Brüsszel, 2012. október 3. - Először rendeztek nemzetközi konferenciát az Európai Unió hét országát (Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország) összekötő Via Carpatia közlekedési folyosóról az Európai Parlamentben, Brüsszelben.

A konferenciát Tomasz Poręba európai parlamenti képviselő szervezte és moderálta. A konferencia célja a Via Carpatia, mint az EU keleti régióinak legfontosabb közlekedési útvonala imázsának terjesztése és erősítése volt.

A Via Carpatia leghosszabb szakasza, az S19-es út Lengyelországon keresztül halad. A Via Carpatia útvonal jövőjéről szóló konferencián miniszterek, parlamenti képviselők, szenátorok, marsallok és a Via Carpatia régiók képviselői, valamint nemzetközi szakértők, az Európai Bizottság TEN-T hálózatokért felelős igazgatósága, a Belga Királyság nagykövete és az acél nagykövete, azon országok uniós képviselői vettek részt, amelyeken az útvonal áthalad.

A Via Carpatia útvonal létrehozásának ötletét Lengyelország 2006-ban, Lancutban, a néhai Lech Kaczyński lengyel elnök védnöksége és jelenléte alatt indította el.

2010. október 22-én a Lancutban tartott nemzetközi konferencián az útvonal által érintett hét ország közlekedési miniszterei aláírták a Lancut-nyilatkozat új változatát, amelyben többek között a következőkre kötelezték el magukat Vállalták többek között, hogy minden lehetséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fent említett útvonalat teljes hosszában (Klaipeda - Kaunas - Białystok - Lublin - Rzeszów - Kosice - Miskolc - Debrecen - Nagyvárad - Logoj - Calafat/Constanta - Sofija/Svilengrad - Thesszaloniki) felvegyék a TEN-T hálózatba.

Jelenleg a Via Carpatia a TEN-T hálózaton belül szakaszokra van felosztva, amelyek megvalósítását különböző, nagyon távoli időközönként tervezik, ami veszélyezteti az egész útvonal integritását. Az Európai Parlament közlekedési bizottsága november 27-én szavaz a TEN-T felülvizsgálatáról szóló rendelethez Tomasz Poręba európai parlamenti képviselő által benyújtott módosításról, amely a Via Carpatia útvonal teljes hosszának a TEN-T törzshálózatba való bevonását javasolja.

- A Via Carpatia projektet nagy lelkesedéssel fogadták. Az infrastrukturális dimenzióval kibővített kohéziós politika erősíteni és ösztönözni fogja a régiók egyenlő fejlődését. A közlekedési hálózatokhoz való hozzáférésnek átfogóvá kell válnia. Most már sok múlik azon, hogy az egyes tagállamok és régiók bebizonyítsák, hogy képesek a pénzeszközök igénylésére és tisztességes felhasználására" - mondta Jean-Éric Paquet, az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságának igazgatója.

- A mai nap egy újabb lépés a Via Carpatia útvonalnak a TEN-T rendelet úgynevezett törzshálózatába való felvételéért folytatott küzdelemben, ami következésképpen garantálná az útvonal bővítését és korszerűsítését. A Via Carpatia tagadhatatlanul fellendítené a turizmust és a régió gazdasági fejlődésének motorja lenne. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a szakaszokra tagolt Via Carpatia útvonalat egységesen, az EU keleti országait összekötő egységes útvonalként kezeljék. Üdvözlöm a Bizottság e pozitív hozzáállását. Eljött az ideje, hogy megerősítsük és támogassuk ezt a kezdeményezést - mondta Tomasz Poręba, a Jog és Igazságügy európai parlamenti képviselője.

Septimiu Buzasu, a román Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára ehelyett azt mondta: - A Luzsnyiki Nyilatkozat 2010-es aláírásakor Románia elkötelezte magát annak célkitűzései mellett. Ez nem egy közönséges út, hanem a gazdasági fejlődést biztosító útvonal.

Marek Kuchciński, a lengyel parlament alelnöke szerint: - A Kárpátaljának támogatásra van szüksége, és kommunikációs szempontból rosszul szervezett. Ez a közlekedési útvonal különösen fontos az EU számára. Ez a kezdeményezés fontos része a keleti partnerség továbbfejlesztésének, amely egyébként nem kap elegendő támogatást. Kormányainknak és nemzeti parlamentjeinknek támogatniuk kell ezt a nyilatkozatot, mivel ez az európai szolidaritás egyik eleme.

Jan Hudacký, a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta a gyorsforgalmi utak szerepét a gazdasági növekedés ösztönzésében és a turizmus fejlesztésében azokban a régiókban, amelyeken a Via Carpatia áthalad. Hozzátette azt is, hogy a szlovákiai gyorsforgalmi utak bővítése egyértelmű hatással van a munkanélküliség csökkenésére az adott régióban.

Władysław Ortyl, a Lengyel Köztársaság szenátora és Stanisław Ożóg, a Lengyel Köztársaság Szejmjének tagja hangsúlyozta, hogy a Via Carpatia TEN-T törzshálózatba való bevonása a biztonság szempontjából egész Európa számára stratégiai érdek. Arra is rámutattak, hogy a Via Carpatia gyorsforgalmi út tökéletesen illeszkedik az EU kohéziós politikájának részét képező, a versenyfeltételek kiegyenlítését célzó politikába, ezért mindannyiunknak fokozottabb erőfeszítéseket kell tennünk a nemzeti kormányokkal.

A konferencián részt vett és felszólalt többek között: Podlaskie, Marian Constantin Vasile - a Temesi Kerületi Tanács elnökhelyettese, Andrzej Wyczawski - Jarosław polgármestere, Marek Ustrobinski - Rzeszów alpolgármestere, Olexa Ladislav - a kassai közlekedési osztály vezetője, Loreta Navakauskienė - a Kaunas régió polgármesterének tanácsadója, Natalia Tarasovova - a Prešov régió brüsszeli irodájának igazgatója, valamint szakértők és nagykövetek: Dawid Lasek - a Kárpátok Eurorégió Egyesület alelnöke, Adrian Mazur a Közlekedési, Építésügyi és Tengerészeti Minisztériumból, Artur Harazim - Lengyelország belga nagykövete, Kovács Iván Tamás - Magyarország nagykövete, Vesselin Valkanov - Bulgária belga nagykövete, Alexander Micovcin - Szlovákia állandó EU-képviselőjének helyettese. Az Európai Bizottság álláspontját Jean-Éric Paquet, a Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság igazgatója ismertette.

A konferencia résztvevői közfelkiáltással elfogadták a "Brüsszeli nyilatkozatot a Via Carpatia közlekedési útvonalról".