Przemyślben ért véget a "Közép- és kelet-európai parlamenti hagyományok" című háromnapos konferencia, amelyen többek között részt vett Marek Kuchciński, a Szejm elnöke, valamint Magyarország, Litvánia és Ukrajna parlamentjeinek képviselői.

Az első vasárnapi, "Corpus legum a változások idején. A nemzeti parlamentek képviselőinek tapasztalatai", a házelnök Marek Kuchciński hangsúlyozta, hogy Európa ezen részén számos olyan elképzelés és kezdeményezés született, amelyek megelőzték azokat a feltételezéseket, amelyek ma az egyesült Európa alapját képezik. Így ezek a kezdeményezések maradandó nyomot hagytak államaink jogi és politikai rendszerében. Hangsúlyozta, hogy 800 évre visszatekintve egyértelmű, hogy a mi régiónkban alakultak ki az Európai Unió magjai. - Emlékeztetném Önöket a Lex est Rex in Polonia et in Lithuania fontos gondolatára, II. András király híres 1920-as magyar Aranybullájára, hét évvel később Európa emlékművére, a Föld nélküli János angol Szabadságok Chartájára. Száz évvel később született meg a Dusán cár rendje nevű jogi kódex, amely a jogi kodifikáció szempontjából rendkívül fontos volt, mert ez volt a világon az első feljegyzett jogi gyűjteménye a szláv szokásoknak. Egy másik példa az 1573-as varsói konföderáció, amely kivételes volt, mivel ez a törvény garantálta a vallási toleranciát. Tehát egy tét nélküli állam egy inkvizíciós környezetben. És ott van a május 3-i alkotmányunk, mindkét nemzeté. Ez volt az első alkotmány Európában, amely megalapozta az európai és a világ jogi kultúráját. Ezek a példák pedig azt mutatják, hogy a mi részünk elválaszthatatlanul kapcsolódik az európai civilizációhoz" - mondta a szejm elnöke.

Marek Kuchciński felhívta a figyelmet a liberum veto elvére. Sokan kritizálták, különösen a 20. században, de ma ez az elv alapján születnek az Európai Unió legfontosabb döntései. Egyhangúságra van szükség. A politikusok merész, előremutató gondolkodásra tett kísérletei Wojciech Bogumił Jastrzębowski természettudós és tudós példájával is szemléltethetők, aki 1831-ben kidolgozta és közzétette a Civilizált nemzetek közötti örök szövetségről szóló szerződést. Ez volt a modern Európai Unió prototípusa. Javasolta az EP prototípusát, azaz az összes állam képviseletét, az európai alkotmányt, amelyről nemrég komoly viták folytak, és az együttműködés elveit, amelyeket ma a Lisszaboni Szerződés rögzít. - Ez azt bizonyítja - mondta Marek Kuchciński -, hogy egyrészt a gyakorlatban - mint a Lengyel-Litván Unió, másrészt elméletben - mint Jastrzębowski szerződése a nemzetek Európájáról - ezek olyan példák, amelyek bátran igazolhatják, hogy bátran várhatjuk az EU kezdeteit a mi részünkön.

A házelnök szerint a parlamentek jelentősége a nemzetközi és a hazai vitákban egyre nő, de meg kell vitatni a törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonyát, azaz az általunk irányított kormány azon kísérleteit, hogy a parlamentet némileg gyengítse. A kormányok egyes tagjai a Szejmet szavazóeszközként kezelik. Rámutatott, hogy az igazságszolgáltatás részéről is "visszalépés" és a parlamenti hatáskörökbe való beavatkozás történt. Az alkotmánybíróság körüli viták és viták kiváló példák erre. De az európai intézmények - a parlament vagy a bizottság - alkotmányon és szerződésen kívüli jelentőségének növekedése is, amelyek szintén megpróbálnak beavatkozni parlamentjeink hatáskörébe. - Ma az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról vitázunk. Egyesek azt hirdetik, hogy ez az igazságszolgáltatás része, de ez nem igaz, ez valami olyasmi, ami túlmutat ezen a Montesquieu-féle hármas hatalommegosztáson. Ez egy olyan intézmény, amelynek a függetlenséget, a bíróságok és a bírák függetlenségét kellene fenntartania, amelyről a kerekasztalnál állapodtak meg, majd 1989 után az első parlamentekben végrehajtották. Ma már látható, hogy ezt meg kell változtatni, mert a világ előrehaladt" - érvelt Kuchciński. Arra is rámutatott, hogy egy másik kihívást jelentenek a nemzeti kisebbségek kapcsolatai az uniós országokban. Ilyen például Németország, ahol négymillió török és néhány százezer lengyel él. - Az alapvető kérdés tehát az, hogy milyen együttműködésre kerüljön sor, hogy ezek a kisebbségek ne rendelkezzenek-e parlamenti jogokkal" - mondta.

Hozzátette, hogy az EU megújulásának másik területe az is, hogy felidézze azokat az értékeket, amelyekre alapították. - Emlékeztetnünk kell nyugati kollégáinkat, hogy nem csak a gazdasági értékekről van szó, mert akkor elfelejtjük, hogy ki az ember. Emlékeztetni kell bennünket Európa alapjaira, amelyekre az EU alapító atyái építettek - tette hozzá, és kijelentette, hogy az EU nem zárkózhat el az új tagállamok elől. A balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát és a kaukázusi államokat említette lehetséges új tagokként. A házelnök szerint a jövő Európája a keresztény értékrendre épülő, szolidáris és szabad nemzetek közössége.

Az ukrán parlament elnöke Andriy Parubiy Kiemelte, hogy a parlament segíthet az államok közötti párbeszédben, a legfontosabb konfliktusok megoldásának helyszíne, és ezt a szerepet végre észreveszik és értékelik. - Azt mondják, hogy amíg a parlament működik, addig nincs forradalom az országban, mert a parlament képes megoldani a legnagyobb problémákat - mondta Parubij. Elismerte, hogy a parlamentek Európa mi részén nem mindig számíthatnak olyan nagy bizalomra a közvélemény-kutatásokban, mint Nyugaton.

Az Országgyűlés Európai Uniós ügyek bizottságának elnöke, a panelben részt vevő képviselő Richard HörcsikKuchciński beszédére utalva hangsúlyozta, hogy Európának tiszteletben kell tartania a kétezer éves hagyományt, amely a kereszténységen alapul. - Nagyon fontos a keresztény identitás megőrzése, mert ez az európai identitás megőrzésének kérdése. Milyen Európát akarunk - keresztényt vagy nem keresztényt? Magyarország és Lengyelország meg akarja védeni a keresztény értékeket. A köztünk és a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia közötti együttműködésnek a keresztény hitről való tanúságtételen kell alapulnia. Keresztény Európát akarunk - jelentette ki Horcsik. Véleménye szerint az EU-nak zöld utat kellene adnia Ukrajnának az uniós csatlakozáshoz. Hozzátette, hogy Ukrajnának a lehető leghamarabb uniós taggá kell válnia.

Arvydas Nekrošius Hangsúlyozta, hogy Litvánia számos formában együttműködik Lengyelországgal: a Lengyel-Litván Parlamenti Közgyűlés, a lengyel-litván-ukrán háromoldalú megállapodás, a bukaresti kilencesek. A változó geopolitikai környezet arra kényszerít bennünket, hogy új együttműködési formákat keressünk az ellenséges propagandával szemben, a kiberbiztonság garantálásában, a technikai együttműködésben, a belső és külső fenyegetésekkel szembeni ellenállás keresésében. A keleti partnerség prioritás számunkra. Grúziát, Ukrajnát és Moldovát közelebb akarjuk hozni az EU-hoz, mert az ő jólétük egyben a mi jólétünk garanciája is. Litvánia is részt vesz Ukrajna megsegítésében, az úgynevezett Marshall-terv Ukrajnának. Az olyan fenyegetések, amelyek ellen össze kell fognunk, közé tartozik az atomerőmű építése a fehéroroszországi Ostrowiecben, az Északi Áramlat 2 építése, amely ellentmond az energiabiztonságnak és sérti a piaci elveket, valamint az Oroszországgal szembeni politika.

Eduard Adamčik, a Lengyel-Szlovák Együttműködési Parlamenti Csoport képviselője úgy érvelt, hogy a demokrácia válságával szemben a közép- és kelet-európai parlamenteknek meg kell ismerniük egymást és párbeszédet kell folytatniuk.

A konferencia során az alábbiakat írták alá Memorandum a Via Carpathia útvonal megépítésének támogatásáról szóló, Lengyelország és Ukrajna infrastrukturális miniszterei által aláírt megállapodásról. Miniszter Andrzej Adamczyk Hangsúlyozta, hogy a cél az volt, hogy az EU-ban támogatást szerezzenek a Via Carpatia útvonalnak a TEN-T törzshálózatba való bevonásához. Kiemelte, hogy a Via Carpatia a kelet-európai gazdaság fellendítését szolgáló útvonal a Balti-tengertől az Égei-tengerig.

- Fejleszteni akarjuk a kommunikációt Kárpátalján, és új határátkelőket is szeretnénk építeni. Egy másik kérdés a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó együttműködés. Az együttműködés ebben a régióban nagy lehetőségeket rejt magában - összegezte a konferenciát Marek Kuchciński.

Fotó: P. Kula, M. Olejnik