A bölcsek sok szava időtállóvá válik. Így van ez többek között II. János Pál Szentatya véleményével is. 1988-ban az Európai Parlamentben Strasbourgban tartott beszédében egy emlékezetes mondatot mondott: "A régi Európának új evangelizációra van szüksége". Ez ma is aktuális, amint azt az amerikai Pew Research Center intézet legutóbbi, a kontinensünkön élő katolikus egyházról szóló tanulmánya is bizonyítja. A 34 országban végzett felmérés szerint Lengyelországban a lakosok 87%-a vallja magát katolikusnak. Ez a legmagasabb arány az egész kontinensen.

 

2018-ban, az uniós tagállamok parlamenti elnökeinek tallinni konferenciáján Marek Kuchciński, a szejm elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy a kereszténység - az európai értékek, mint a tolerancia, egyenlőség, demokrácia alapja - kerüljön be a konferencia következtetéseibe. A magyar és a litván parlament elnöke támogatta.

 

Ha az európai identitás bizonyos válságáról beszélünk, annak gyökerei a hit válságában gyökerezhetnek. A Pew Research Center szakértői emlékeztetnek arra, hogy a 20. század elején a legtöbb katolikus Európában élt. Több mint száz évvel ezelőtt, 1910-ben ez az arány a hívők 65 százaléka volt. Mára ez 24 százalékra csökkent.

 

Az amerikai jelentés tartalmát elemző Katolikus Hírügynökség rámutat, hogy a katolikusok Dél- és Közép-Európában vannak túlsúlyban, a világ ezen részének legnépesebb országai közül Lengyelországban a legmagasabb a hívők aránya az összlakossághoz viszonyítva: 87 százalék, ezt követi: Olaszország 78 százalékkal és Portugália 77 százalékkal, majd Spanyolország következik 60 százalékkal és Magyarország 56 százalékkal. De a régión kívüli országokban is magas az arány: Litvánia - 75 százalék és Írország - 72. Sokkal alacsonyabb, bár szintén jelentős a katolikusok aránya az Egyesült Királyságban és Hollandiában - egyenként 19 százalék, valamint Ukrajnában - 10, ahol az utóbbi országban a helyi katolikusok többsége görög katolikus.

 

A közép- és kelet-európai hívők vallásosabbak, mint nyugati vallástársaik. Közép- és Kelet-Európában a hívek átlagosan 44 százaléka jár havonta legalább egyszer templomba, míg Nyugat-Európában ez az arány 33 százalék. A naponta imádkozó hívek százalékos aránya között ennek megfelelően nagy a különbség: 36-13 százalék, és nagyon fontosnak tartják a vallást az életükben: 31 százalék a 13 százalékkal szemben, az Istenben hívők pedig 91 százalék a 80 százalékkal szemben 56 százalék. Franciaországban a naponta imádkozók aránya 9 százalék.

 

Az európai normákról szóló viták során gyakran megfeledkeznek az egyes országok lakosságának belső meggyőződéséről, amely nagymértékben kapcsolódik a hitükhöz. A Pew Research jelentése szerint

A közép- és kelet-európai katolikusok is konzervatívabbak, mint nyugati hittestvéreik. A nyugati országokban a hívők többsége támogatja az azonos neműek házasságának legalizálását. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a kutatást, azt találjuk, hogy a közép- és kelet-európai katolikusok nem értenek egyet az ilyen megoldásokkal (Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában kevesebb, mint 10%). A legális abortusz támogatottsága Közép- és Kelet-Európában sokkal alacsonyabb, mint Nyugaton, bár viszonylag magas is: 47 százalék a 71 százalékkal szemben.