműködés más formáit és területeit, valamint Európa, Lengyelország, Ukrajna és a régió más országainak biztonságát a keleti szomszédunk által jelenleg tapasztalt agresszióval szemben.

Nincs aszimmetria a lengyel-ukrán kapcsolatokban? Lengyel politikusok a Majdaneken és a Majdaneken, akik támogatják Ukrajna törekvéseit a vízumok és különböző könnyítések eltörlésére, és felszólalnak a konfliktusról, szankciókat akarnak Oroszországgal szemben, ugyanakkor több mint egymillió ukrán állampolgár él Lengyelországban, és valahol egyensúlytalanság van a lengyel-ukrán kapcsolatokban....

Ezen a területen fenn kell tartani az egyensúlyt. Jelenleg közel 2 millió ukrán van, akik lengyel gyökerekkel rendelkeznek, dédszüleiktől kezdve, sőt még ennél is több, és meg kellene fontolnunk, hogy lengyel állampolgárságot, vagy legalábbis lengyel alapítólevelet kapjanak. Ez egy nagyon bonyolult helyzetet nyit meg. Én itt az együttműködés keresését látom, ahol ez elvárható és kívánatos, az ukrán határ közelében élő lengyel állampolgárok érdekében, de az egész ország érdekében is, az alapvető kérdések - a biztonságérzet és az a tény, hogy keleti határunkon túl van egy kiszámítható állam, amely nem fegyverkezik Lengyelország ellen - megőrzése érdekében.

Nézzük meg, mi történik Lengyelországban. Beata Szydło miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze, meghívta az összes minisztert, miniszterhelyettest, hogy elmondja, vannak közöttük néhányan, akik inkább a politikai karrierjükre gondolnak, és nem a közösségre... Nyitva az ajtó azok előtt, akik egyénileg akarnak játszani. Ez volt a reakció a digitalizációs miniszter szavaira. Van napforduló a kormányban?

Nem hallottam ilyen helyzetekről, nézeteltérések vagy véleménykülönbségek minden kormányban előfordulnak. Azt mondhatom, hogy a jelenlegi kormány a legstabilabb kormány a korábbiakhoz képest. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy a kormány második éve a végéhez közeledik. Úgy gondolom, hogy a miniszterelnök helyesen cselekedett, amikor így fogalmazott, mert nem szabad, hogy kívülről artikulált véleménykülönbségek legyenek. Ha valaki benne van a kormányban, a csapatban, akkor egy célért játszunk, és nem lehet egyénként köröket csinálni... Hát, hacsak valaki nem Gádocska...

Tehát a PiS politikusainak napirendjén a hatalom szalonjaiban nem szerepel a kormányátalakítás témája?

Ezzel még nem találkoztam. A Szejm elnökeként gondoskodom arról, hogy a munka a hatályos szabályoknak megfelelően folyjon.

 Megbüntetik az ellenzéki képviselőket?

Néhány képviselő pénzbüntetést kapott, de nem a december 16-ával kapcsolatban, hanem az eljárási szabályok megsértése miatt egész 2016-ban. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy az ilyen büntetésekről a Szejm elnöksége dönt, és többségnek kell lennie, a házelnöknek egyedül nincs ilyen hatásköre. Tudjuk, hogy jelenleg mi a többség, és hogy a szejm elnöke ebben a felállásban... Keressük a kiutat a szejm szabályainak megerősítésére, a biztonság növelésére és a képviselők nagyobb mozgósítására, hogy az elfogadott normáknak megfelelően viselkedjenek, amelyeket le kell majd írni....

Milyen hamar kerül sor a lengyelországi igazságügyi reformra?

Ez a különböző parlamenti bizottságok munkájától függ. Az igazságügyi és emberi jogi bizottság jelenleg két törvényjavaslaton dolgozik - az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról és az igazságügyi iskoláról. Hogy a bizottságnak sikerül-e jelentést készítenie a Parlament következő, két hét múlva esedékes ülésére, nem tudom, de türelmesen várunk. Úgy gondolom, hogy ezeknek a tervezeteknek az alapos elemzése, a rájuk való reflektálás, véleményem szerint jó, számos olyan rendelkezés megoldása, amelyek fenntartották az élet patologizálásának különböző formáit, a valóságtól való elszakadást, jó, de ez már a képviselők döntése.

A közvélemény-kutatási verseny folytatódik. Az egyik központ felmérte a lengyelek hangulatát, és megállapította, hogy a PiS elvesztette előnyét a PO-val szemben.

Minden hónapban körülbelül egy tucat telefonos közvélemény-kutatás készül... Megbízhatóbbak a közvélemény-kutatók, és ezek közül három is van, amelyeket közvetlenül az állampolgárokkal végeztek, és amelyek azt mutatják, hogy a PiS a lengyel állampolgárok 45 százalékának támogatását élvezi, azoknak, akik elhatározták, hogy elmennek szavazni, és számomra ez a mérvadó felmérés.

A Szejm ülései előtt sajtótájékoztatókat fog összehívni?

Ha van ilyen széles körű elvárás, akkor igen, de nem hiszem, hogy a Szejm elnöke felelős a sajtótájékoztatók megtartásáért. Van a Szejm kancelláriájának sajtóirodája, egy nagyon jól dolgozó igazgatóval és egy jó csapattal... A Szejm elnökének az a feladata, hogy képviselje a Szejmet kifelé, igen, de nem feltétlenül sajtótájékoztatókon keresztül. De ha van ilyen elvárás - kérem, nyugodtan, állok rendelkezésére.